Amerika visszainteget

A cirkusz folytatódik: Amerika tejcsarnoka kisiklatja a Trump-vonatot?

Amerika visszainteget X.

/ 2016.04.06., szerda 08:30 /
A cirkusz folytatódik: Amerika tejcsarnoka kisiklatja a Trump-vonatot?

Bár a tegnapi wisconsini előválasztáson a demokrata oldalon Bernie Sanders ismét legyőzte Hillary Clintont, az igazi politikai szenzáció a republikánus táborban született. A texasi Ted Cruz ugyanis váratlanul nagy győzelmet aratott Donald Trump felett. Kisiklott az eddig sikert sikerre halmozó ingatlanmágnás kampányvonata?

„Maga aztán jó messziről jött, hogy lássa ezt a cirkuszt” – mondta nekem Jerry Petersen, miután egymás mellé kerültünk a Wisconsin állambeli Stoughton népszerű ebédlőhelye, a Koffee Kup pultjánál, bemutatkoztunk egymásnak és elmondtam neki, hogy magyar újságíróként az amerikai politikáról írok. A „cirkusz” persze a republikánus előválasztásra vonatkozik, amit Petersen elkötelezett jobboldaliként elkeseredve figyel.

Miközben a ház saját szószával és házi sültkrumplijával tálalt sajtburgereinket majszoltuk, Jerry félig dühösen, félig hitetlenkedve beszélt Donald Trumpról, aki szerinte szégyent hoz Amerikára és a pártra egyaránt.

Beszélgetőpartnerem ebéd előtt már le is szavazott, mégpedig Ted Cruz texasi szenátorra. „Nem kedvelem, túl sokat beszél a Bibliáról és túl keveset a gazdaságról. John Kasich a nekem való fickó, de ő már esélytelen” – vélte Jerry, de hozzátette, egyedül Cruz képes megállítani Trumpot.

Aztán beszélgetőtársam származására fordította a szót és arról kérdezett, tudtam-e hogy Stoughton a norvég Amerika fővárosának számít. Vaknak kellett volna lennem, hogy a tény elkerülje a figyelmemet. A tízezres kisváros főutcáján egymást érik a norvég zászlós és feliratos üzletek, az alig egy évvel ezelőtt átadott norvég örökség múzeumában pedig a látogató megtudhatja, hogyan érkeztek Wisconsin államba a 19. század közepétől skandináv migránsok százezrei.

Az államban a németajkú bevándorlók mellett ők alkotják az egyik legnagyobb csoportot, és a germán-skandináv alapnépesség határozza meg a Wisconsin államról az amerikai közéletben alkotott képet. Rendes, dolgos, pragmatikus népek, a legjobb sajtokat és söröket ők készítik. Ezt az imázst vállalják is, bérelt autóm rendszámtáblája például büszkén hirdeti, hogy Wisconsin „Amerika tejcsarnoka”.

Habár a pártot itt alapították meg 1854-ben, Wisconsin nem egy republikánus fellegvár, inkább az ingadozó államok közé sorolják. Erős a kékgallérosnak nevezett, általában inkább a demokratákhoz húzó munkásréteg, amelyik jövője miatt aggódik. Elvileg kiváló terep lett volna Donald Trumpnak, aki menetrendszerűen bírálja a szabadkereskedelem-párti konzervatív ortodoxiát és a Kínába kiszervezett munkahelyek visszahozatalát ígéri. Eddig sikeres taktikája jegyében nekiesettt az állam republikánus kormányzójának, Scott Walkernek és a washingtoni képviselőház elnökének, a szintén wisconsini Paul Ryannek.

Más államokban működött is ez a stratégia, az önmagát a republikánus establishmenttel szemben meghatározó Trump besöpörte a dühös konzervatívok szavazatait. Wisconsin azonban más.

Ezt mutatják a tegnapi eredmények, Cruz kétszámjegyű győzelmet aratott riválisán. A nem végleges adatok szerint alig maradt el az 50 százaléktól, míg Trump 34 százalékot szerzett. (A harmadik John Kasich lett, 14 százalékot pár tized százalékkal haladta meg.) A Cruz-táborban azért is értékelték a sikert, mert a nyitott előválasztásokon – amelyeken nem republikánusként regisztrált polgárok is voksolhatnak – eddig Trump kifejezetten jól szerepelt. Azonban Wisconsinban a párthoz csak gyengén kötődők is tömegesen utasították el az ingatlanmogult.

Ted Cruz a wisconsini Janesville-ben kampányol

Fotó: Getty/Europress/Scott Olson

Vajon miért?

