Kifehéríteni a szülészeteket

– A kormány kiemelten kezeli a családok ügyét, elsőként mégis egy civil szervezet indította el a családbarát kórház pályázatot.

– Szerencsére a kormány részéről az egészségügy terén is elindult a családbarát gondolkodás. Tavaly februárban fogadták el a Bethesda és a Budai Irgalmasrendi Kórház fejlesztéséről rendelkező határozatot. Kiemelt feladatunk a családbarát szülészeti ellátás megteremtése.

– Idén a kormány is elindított egy anya-és bababarát szülészet pályázatot. Miért volt erre szükség?

– A családbarátsággal rendszerszinten is foglalkozni kell, nem csak a Bethesdát illetően. Ennek a szakmával közös gondolkodásnak az eredménye a márciusi határozat, ami már feladatokat és pénzt is rendelt a kormányzati elképzelésekhez. Nyilván demográfiai célja is van, hiszen a szülésélmény – főleg az első – nagyban befolyásolja a további gyerekek megszületését.

– Önnek mindkét pályázathoz, sőt a nemzetközi bababarát szülészet minősítéshez is van köze. Jót tesz az ügynek a párhuzamosság?

– Igen. A közös gondolkozás közös cselekvéshez vezet, ami lehetőséget teremt a merev szokásjogok fellazítására. Jelenleg csak 19 magyar kórháznak van nemzetközi bababarát szülészet minősítése, és a bababarátság is csak kis szelete a családbarátságnak. A szoptatás és az anya-baba egység nagyon fontos, de szükség van további kezdeményezésekre.

– A Bethesdában létrejön egy természetes szüléspárti, abortusz-és hálapénzmentes referenciaintézmény. Az első két feltétel egyértelműen családközpontú gondolkodást takar, de mi a helyzet a paraszolvenciával? A szülés fizetőssé tevése hogyan segítheti a családbarátságot?

– A természetes szülés kapcsán szeretnénk a nemzetközileg elismert és használt módszereket itthon is alkalmazni. Az abortuszmentességet egyházi intézmény által nyújtott alternatívaként kínáljuk; megtehetjük, mert nincs területi abortuszellátási kötelezettségünk, eltérően a legtöbb kórháztól, melyeknek el kell látniuk a hozzájuk jelentkezőket ebben a tekintetben is. A paraszolvencia kiváltására pedig garantáljuk, hogy a rutineljárást tisztességes körülmények között mindenki ingyen megkapja, de az extra szolgáltatást – saját bábát, saját orvost, speciális felkészítést – meg kell fizetni, számla ellenében, előre ismert összegben. A befolyó összeget az infrastruktúrán túl nemcsak a szülészorvosokra, hanem a teljes személyzetre fordítjuk. Ez a „kifehérítés” az egész társadalombiztosítási rendszert érinti, és izgalmas jogértelmezési kérdéseket is felvet.

– Miért kell ehhez egy új intézmény, miért nem a meglévőket alakítják át?

– A paraszolvencia berögzült, egzisztenciák épülnek rá, az abortuszmentesség máshol nem valósítható meg jogilag, a családbarát gondolkodásmód kialakulása pedig időigényes és tabukat döntöget. Egy működő rendszerben ilyen radikális változásokat bonyolult volna véghezvinni, viszont új helyen „varázsütésszerűen” megvalósulhat az elvszerű működési rend, és a kezdeményezés inspirálhat másokat is.

– Ahogy a családbarát kórház pályázat is, amelynek ön a kezdeményezője.

– Páva Hannával, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettesével sokat beszélgettünk az ápolók nehéz helyzetéről: mennyire kiszolgáltatottak, mennyire megsínylik az extra testi fizikális és pszichés terheléssel járó munkát – nem csoda, hogy kevesen választják az ápolást élethivatásuknak. Ebbe a közös gondolkodásba hívtuk be a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat; elsősorban az ápolók családjainak támogatására kerestünk megoldásokat. Akkor jött az ötlet: Családbarát Vállalat díjuk mintájára nézzünk utána az egyes kórházakban zajló családbarát kezdeményezéseknek, tegyük láthatóvá és mások számára is elérhetővé ezeket. Az ápolók helyzetéből indultunk ki, de a pályázatot kiterjesztettük az összes dolgozóra és az ellátottakra is. Mindkét szempont kapcsán kértünk adatokat a pályázóktól, s a zsűri egyforma súllyal értékelt: mindkettőnek jelen kellett lennie ahhoz, hogy díjat kapjanak.

