valasz.hu/amerika_visszainteget/vonattal-a-vadnyugaton-at-117889

http://valasz.hu/amerika_visszainteget/vonattal-a-vadnyugaton-at-117889

Amerika visszainteget

Katonadolgok az Egyesült Államokban

Amerika visszainteget, II. rész

/ 2016.02.15., hétfő 09:00 /
Katonadolgok az Egyesült Államokban

Egy közép-európainak, aki egyszerre nevet Svejk lógós katonatörténetein és borzad el hazája véres huszadik századi háborús pusztításai miatt, egészen meglepő a katonákat az Egyesült Államokban övező általános tisztelet.

A hétvégén Washingtonból repültem Észak-Karolina államba, amelynek legnagyobb települését mintha maga Jane Austen nevezte volna el Charlotte-nak. A fruskás nevű város repülőterén húztam gurulóbőröndömet, amikor a babakocsiját nem sokkal előttem toló kismama lelkesen átszólt a velünk szemben elhaladó egyenruhás katonának: „Thank you for your service!” , azaz „Köszönet a szolgálatáért”.  

Lelkesedésével nincs egyedül: a Gallup-kutatóintézet  tavaly június felmérése szerintaz amerikaiak 72 százaléka bízik vagy nagyon bízik a hadseregben.

Nem véletlen tehát, hogy a repülőn a fedélzeti újság színes-szélesvásznú riportban számolt be a légitársaság veteránokat támogató akciójáról. A tévékben is rendszeresen feltűnnek a sokszor egész életükre megsérült veteránokat támogató civilszervezetek adakozásra buzdító felhívásai. A rokonszenv kinyilvánításában valósággal versenyez az üzleti élettel a politikai elit. Az előválasztások jelöltjei, különösen a republikánus oldalon, egymásra licitálnak abban, ki a nagyobb barátja a hadseregnek. (Bár érdekes, ahogy a konzervatív tábor jelentős része egyszerre követeli a katonai kiadások emelését és az expedíciós háborúktól való távolmaradást.)

Az egyenruhások iránti rajongásnak persze nem csak patrióta okai vannak. A február 20-i dél-karolinai republikánus előválasztás előtt azért is sokasodtak meg az erősebb hadsereget, a katonáknak nagyobb megbecsülést követelő hangok, mert az állam ötmilliós lakosságából négyszázezren szolgáltak korábban a hadseregben.

A jobboldaltól a baloldal sem akar elmaradni. Még legnagyobb ellenfelei sem nevezik háborús héjának a magát „demokratikus szocialistának” nevező Bernie Sanders szenátort, Hillary Clinton kihívóját. S bár Sanders az amerikai mérce szerint balról előzi az ausztromarxistákat, de ő is gyakran hangsúlyozza: a Szenátus veteránügyi bizottságának elnökeként mennyit harcolt az obsitosok ellátásának javításáért.

Magyar név a Vietnámban elesett katonáknak emléket állító falon 

A megbecsülés nem csak a jelennek, a múltnak is szól. Washington központjában a National Mall a nemzeti történelem, s mint ilyen, a háborúkban elesettek emléke őrzésének is a helyszíne. Közadakozásból állították fel itt a vietnami háború amerikai katonaáldozatainak emlékművét – a 75 méter hosszú, nemesen egyszerű feketemárvány táblákra minden elesett és eltűnt katonát felvéstek. A figyelmes szemlélő magyar nevekre is akadhat. (Ld. képünkön István Molnárt!)

Ugyanígy közadakozásból készült a koreai háborút megörökítő szoborcsoport néhány lépésnyire a vietnami háború emlékművétől. Az esőköpenybe burkolt, szétszóródott szakaszt látva az ember szinte érzi a feszültséget, amit az idegen terepen előrenyomuló katonák érezhettek. A szoborcsoport nem mellesleg emlékeztet az amerikaiak által sokszor elfelejtett háborúként emlegetett Koreára, ahol az USA először harcolt fegyveresen a kommunizmussal – és veszített több mint harmincezer embert. És, végül is, mi más lehet egy jó emlékmű célja, mint az emlékezés és az emlékeztetés?

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.