Amerika visszainteget

Drágám, a republikánusok megőrültek!

Amerika visszainteget III.

/ 2016.02.18., csütörtök 12:32 /
Drágám, a republikánusok megőrültek!

Még a magyar politikán szocializálódott megfigyelő is csak kapkodja a fejét a republikánus belháború láttán. Szerencse, hogy a televíziós viták pódiumaira nem lehet pisztolyt vinni, különben az elnökaspiránsok alighanem vadnyugati módra rendeznék nézeteltéréseiket. Két nappal egy kulcsfontosságú előválasztás előtt Trump megállíthatatlannak látszik.

Hazug, mentálisan instabil, liberális – íme, csak egy csokor azokból a jelzőkből, amelyekkel a republikánus elnökjelölt-jelöltek bombázzák egymást a szombati dél-karolinai előválasztás előtt. Ted Cruz texasi szenátor támadja Donald Trumpot és Marco Rubio floridai szenátort, Rubio visszalő, Jeb Bush Trumpot ekézi, Trump pedig mindenkire tüzel.

Nem véletlen az idegesség, hiszen Dél-Karolina kulcsfontosságú előválasztás lesz. Akinek itt sem sikerül jó eredményt elérnie, az lassan leadhatja a szerelését az öltözőben.

Ez a veszély leginkább az establishment jelöltjének számító Jeb Busht fenyegeti. Nagy adományozóktól százmillió dollárra rúgó adományt kapott, tavaly nyáron ő tűnt a párt természetes jelöltjének, mégis kínlódik és negyedik helynél előrébb még nem végzett az eddigi előválasztásokon. (Népszerűtlensége egyben azt is jelzi, jóval bonyolultabb az amerikai politika annál, hogy mindent a nagy fegyver- és olajcégek döntenének el, amint azt a jólértesültek tudni vélik.) Hiába Bush kormányzói tapasztalata, javuló teljesítménye a vitákban, a dühös republikánus bázis nem kér belőle.

Trump népszerűsége töretlen

Fotó: Getty/Europress/Alex Wong

Trump megállíthatatlannak tűnik: itteni idő szerint kedd este jelent meg a CNN friss közvélemény-kutatása, amelyet mind a demokratákhoz közeli MSNBC-n, mind a republikánus Fox-on kéztördelve ismertettek. A számok alapján Dél-Karolinában Trump 38-22 arányban vezet a második helyezett Ted Cruz előtt.

Fölénye még az evangéliumi keresztyéneknél (azaz a fősodratú protestáns egyházakon kívüli , karizmatikus felekezetekhez tartozóknál) is elsöprő:

  • Ebben a kategóriában az ingatlanmágnás 42 százalékot kapna, második a 23 százalékos.
  • Az arány azért is figyelemreméltó, mert a mélyen vallásos Cruz szenátor erre a bázisra építve nyerte meg az iowai előválasztást.

Miért támogatnak az abortuszt ellenző keresztyének tömegei egy olyan politikust, aki nemrég még meglehetősen liberálisan nyilatkozott a kérdésben? Az MSNBC-nek egy dél-karolinai keresztyén lelkipásztor és egyben rádiós talkshow műsor házigazdája azt mondta: hallgatói, betelefonálói dühösek, móresre akarják tanítani Washingtont meg a politikai elitet. Ehhez Trump látszik a legalkalmasabb jelöltnek – ez a szempont minden ideológiai meggyőződést háttérbe szorít.

Ugyanezt, csak kevésbé szalonképesebben fogalmazta meg a Los Angeles Times-nak Trump egyik dél-karolinai támogatója, amikor azt mondta: „A középső ujjunkkal szavazunk”.

Hiába tehát a nézetek váltogatása, a nyilvános káromkodások, a vitákon mutatott gyenge teljesítmény, Trump támogatottsága nem csökken.

