Amerika visszainteget

Drágám, a republikánusok megőrültek!

Amerika visszainteget III.

/ 2016.02.18., csütörtök 12:32 /
Drágám, a republikánusok megőrültek!

Még a magyar politikán szocializálódott megfigyelő is csak kapkodja a fejét a republikánus belháború láttán. Szerencse, hogy a televíziós viták pódiumaira nem lehet pisztolyt vinni, különben az elnökaspiránsok alighanem vadnyugati módra rendeznék nézeteltéréseiket. Két nappal egy kulcsfontosságú előválasztás előtt Trump megállíthatatlannak látszik.

Hazug, mentálisan instabil, liberális – íme, csak egy csokor azokból a jelzőkből, amelyekkel a republikánus elnökjelölt-jelöltek bombázzák egymást a szombati dél-karolinai előválasztás előtt. Ted Cruz texasi szenátor támadja Donald Trumpot és Marco Rubio floridai szenátort, Rubio visszalő, Jeb Bush Trumpot ekézi, Trump pedig mindenkire tüzel.

Nem véletlen az idegesség, hiszen Dél-Karolina kulcsfontosságú előválasztás lesz. Akinek itt sem sikerül jó eredményt elérnie, az lassan leadhatja a szerelését az öltözőben.

Ez a veszély leginkább az establishment jelöltjének számító Jeb Busht fenyegeti. Nagy adományozóktól százmillió dollárra rúgó adományt kapott, tavaly nyáron ő tűnt a párt természetes jelöltjének, mégis kínlódik és negyedik helynél előrébb még nem végzett az eddigi előválasztásokon. (Népszerűtlensége egyben azt is jelzi, jóval bonyolultabb az amerikai politika annál, hogy mindent a nagy fegyver- és olajcégek döntenének el, amint azt a jólértesültek tudni vélik.) Hiába Bush kormányzói tapasztalata, javuló teljesítménye a vitákban, a dühös republikánus bázis nem kér belőle.

Trump népszerűsége töretlen

Fotó: Getty/Europress/Alex Wong

Trump megállíthatatlannak tűnik: itteni idő szerint kedd este jelent meg a CNN friss közvélemény-kutatása, amelyet mind a demokratákhoz közeli MSNBC-n, mind a republikánus Fox-on kéztördelve ismertettek. A számok alapján Dél-Karolinában Trump 38-22 arányban vezet a második helyezett Ted Cruz előtt.

Fölénye még az evangéliumi keresztyéneknél (azaz a fősodratú protestáns egyházakon kívüli , karizmatikus felekezetekhez tartozóknál) is elsöprő:

  • Ebben a kategóriában az ingatlanmágnás 42 százalékot kapna, második a 23 százalékos.
  • Az arány azért is figyelemreméltó, mert a mélyen vallásos Cruz szenátor erre a bázisra építve nyerte meg az iowai előválasztást.

Miért támogatnak az abortuszt ellenző keresztyének tömegei egy olyan politikust, aki nemrég még meglehetősen liberálisan nyilatkozott a kérdésben? Az MSNBC-nek egy dél-karolinai keresztyén lelkipásztor és egyben rádiós talkshow műsor házigazdája azt mondta: hallgatói, betelefonálói dühösek, móresre akarják tanítani Washingtont meg a politikai elitet. Ehhez Trump látszik a legalkalmasabb jelöltnek – ez a szempont minden ideológiai meggyőződést háttérbe szorít.

Ugyanezt, csak kevésbé szalonképesebben fogalmazta meg a Los Angeles Times-nak Trump egyik dél-karolinai támogatója, amikor azt mondta: „A középső ujjunkkal szavazunk”.

Hiába tehát a nézetek váltogatása, a nyilvános káromkodások, a vitákon mutatott gyenge teljesítmény, Trump támogatottsága nem csökken.

 Newt Gringrich – egykori republikánus politikus, frakcióvezető, akinek vezetésével a republikánusok 1994-ben négy évtized után vették vissza a kongresszusi többséget a demokratáktól – egy friss cikkében a jelenség okát kutatja. Azt állítja, amiképpen Trump (és a másik oldalon a magát demokratikus szocialistának valló Sanders) a hagyományos, közép felé húzó republikánus és demokrata establishmenten kívül áll, úgy az ettől a világtól elidegenedett szavazókat sem érdeklik a politikai elittől és a fősodratú médiától érkező bírálatok.

Gringrich szerint látni kell, hogy az amerikai politika immár háromosztatú, nem kizárólagos a republikánus-demokrata felállás. Egyfelől vannak a hagyományos, centrista alkukötők (idetartozik a két nagy párt elitje), másfelől a konzervatív populista nacionalisták (a Trump-tábor) és a kulturálisan radikális szocialisták (Bernie Sanders hívei).

E dinamika megértése nélkül lehetetlen elemezni a mostani amerikai elnökválasztást.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Ha az lehetek, aki vagyok”

Az amszterdami Anne Frank Ház „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítása május 31-én érkezik az ELTE Bölcsészettudományi Karára.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.