  • Egyik lehetséges magyarázat, hogy a másutt népszerű establishment-ellenes Trump-retorika itt visszaütött. Scott Walker kormányzó ugyanis helyben nagyon elismert, a republikánusok között 80 százalék a támogatottsága. Ha kapott egy pofont Trumptól, a politikus kettőt adott vissza: beleállt a meccsbe és erősen kampányolt Ted Cruz mellett.
  • De még ennél is fontosabb lehetett, hogy az elmúlt két hétben Trump eddig zakatoló kampánya megbicsaklott. Még a konzervatívok között is óriási visszatetszést keltett, hogy egy televíziós interjúban az abortuszon átesett nők megbüntetéséről beszélt. Ezt azonban az Amerikában jól szervezett életvédő mozgalom sem követeli, némi piruettezés után Trump vissza is vonta szavait. A nőgyűlölő imázst erősítette, hogy kampánymenedzsere ellen eljárást indítottak, amiért egy nagygyűlésen megrángatott egy riporternőt. Trump azonban nem volt hajlandó ellépni emberétől, pláne elbocsátani őt.
  • Hathatott, hogy a mezőny szűkülésével egyre-másra álltak be a párt nagyágyúi az általuk utált Cruz mögé – valahogy úgy, mint Jerry Petersen. A versenyből kiesett Jeb Bush éppúgy támogatására szólított fel, mint Lindsay Graham szenátor. Pedig ő korábban még azzal viccelődött, ha Cruzt valaki agyonlőné a szenátusban, senki sem sietne a segítségére.
  • Segített, hogy a texasi szenátoré a legszervezettebb kampány. Következetességét, a keresztény, konzervatív közösségek számára fontos témák felvállalását (amilyen az életvédelem vagy az egykulcsos adó) még ellenfelei is elismerik. Ez az eszmei szilárdság is tetszhetett sok szavazónak.

 

„Wisconsin mindig is egyfajta politikai laboratórium volt. A harmincas években itt próbálták ki először a legprogresszívebb népjóléti intézkedéseket az állam akkori demokrata vezetése idején. De az ötvenes évek harsány antikommunista szenátora, Joseph McCarthy is wisconsini volt” – magyarázta nekem Byron Shafer, a wisconsini egyetem politikatudományi professzora. Lehet, hogy a helyi republikánusok most az eddig megállíthatatlannak tűnő Trump-vonat kisiklatásával írnak történelmet? A kutató ennyire még nem szaladna előre, hiszen az elnökjelölő konvencióra nagyszámú delegációt küldő államok – mint amilyen New York vagy Kalifornia – még csak ezután szavaznak. Mindkét helyen komoly esélyei vannak Trumpnak.

Wisconsin után azonban mind valószínűbb, hogy Trump nem tudja megszerezni az elnökjelöltséghez szükséges 1237 delegátust. Erre persze a mögé szívós munkával felzárkózó, ám még mindig lemaradt Cruznak még kevesebb esélye van. A legvalószínűbbnek tehát egy júliusi „nyitott”, azaz több szavazási fordulós, alkukkal átszőtt elnökválasztási konvenció tűnik.

Nem véletlen, hogy Trump azzal fenyegetett, zavargások lesznek, ha megpróbálják őt elütni a jelöltségtől. A szervezők máris közölték, fegyvereket nem vihetnek majd be a résztvevők a konvencióra, a belvárosi fegyverviselésről pedig még tárgyalnak. Kemény menet lesz Cleveland, az már most látszik.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Ókovács Szilveszter: „Klassz, hogy egyáltalán feljöttünk a víz fölé”

„Én nem tudom másképp vezetni az Operát, csak úgy, ahogy eddig tettem” – mondja Ókovács Szilveszter. Az Opera főigazgatóját a nyakára küldött pénzügyi biztosról, az elmaradt év végi jutalomról, a megcsúszott Műhelyház-beruházásról, és arról is kérdeztük, hogy folytatná-e az intézmény élén a munkát. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Újabb tüntetés jön: most egy másik Orbán a célkeresztben

Az újabb kormányzati támogatás hallatán ismét fellángolt a vita az Orbán János Dénes költő által gründolt Kárpád-medencei Tehetséggondozó Kft. körül. Az írók petíciót fogalmaztak, és január 22-re tüntetést szerveznek az íróakadémia székhelye elé. Háttér a friss Heti Válaszban.

Obamáék új projektje: máris meg akarják dönteni Trumpot

Az orosz hackertámadások árnyékában készült beiktatására Donald Trump. Minden idők legkülönösebb elnökváltása előtt állunk – de miként törhet borsot utódjának orra alá Barack Obama? Részletek a friss Heti Válaszban.

Az M1 és a TV2 bukása után az Echo Tv lenne az új csodafegyver

Kálmán Olga a Hír Tv-be megy, az Echo lesz az új Hír TV, az ATV tulajdonosa Orbán Viktort védi és Andy Vajnával vacsorázik. „Ebben a televízióban mi folyik?” – kérdezte a Hit Gyülekezete tévéjében Tamás Gáspár Miklós. A csütörtöki Heti Válaszban mindent megmagyarázunk.

A Fidesz tanácsadója elmondta, miért kell kidobni Soros civiljeit

Egy jogállamban miért nem lehet eltakarítani Soros György „álciviljeit” az országból? És miért van nagyon is létjogosultsága a körmükre nézni? Kis magyar egyrészt-másrészt izraeli példával, amerikai tanácsadóval a csütörtöki Heti Válaszban.