Amerika visszainteget

Polgárháború, rabszolgaság: Hollywood Amerika legfájóbb sebe felé fordul

Amerika visszainteget VII.

/ 2016.03.11., péntek 11:03 /
Polgárháború, rabszolgaság: Hollywood Amerika legfájóbb sebe felé fordul

Igazi szupermozinak ígérkezik a Matthew McConaughey főszereplésével készült Free state of Jones (Jones szabadállam), amit idehaza is játszanak majd. Az amerikai polgárháború idején a konföderáció szívében gerillaharcot folytató, egy korábbi rabszolgalánnyal összeházasodó Newt Knight sztorijáról a történetet feltáró kutató, Victoria E. Bynum mesélt.

Véget nem érő viták zászlókról, szobrokról, időnként politikai pankráció egy-egy történelmi személyiség megítéléséről – ismerős? Ha nem is a Közép-Európában megszokott mennyiségben, de az Egyesült Államoknak is vannak máig be nem hegedt történelmi sebei. Az 1861 és 1865 között Észak és Dél között dúlt polgárháború minden idők legvéresebb amerikai konfliktusa volt, amelyben 650 ezren haltak meg. (Összehasonlításul: a második világháborúban 290 ezer, Vietnamban 47 ezer amerikai katona esett el.)

A háborúban az iparosodott északi Unió legyőzte a tizenegy rabszolgatartó déli állam alkotta Konföderációt, amelynek gazdasága a fegyverletételt követően összeomlott. Ez az eseménysor olyan maradandó nyomokat hagyott, hogy 150 évvel később Észak- és Dél-Karolinát, Georgiát járva még mindig találkozni az itteni Nagy Háború emlékével. Sok déli mai napig ősei kultúrája, életformája megsemmisítésének tartja az északiak győzelmével végződő háborút, s nem akar tudomást venni a rabszolgatartó rendszer brutalitásáról, vagy kisebbíteni próbálja azt. Ugyanakkor az a tény, hogy a déli tagállamok javarészt mai napig Amerika szegényebb vidékei közé tartoznak, a polgárháború utáni északi megszállás időszakára vezethető vissza.  

Victoria E. Bynum

Mindez azonban nem elvont történészi szöszölés, hanem néha kemény napi politika:

  • A feketék déli szegregációját az 1950-es, 1960-es években felszámoló törvényeket az amerikai közvélemény nagy része a száz évvel azt megelőző rabszolgatartó rendszer megszüntetéséhez hasonlította és úgy is ünnepelte.
  • Délen viszont sokan úgy vélték, a központi kormányzat ismét alkotmányellenesen avatkozik ügyeikbe.

A déli különállás jelképe, a konföderációs zászló sok helyütt lengett hivatalos épületeken, óriási vitákat kiváltva. Dél-Karolinában például azután vonták le véglegesen az állami törvényhozás épülete mellől a lobogót, hogy 2015 nyarán egy fehér felsőbbrendűséget hirdető fiatal férfi kilenc fekete embert gyilkolt meg egy charleston-i templomban. A nyomozás során a rendőrök számos képet találtak, amelyeken a későbbi gyilkos büszkén feszített a konföderációs zászlóval.

De a mai napig áll például az Észak-Karolinai Egyetem chapel hill-i kampuszán a déli oldalon harcoló diákok emlékére emelt szobor, „Csendes Sam” (Silent Sam), tüntetnek is ellene rendszeresen. A Georgiai Egyetem főbejáratánál elhelyezett emléktábla pedig nem is polgárháborúra, hanem a „déli függetlenségért vívott háborúra” emlékeztet. Az állam falusi-kisvárosi körzeteit járva szembetűnő, mennyi házon-lakókocsin lobog mai napig a konföderációs zászló.

A polgárháború öröksége még az elnökválasztási küzdelembe is beszivárog. Valóságos sokkot okozott az a felmérés, amely szerint a déli államok republikánus előválasztásait toronymagasan nyerő Donald Trump szavazóinak közel 20 százaléka szerint rossz döntés volt a rabszolga-felszabadítás, és 38 százaléka azt kívánja, bárcsak Dél nyerte volna a polgárháborút.

