Bőrünket visszük a vásárra

/ 2018.06.13., szerda 17:17 /

„Gyakran előfordult, hogy bátyámmal farkaséhesen értünk haza, de vacsorára zsíros kenyeret kaptunk. Nálunk ugyanis nem gulyás főtt a tűzhelyen, hanem krém” – meséli Molnár Ferenc, az idén 60 éves Ilcsi márkáról ismert Ilcsi Szépítő Füvek Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

 

– A családi legenda szerint Ilcsi néni a konyhájukban turmixgépeken keverte ki első krémjeit. Tényleg így történt?

– Igen. Gyakran előfordult, hogy bátyámmal farkaséhesen értünk haza, de vacsorára zsíros kenyeret kaptunk. Nálunk ugyanis nem gulyás főtt a tűzhelyen, hanem krém vagy növényi pép. Édesanyám úgy tartotta: a Kozmetikai és Háztartási Vegyipari Vállalat (KHV) által gyártott alaptermékek a csizmaápoláson kívül másra nem jók, ezért nekiállt saját krémeket, zseléket készíteni. Most is előttem van, amikor harmadszor sem sikerült, és fazekastól kivágta az ablakon. Dühöngött egy sort, aztán kifújta magát, és újra nekifogott. Hihetetlen munkabírása és kitartása volt.

– Négy nyelven beszélt, nem sok ilyen magyar kozmetikus volt akkoriban.

– A német nyelvet például úgy tanulta meg, hogy az oktatásért cserébe a nagymama segítette a megszorult szomszéd némettanárnőt a mindennapi levessel. Franciául és latinul az iskolában tanult meg, az angol ráragadt. Folyamatosan képezte magát, felismerte a testi és a lelki folyamatok összefüggéseit. A kozmetika utazó nagykövete volt, 23 világkongresszuson vett részt, kétszer meghívott előadóként.

– Nem csak képezte magát, tanított is. Mekkora most az Ilcsi kozmetikusi hálózat?

– Édesanyám már a ’60-as években oktatott, továbbképzéseket tartott. Ma a kozmetikusok háromnegyede használja az Ilcsit. Közülük kétszáz referenciakozmetikus, akik csak Ilcsi-termékekkel foglalkoznak. Az egyik kozmetikusiskolában csak Ilcsi-képzés folyik – ezt bővítjük az új Ilcsi-központban –, másutt a szabadon választható tananyagot adjuk át. Kulcsfontosságúnak tartjuk az oktatást, hiszen azon szakmák egyikéről van szó, amelyekben büntetőjogi felelősséggel tartozunk a vendégért. Büszkeséggel tölt el ezért, hogy a magyar kozmetikusoktatás világszínvonalú.

– Rendhagyó kozmetikusi pályája éppen 60 éve indult. Az idei Ilcsi-kongresszuson kivetítette édesanyja munkakönyvét az 1958. június 19-i dátummal. Miért?

– Ennek előtörténete, hogy 1995–2005 között készítettünk kozmetikumokat az észak-amerikai piacra. Partnerünk lelépett, nagy adóssággal, de azóta is Ilcsi gyökereit felhasználva működik. A kiskönyv bizonyíték, azt is igazolja, hogy kozmetikusi háttérrel fejlesztő cég vagyunk. A legtöbb kozmetikai cég jellemzően vegyészekkel dolgozik, akik jól értenek a kémiához, de fogalmuk sincs a bőrről. Sőt, még egy bőrgyógyász sem ismeri úgy a bőrt, mint egy kozmetikus, aki naponta 8-10 vendéget kezel, ugyanennyi bőrproblémával találkozik, amelyre tartós megoldást kell találnia. Édesanyám hitvallása: minden bőrproblémára van megoldás a természetben, legyen szó májfoltról vagy akár korpás fejbőrről. Ezért söpörte korán félre a megszokott vazelin- és paraffinalapú készítményeket, és alkotta meg az első növényi alapú kozmetikumait, a csipkerózsás, kövirózsás és vörös rózsás krémeket. Eleinte a konyhánkban, később a pincénkből kialakított laboratóriumban.

– Hogyan fejlesztenek most?

– Tizenöt fős, kozmetikusként és oktatóként dolgozó csapatunk folyamatosan tájékoztat a „bőrpiacról”. Fejlesztő csapatunk – vegyészmérnök, keverőmesterek, szakmai vezetőnk és én – növényekből kifejleszt egy problémamegoldó terméket és kezelési módszert, amit tesztelésre átadunk a kozmetikusoknak, majd több hónapos próba után véglegesítjük. Ezek jellemzően kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, csak kozmetikusainkon keresztül – így tudjuk garantálni a megfelelő használatot. Kivételt képez a Szépségmanufaktúránk – de ott is kozmetikus térképezi fel a bőrállapotot és javasol készítményt a betérő vásárlónak – és a hamarosan nyíló webshopunk, néhány termékkel.

– Mégis alkalmaznak vegyészt?

