Amerika visszainteget

Mussolinit idéz, a Ku Klux Klánnal hozzák hírbe, mégis nagyot nyerhet – Trump megállíthatatlan?

Amerika visszainteget V.

/ 2016.02.29., hétfő 11:00 /
Mussolinit idéz, a Ku Klux Klánnal hozzák hírbe, mégis nagyot nyerhet – Trump megállíthatatlan?

Nem volt hajlandó ellépni a Klu Klux Klántól, gyűléseire mégis ezrek sereglenek és az első szenátor is beállt mögé: a múlt hétvége is Donald Trumpról szólt az amerikai elnökjelöltségért folyó küzdelemben. Kedden a nyári republikánus elnökjelölő konvenció küldötteinek negyedét választják meg, és a nagy esélyes az önimádó ingatlanmogul. A válasz.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint a republikánusoknál már a vészforgatókönyveket latolgatják.

Kedd az igazság napja lesz az amerikai elnökjelölési küzdelemben, legalábbis a republikánusoknál. Hillary Clinton ugyanis egyre magabiztosabban vezet az önmagát szocialistának nevező kihívója, Bernie Sanders ellen. A hétvégi dél-karolinai előválasztáson Clinton 75-25 arányban ütötte ki riválisát, és szinte biztos, hogy ő lesz a demokraták jelöltje. Hasonlót egyelőre még nem lehet mondani a republikánusoknál. De hagyományosan legkésőbb a szuperkeddnek nevezett nap után kiemelkedik egy esélyes jelölt.

Ekkor egyszerre

  • 12 államban összesen
  • 595 delegátust választanak a konzervatívok nyári elnökjelölő konvenciójára,
  • az összes küldött körülbelül 25 százalékát.

 

Nagyon úgy tűnik, hogy most olyan jelölt lesz a legsikeresebb, aki tavaly nyáron még a verseny médiabohócának tűnt. Aki egy ideig illegeti magát a színpadon, felteszi a csörgősipkát, de amikor élesre fordul a küzdelem, a komoly fiúk szépen hazaküldik.

És ez a személy Donald Trump.

Nincs olyan felmérés, amely ne a vulgáris ingatlanmágnás fölényét mutatná a kedden választó államok republikánus szavazói között — általában 7 és 23 százalék közötti előnnyel vezet. Az egyetlen kivétel Texas, a szintén jelöltségért versenyző Ted Cruz szenátor hazája.

Trump mosdatlan szájú, inkoherens figura, dauerolt hajától csillogóra suvickolt cipőjének talpáig merő önimádat, de okos és ravasz. Mindent megtesz, hogy az utolsó pillanatig róla beszéljenek. Vasárnap óriási média-felháborodást keltett, amiért nem volt hajlandó elutasítani a militáns-fajgyűlölő Ku Klux Klán egykori vezetője, David Duke támogatását. A CNN kérdésére válaszolva azt mondta, nem tudja ki David Duke és mi az a Ku Klux Klán, utána kell néznie.  

Trump természetesen pontosan tudja, hogy kicsoda ez az ember és ez a szervezet. A sajtó rögtön előásta: többek között az ő személyének vállalhatatlanságára hivatkozva utasította el 2000-ben, hogy a Reformpárt elnökjelöltje legyen. (Duke akkoriban ott tűnt fel.)

De miért nem lép el sürgősen Trump Amerika egyik legmegvetettebb figurájától és szervezetétől? Az első magyarázat szerint erre családi oka van. A lapok megszellőztették,  hogy 1927-ben egy bizonyos Fred Trumpot New York-ban letartóztattak, miután egy Ku Klux Klán-felvonulás résztvevői összeverekedtek a rendőrökkel. Az illetőt aztán vádemelés nélkül elengedték és ma már alighanem kideríthetetlen, mi volt a tényleges szerepe – a lényeg, hogy Donald Trump édesapjáról van szó.