E politikai környezettel is magyarázható az a felfokozott érdeklődés, amely egy hollywoodi szuperprodukciót övez. Amerikában várhatóan a nyáron mutatják be Matthew McConaughey főszereplésével, Gary Ross rendezésében a Free state of Jones című filmet. (Idehaza a kissé semmitmondó Harc a szabadságért néven tűzik majd műsorra.) A mozi Newt Knight-ról, egy Mississippi állambeli farmerről szól,

  • aki dezertál a déli seregből,
  • uniópárti szabadcsapatot szervez a leginkább konföderációpárti államban,
  • kikiáltja Jones megye elszakadását,
  • fekete szerelmével pedig családot, s ezzel egy mesztic mulatt közösséget alapít a fajkeveredést később törvényekkel is tilalmazó Mississippiben.


Hihetetlen, pihent agyú forgatókönyvírók által kitalált történet? Nem; maga a valóság.
A film Victoria E. Bynum történész, a texasi állami egyetem emerita professzorának könyvén alapul, aki hosszú évek alapos munkájával írta meg a Hollywood figyelmét felkeltő tudományos munkát.

„Édesapám Jones megyéből származik, de eredetileg nem a polgárháború volt a szakterületem, szinte véletlenül kezdtem el a témával foglalkozni” – meséli a Válasz.hu-nak Victoria E. Bynum. Elsősorban az izgatta, mennyire más megvilágításba helyezi Knight története a polgárháborús Dél történetét, amelyet generációk elsősorban az Elfújta a szél romantikája, a „veszett, nemes ügy” víziója alapján ismertek.

„Nem Newt Knight életrajzát, hanem a vele tartó több száz ember közötti gazdasági, szociális, családi kapcsolatokat akartam megírni. A Knight-tal tartókat nem lehet egyértelműen az abolicionista, azaz rabszolgaság-ellenes kategóriába sorolni. Az azonban biztos, hogy míg Knight nagyapja Jones megye legnagyobb rabszolgatartója volt, hősünknek soha nem voltak rabszolgái” – magyarázza.

Az eredeti mű borítója

Sőt, nagyapja egyik rabszolgája, Rachel lett az egyébként korábban már nős Newt Knight új felesége. Utódaik pedig egy környezetük által csak megvetően „néger fehéreknek” nevezett közösséget alkottak, akiknek faji hovatartozásáról egészen abszurd viták folytak. Victoria E. Bynum felidézi, hogy a pár egyik dédunokája 1948-ban azért került bíróság elé, mert feleségül vett egy fehér nőt. Márpedig az akkori Mississippi állambeli törvények szerint ez fajgyalázásnak, s mint ilyen, törvénytelennek számított.

Maga Bynum is részt vett a film forgatásán, egy konföderációs ápolónőt alakított. A történészt lenyűgözte a forgatáson tapasztalt megfeszített munka, Matthew McConaughey professzionalizmusa. Még az sem szegte kedvét, hogy a 12-14 órás forgatási napokon nagyon hideg volt, ami a korabeli egyenruhákba öltözött statisztáknak komoly gondokat okozott.

A bemutatót követően kiderül, megérte-e a fáradozás. Az érdeklődésre mindenesetre nem lehet panasz: az előzetest eddig több mint hárommillióan nézték meg a Youtube-on.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

Amit álmunkban sem gondoltunk volna: egy év, két magyar Oscar

Egy évvel a Saul fia Oscarja és alig másfél héttel a Testről és lélekről Arany Medvéje után itt az újabb elképesztő magyar filmsiker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta a legjobb rövidfilmnek járó díjat vasárnap este a 89. Oscar-gálán Los Angelesben.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.

Hogyan csúszott félre az olimpia ügye?

Bezárkózó kommunikáció, az aláírók sértegetése, a vizes világbajnokság beruházásai körüli anomáliák: így vált közel egységes támogatottságú ügyből megosztó belpolitikai kérdéssé az olimpia. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.