Amerika visszainteget

Drágám, a republikánusok megőrültek!

Amerika visszainteget III.

/ 2016.02.18., csütörtök 12:32 /
Drágám, a republikánusok megőrültek!

Még a magyar politikán szocializálódott megfigyelő is csak kapkodja a fejét a republikánus belháború láttán. Szerencse, hogy a televíziós viták pódiumaira nem lehet pisztolyt vinni, különben az elnökaspiránsok alighanem vadnyugati módra rendeznék nézeteltéréseiket. Két nappal egy kulcsfontosságú előválasztás előtt Trump megállíthatatlannak látszik.

Hazug, mentálisan instabil, liberális – íme, csak egy csokor azokból a jelzőkből, amelyekkel a republikánus elnökjelölt-jelöltek bombázzák egymást a szombati dél-karolinai előválasztás előtt. Ted Cruz texasi szenátor támadja Donald Trumpot és Marco Rubio floridai szenátort, Rubio visszalő, Jeb Bush Trumpot ekézi, Trump pedig mindenkire tüzel.

Nem véletlen az idegesség, hiszen Dél-Karolina kulcsfontosságú előválasztás lesz. Akinek itt sem sikerül jó eredményt elérnie, az lassan leadhatja a szerelését az öltözőben.

Ez a veszély leginkább az establishment jelöltjének számító Jeb Busht fenyegeti. Nagy adományozóktól százmillió dollárra rúgó adományt kapott, tavaly nyáron ő tűnt a párt természetes jelöltjének, mégis kínlódik és negyedik helynél előrébb még nem végzett az eddigi előválasztásokon. (Népszerűtlensége egyben azt is jelzi, jóval bonyolultabb az amerikai politika annál, hogy mindent a nagy fegyver- és olajcégek döntenének el, amint azt a jólértesültek tudni vélik.) Hiába Bush kormányzói tapasztalata, javuló teljesítménye a vitákban, a dühös republikánus bázis nem kér belőle.

Trump népszerűsége töretlen

Fotó: Getty/Europress/Alex Wong

Trump megállíthatatlannak tűnik: itteni idő szerint kedd este jelent meg a CNN friss közvélemény-kutatása, amelyet mind a demokratákhoz közeli MSNBC-n, mind a republikánus Fox-on kéztördelve ismertettek. A számok alapján Dél-Karolinában Trump 38-22 arányban vezet a második helyezett Ted Cruz előtt.

Fölénye még az evangéliumi keresztyéneknél (azaz a fősodratú protestáns egyházakon kívüli , karizmatikus felekezetekhez tartozóknál) is elsöprő:

  • Ebben a kategóriában az ingatlanmágnás 42 százalékot kapna, második a 23 százalékos.
  • Az arány azért is figyelemreméltó, mert a mélyen vallásos Cruz szenátor erre a bázisra építve nyerte meg az iowai előválasztást.

Miért támogatnak az abortuszt ellenző keresztyének tömegei egy olyan politikust, aki nemrég még meglehetősen liberálisan nyilatkozott a kérdésben? Az MSNBC-nek egy dél-karolinai keresztyén lelkipásztor és egyben rádiós talkshow műsor házigazdája azt mondta: hallgatói, betelefonálói dühösek, móresre akarják tanítani Washingtont meg a politikai elitet. Ehhez Trump látszik a legalkalmasabb jelöltnek – ez a szempont minden ideológiai meggyőződést háttérbe szorít.

Ugyanezt, csak kevésbé szalonképesebben fogalmazta meg a Los Angeles Times-nak Trump egyik dél-karolinai támogatója, amikor azt mondta: „A középső ujjunkkal szavazunk”.

Hiába tehát a nézetek váltogatása, a nyilvános káromkodások, a vitákon mutatott gyenge teljesítmény, Trump támogatottsága nem csökken.

 Newt Gringrich – egykori republikánus politikus, frakcióvezető, akinek vezetésével a republikánusok 1994-ben négy évtized után vették vissza a kongresszusi többséget a demokratáktól – egy friss cikkében a jelenség okát kutatja. Azt állítja, amiképpen Trump (és a másik oldalon a magát demokratikus szocialistának valló Sanders) a hagyományos, közép felé húzó republikánus és demokrata establishmenten kívül áll, úgy az ettől a világtól elidegenedett szavazókat sem érdeklik a politikai elittől és a fősodratú médiától érkező bírálatok.

Gringrich szerint látni kell, hogy az amerikai politika immár háromosztatú, nem kizárólagos a republikánus-demokrata felállás. Egyfelől vannak a hagyományos, centrista alkukötők (idetartozik a két nagy párt elitje), másfelől a konzervatív populista nacionalisták (a Trump-tábor) és a kulturálisan radikális szocialisták (Bernie Sanders hívei).

E dinamika megértése nélkül lehetetlen elemezni a mostani amerikai elnökválasztást.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Öngyilkosságok: növekedés a 30 éven aluliak körében

Az elmúlt tíz évben közel negyedével csökkent hazánkban az öngyilkosságok száma. Alleluja? Igen, csakhogy az utolsó három évben a 30 éven aluliak körében emelkedés tapasztalható. Miért? Válaszok a friss Heti Válaszban.

Hogyan cseréljünk diktátort?

Az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót, két rombolót, három cirkálót és több kísérő hajót is a koreai partok közelébe küldött, hogy jelezze: a „stratégiai türelem” időszaka véget ért. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

„Belőled én úriembert csinálok”

Lenyűgöző frissesség, letisztult bölcsesség, székely humor és némi önirónia jellemzi a 92 éves Sárosi Bálint népzenetudóst, akit nemrég megjelent önéletrajzi jegyzeteiről kérdeztünk. Részletek a friss Heti Válaszban.

A franciák szeme láttára dőlt össze a politikai rendszer

Sem jobbközép, sem balközép jelölt nem jutott a francia elnökválasztás második fordulójába. A centrista Emmanuel Macron az esélyes a jobboldali radikális Marine Le Pennel szemben, ám nem tudni, milyen többséggel kormányoz majd. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Fekete György ősszel távozik

Bizalmatlanságra hivatkozva Balog Zoltán felmentette Doncsev Andrást, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökét. Fekete György elnöki mandátuma ősszel jár le a Magyar Művészeti Akadémia élén. Veszélybe kerülhet-e az NKA? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Orbán válaszol: sportolónak futárral, konzervatív professzornak sehogy

Kovács Tamásnak futárral küldött személyes választ Orbán Viktor, miután a vívóbajnok kormánykritikus sorokat fogalmazott a Facebookon. Ami a sportolónak kijárt, a konzervatív professzornak már nem. Nagyinterjú Király Miklóssal, az ELTE jogi karának tanszékvezetőjével a csütörtöki Heti Válaszban.