– Miért csak kórházi osztályokat díjaztak, miért nem egész intézményeket?

– A kisebb egységek könnyebben értékelhetők, kevesebb tévedéssel jár a kiemelésük. Meglepően sok jó pályázat érkezett, úgyhogy szerintem jövőre már jutalmazni fogunk családbarát kórházat is; olyat, ahol legalább három osztály kapott díjat. A kórházszövetség áprilisi konferenciáján átadott díj nagy szakmai rangot kapott, a rezidensjelöltek is jobban érdeklődnek az elismert kórházak iránt.

– A 16 díjazottból hat szülészet-nőgyógyászat, hét gyermekosztály és három „egyéb”. A gyermekosztályokra is igaz lenne, hogy az ellátások minőségének demográfiai hatása is van?

– Közvetettebben, mint a szülészeteké, de a gyermekosztályok ellátásának minősége és hangulata is hatással lehet a demográfiára. Szakmai körökben köztudott: a gyermekellátás hatékonyabb és eredményesebb, ha családbarát. Jobban megnyílik egy szülő, több információhoz jutunk, ha együtt látjuk a családot, hiszen a betegség kialakulása és története összefügg a családdal. Nagyon fontos: ha egy krónikus vagy nem teljesen gyógyult beteget kiengedünk a kórházból, akkor a szülő megfelelően informálva és bizalommal ápolja. A manapság oly elterjedt pszichoszomatikus betegségek, viselkedés- és magatartászavarok – melyek gyakran okai is a testi betegségeknek – családközpontú gondolkodás nélkül aligha értelmezhetők. Ez tehát nemcsak erkölcsös hozzáállás, hanem szakmailag is eredményesebb. Sőt, gazdasági szempontok – például munkaerő-megtartás – is alátámasztják, ahogy családbarát vállalatok esetén is.

– A díjazottak közül csak három budapesti, hat megyei és hét városi kórház. Ez vajon mit jelez?

– Talán azt, hogy egy vidéki kórházban nagyobb a késztetés a közvetlen emberi kapcsolatokra, és a személyesebb kontaktus inspirálhatja a családbarát intézkedések bevezetését. A vidéki kórházakban lezajlott infrastruktúra-fejlesztés is segítheti a családbarátságot. És végül: vidéken esetleg nagyobb rangja lehet egy pályázati sikernek, mint a fővárosban.

– A Bethesda közismerten családbarát kórház, mégsem pályáztak. Miért?

– Idén a pályázat beadását nem tartottam etikusnak, de jövőre már tervezünk indulni. Családbarát intézkedéseink közül a leglényegesebbek: a tudatos, modern kommunikáció és hálózati médiajelenlét, terápiás mesekönyv. Felkészítjük a családtagokat a krónikusan beteg gyerekek hazaengedésére, családi táborokat, szülőcsoportokat szervezünk, családsegítést nyújtunk a munkatársak és ellátottak számára, rugalmas munkavégzést biztosítunk minden kisgyermekes munkavállalónknak, és még folytathatnám.

– A pályázaton közzétett példák is sokfélék: kívánságfüzet, élményterápia, kiégés elleni és kommunikációs tréning, elegendő nyári szabadság, rugalmas munkabeosztás. Megteremtésük inkább pénzbeli vagy hozzáállásbeli kérdés?

– A hozzáállás az elsődleges, az első kis lépések a legfontosabbak. Nem mindenki tud látványos változásokat kezdeményezni, de ha elindul a közös gondolkozás, akkor előbb-utóbb létrejönnek a komolyabb változások is, és a pénz is „megteremtődik” rá. Vannak kórházak, ahol sok minden megvalósult már, és a jó példa ragadós, hiszen az internet korában minden hír gyorsan terjed, a kórházigazgatók és egészségügyi vezetők pedig kellően hiú emberek, és szeretnek díjakat nyerni.