A családi kegyelet alighanem elégtelen magyarázat, Trump ennél jóval fontosabb dolgokban is megváltoztatta már a véleményét. Sokkal inkább arról van szó, hogy önmagát

  • az establishment,
  • a fősodratú média és a
  • politika

ellenfeleként szereti beállítani. Erre érezhetően rájátszott akkor is, amikor a hétvégén kérdőre vonták, miért közölt egy Mussolini-idézetet Twitter-csatornáján. („Jobb oroszlánként élni egy napot, mint birkaként száz évet.”) Trump ebben a történetben sem volt hajlandó semmiféle önkritikára. Mindkét ügyben ideológiai rokonszenvtől függetlenül szinte a teljes sajtó elítélte és saját konzervatív riválisai is bírálták. De ezzel még inkább amolyan magányos harcosnak tűnik Trump a kampányeseményeire sereglő, Washingtont en bloc utáló tömegek szemében.

Alabamai támogató

Fotó: Getty/Europress/Scott Olson

Ráadásul erősődő pozíciója a republikánusok között immár az establishment soraiból is vonz támogatókat.

Támogatásáról biztosította Chris Christie, New Jersey állam kormányzója, nem olyan régen még Trump vetélytársa az elnökjelöltségért. Ő korábban gyakorlatilag az amerikai politikai VV Aureliójának nevezte Trumpot, azzal érvelt, a Fehér Házban „nem valóságshow-szereplőre van szükségünk.” (Trump ugyanis majd egy évtizeden át volt az Apprentice – A gyakornok – című reality show fő arca.)

Christie után első republikánus szenátorként az Alabama államot képviselő Jeff Sessions is Trump mellé állt vasárnap. Egy alabamai nagygyűlésen a szenátor harmincezer ember üdvrivalgásától kísérve színpadiasan fejébe nyomta az ingatlanmogul kampányszlogenjét – „Let’s make America great again!”, Tegyük ismét naggyá Amerikát! – népszerűsítő piros baseball-sapkát. (Ami különben nem csak politikai termékként hasznos, Trump erős szélben mindig ezt viseli, nehogy természet anyácska megtépázza nagy gonddal beállított frizuráját.) Christie és Sessions támogatása áttörést jelent, hiszen eddig komoly politikus nem állt ki Trump mellett, a konzervatív értelmiség nagy része pedig dühösen elutasítja az ingatlanmágnást.

„Bár nem az ilyen támogató nyilatkozatok döntik el az előválasztásokat, üzenetük mégis fontos: legitimációt jelentenek” – elemzi Trump helyzetének változását a Válasz.hu-nak Paul-Henri Gurian, a Georgiai Egyetem tanára, az amerikai elnökválasztások kutatója. Szerinte Christie bejelentése jelzi, hogy a Republikánus Pártban egyre többen hajlamosabbak úgy gondolkodni: Trump esélyes a jelöltségre, politikai hasznot hozhat nyilvános támogatása.

Paul-Henri Gurian ugyanakkor a republikánusok tekintélyes részéről egyre növekvő ellenállásra számít Trumppal szemben. Sokan ugyanis úgy vélik, Trump nemcsak katasztrofális vereséget szenvedne Hillary Clintonnal szemben, de a párt jövőjét is kompromittálja és tartósan elidegeníti a republikánusoktól szavazók tömegeit.

Gurian úgy látja: a számok alapján a Trump-ellenes koalíció leginkább abban reménykedhet, hogy az elnökjelölő konvención senkinek nem lesz elegendő delegáltja a jelöltség megszerzéséhez. Az állva maradt indulók pedig a legesélyesebb javára történő visszalépéssel elvben meggátolhatják az ingatlanmágnás sikerét.

Azt azonban még csak sejteni sem lehet, mi történik, ha Trump megszerzi a delegátusok több mint a felét. Nagy kérdés: egyben tartható egyáltalán a republikánus tábor? A keddi nap tétje tehát, hogy Trump mekkora lépést tesz a kitűzött cél, a jelöltség megszerzése felé vezető úton.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

„Ha az lehetek, aki vagyok”

Az amszterdami Anne Frank Ház „Ha az lehetek, aki vagyok” című vándorkiállítása május 31-én érkezik az ELTE Bölcsészettudományi Karára.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.