– A csapatmunkában, a termékek engedélyeztetésében és minősítésében jelentős szerepe van. Más márkáknál jellemző, hogy egy 30 összetevős termékbe belekevernek két bioösszetevőt, és csak azokat emelik ki. Sokan nem tudják, hogy a csomagoláson szereplő nyuszi csupán annyit jelez, hogy a gyártó nem végez állatkísérletet, a vegán jelzés pedig csak a termék növényi eredetét. De ettől ezek még nem biotermékek. Nehéz kiigazodni, pedig fontos, hiszen a bőrünket visszük a vásárra. A bio- vagy natúrkozmetikumokat hitelesítő BDIH-minősítést elsőként kaptuk meg Közép- és Kelet-Európában. Ez sok tekintetben szigorúbb, mint az élelmiszer-ipari minősítések: sok anyag van, amit megehetünk, de nem tehetjük a krémjeinkbe.

– A legtöbben növény helyett növényi kivonatot használnak. Mi a különbség?

– A növényi kivonat legfeljebb tíz százalékban őrzi meg az eredeti növény tulajdonságait. Tehát ha egy krémbe két-három százaléknyi kivonatot tesznek, abban 0,2-0,3 százaléknyi növényi jelenlét lesz. Ráadásul nem mennek ki a rétre zsályát szedni és kivonatot keverni belőle, hanem leszednek egy szálat, kielemzik az összetételét, és szintetikusan előállítják. Viszont a mi meggy-kökény habkrémünk, sütőtök-narancsos krémzselénk, gyógyfüves pakolásunk fele maga a növény; úgy is néznek ki, mint egy minőségi lekvár. Ahol pedig darabosan nem jelenhet meg a gyümölcs, például egy toniknál, ott a növényi pép több hónapos ájurvédikus kezelésen esik át – édesanyám zseniális találmánya alapján –, ami változatlan növényi beltartalmú folyékony oldatot eredményez. Az Ilcsi-kozmetikumok növényi beltartalma így 5–50 százalék között mozog. A többi a krém, amit ugyancsak mi állítunk elő.

– Nemcsak szedik a gyógynövényeket, hanem saját ültetvényeik is vannak.

– Húszhektáros Hungária ÖKO-Garancia által minősített bioültetvényünk van, ahol például rózsát, körömvirágot, mályvát, mentát, citromfüvet, cickafarkfüvet termesztünk. Ez az igényeink felét fedezi. A zöldségeket minősített magyar biogazdálkodóktól vásároljuk, a többit az ország rétjein, mezőin, erdőiben gyűjtjük. Az aloét is magunk termesztjük. Nem a közismert, iparilag termeszthető és feldolgozható aloe verát, hanem az aloe arborescenset. Macerás, kézműves növény, de jóval gazdagabb a beltartalma.

– 1984-ben alapították az Ilcsi Szépítő Füvek márkát. Mi volt az előzménye?

– Először a szomszédok és a kozmetikus ismerősök nyaggatták édesanyámat, aztán egyre távolabbról kértek tőle krémeket. Amikor már 15 turmixgépnél tartottunk, rájöttünk, ez így nem mehet tovább. Céget alapítottunk, a pincénket átalakítottuk laboratóriummá, és keverőgépeket vettünk. Apránként fejlesztettünk, s míg a növénytermesztés és -feldolgozás manufakturális maradt, a keverés high tech színvonalúvá vált. És megmaradt az állandó kísérletezés is: minden évben vannak új termékeink.

– Idén három probiotikumos terméket mutattak be. Az ilyesmit nem bélproblémákra használják?

– A világon az elsők között állítottunk elő ilyet bőrproblémákra is, hogy a szervezet – a bőr – önregeneráló képességét gerjesszük. Hirtelen bőrkárosodás, például égés vagy leégés esetén magától is beindul a bőr védekezőmechanizmusa, készítményeink pedig ráerősíthetnek erre az öngyógyító folyamatra.

– A családi vállalkozások legnehezebb eleme a nemzedékváltás. Mit szól a mondáshoz: a családi vállalkozást az első generáció megteremti, a második továbbviszi, a harmadik elherdálja?

– Másfeledik generációnak tartom magam, hiszen csak 25 évesen csatlakoztam édesanyámhoz; igaz, addig is számíthatott rám. Elvont zseni volt, nem értett az anyagbeszerzéshez vagy a pénzügyekhez. Én vittem gyógynövényt szedni is, mert katasztrofálisan vezetett. Közben elmagyarázta a hasznukat, majd bevezetett a készítmények fortélyaiba. Hivatásos fotós voltam, de amikor döntenem kellett, nem volt kérdés, hogy a családi vállalkozást választom.

– Hogyan látja a folytatást?

– A családi vállalkozások 66 százaléka tönkremegy az első, a maradék pedig a második nemzedékváltás után. De az Ilcsiért nem kell aggódnom. Három fiam már velünk dolgozik, és reményeim szerint Panka lányom is csatlakozik majd a családi üzlethez. Fiaim tízéves koruktól segítenek; mindenkit a képességei szerinti feladatokkal látok el. Egy új központot is tervezünk, mert kinőttük a jelenlegit, és szeretnék olyan helyszínt, amelyben új labor, iroda, oktató- és iskolahelyszín is helyet kap, s lesz benne látogatóközpont és miniarborétum. Ez utóbbiakban civilek számára is szeretnénk átadni a tudást, hiszen a mai fiatalok az sem tudják, mi az a cickafark; és saját szakmai hitelességünket is szeretnénk ezzel bizonyítani.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.