 Newt Gringrich – egykori republikánus politikus, frakcióvezető, akinek vezetésével a republikánusok 1994-ben négy évtized után vették vissza a kongresszusi többséget a demokratáktól – egy friss cikkében a jelenség okát kutatja. Azt állítja, amiképpen Trump (és a másik oldalon a magát demokratikus szocialistának valló Sanders) a hagyományos, közép felé húzó republikánus és demokrata establishmenten kívül áll, úgy az ettől a világtól elidegenedett szavazókat sem érdeklik a politikai elittől és a fősodratú médiától érkező bírálatok.

Gringrich szerint látni kell, hogy az amerikai politika immár háromosztatú, nem kizárólagos a republikánus-demokrata felállás. Egyfelől vannak a hagyományos, centrista alkukötők (idetartozik a két nagy párt elitje), másfelől a konzervatív populista nacionalisták (a Trump-tábor) és a kulturálisan radikális szocialisták (Bernie Sanders hívei).

E dinamika megértése nélkül lehetetlen elemezni a mostani amerikai elnökválasztást.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Orbán a Fidesz-képviselők sorsáról is dönt jövő vasárnap?

Tényleg, a mai Fidesz-frakcióban ülő régi MDF-esek mit szólnak hozzá, hogy Lázár János szerint az, aki egy népszavazással szemben bojkottot hirdet, „gyáva” és „sunyi”? Csak azért kérdezem, mert az MDF 1989 novemberében bojkottálta a népszavazást – talán még emlékeznek rá, mikor Csengey Dénes bejelentette: „Nem megyünk el, nem szavazunk.”

Zsura 60!

Egész estés ünnepi műsorral köszöntik hétfőn az Erkel Színházban Zsuráfszky Zoltán koreográfust a 60. születésnapja alkalmából. Fergeteges produkció várható.

Toroczkai László a „rossz emlékű” tévéostromról, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről

„Rossz emlék nekem a tévéostrom, ami közelről nézve egyáltalán nem volt szép” – mondja Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, aki 2006. szeptember 18-án az MTV székháza elé hívta a Kossuth téri tömeget. Az egykori nemzeti radikális főalak, ma ásotthalmi polgármester beszél a határhelyzetről, a Jobbik elvett lelkéről és román származású feleségéről is. Interjú a friss Heti Válaszban!

Ez tényleg a vég kezdetét jelenti Angela Merkelnek?

Újabb tartományi választás, újabb kereszténydemokrata vereség Németországban. A kormányerők mélyrepülésének Berlinben is a bevándorlásellenes párt lett a fő haszonélvezője. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy ez tényleg a vég kezdetét jelenti-e Angela Merkelnek.

Hoppá! Svájci vállalatot vett egy magyar óriás!

Hogyan lett a fogamzásgátló és meddőséget kezelő szerek specialistája a Richter Gedeon? Miért nem szabad csak az autóiparra alapozni a gazdaságot? Mit lehet tanulni a Nokia kudarcából? Nagyinterjú Bogsch Erikkel, a gyógyszergyár vezérigazgatójával a friss Heti Válaszban.

Nahát! Nem kellenek a migránsok a német nagyvállalatoknak

Migrációügyben egy év alatt megváltozott az európai közhangulat, amit a pozsonyi EU-csúcs zárónyilatkozata is tükröz. A Heti Válasz a véleményklíma átalakulásának okait kutatva összegyűjtötte, hogyan dőltek meg a migrációval kapcsolatos optimista jóslatok. Részletek a csütörtöki lapszámban.

Putyin kampány nélkül nyert választást

Tudta, hogy 2016 az Egyesült Államok mellett Oroszországban is választási év? Nem csoda, ha nem. Amint a csütörtökön megjelenő Heti Válasz helyszíni riportjából kiderül, a múlt vasárnapi voksoláson az egymást maró ellenzéki szervezetek meg sem tudták ingatni Vlagyimir Putyin hatalmát.