Kodállyal a legkisebbekhez

/ 2018.05.02., szerda 15:44 /

„Kodály nyomán valljuk, hogy a zenei nevelést korán kell kezdeni, ám ehhez nem kell képzett énekesnek lenni” – mondja a Ringató-módszer kidolgozója, Gállné Gróh Ilona és lánya, Gáll Viktória Emese.

– A Kodály-módszeren alapuló műfajról van szó, mégsem hangsúlyozzák, honnan ered. Miért?

Gállné Gróh Ilona: Mert a magas szintű szakmai alapok mélyebb ismerete elsősorban nem a szülők feladata, hanem a mienk – az enyém, mint alapítóé és a 97 foglalkozásvezetőé. A hozzánk járóknak nem kell ismerniük a kulisszatitkokat, mondókázni, énekelni és babát ringatni, simogatni viszont minden szülő tud. Nem kell képzett énekesnek lenni ahhoz, hogy a kisbabámat megöleljem és énekelve ringassam. „Csak” hinnem kell abban, hogy ez jót tesz a lelki, szellemi és testi fejlődésének.

Gáll Viktória Emese: Természetesen kell hozzá minőségi zenei anyag is, amelyből a foglalkozásvezetők merítenek. A Ringató magas színvonalú, de elvárások nélküli foglalkozás, ahol a résztvevők énekes-játékos zenei élményt kapnak. Kapaszkodót, amit a művészet közösen átélt öröme tud adni. Úgy, hogy közben mindez nekünk, foglalkozásvezetőknek is közösségi élmény.

– És még mindig nem esett szó Kodályról…

G. G. I.: Olyan művészeti nevelésről van szó, amelynek révén a lehető legkorábban tudunk kapcsolatba lépni a kisbabánkkal. Dajkarímekkel, versekkel, lüktető mondókákkal, öleléssel, érintgetésekkel, közös játékkal. Amikor Kodályra hivatkozom, nem teszek mást, mint hogy komolyan veszem, amit írt például a korai zenei nevelés fontosságáról. Szeretnénk kedvet ébreszteni a felnőttekben az énekléshez, az énekes játékokhoz, közben mintát is adva nekik. Jó volna, ha a kisgyermekes családok átélnék a közös éneklés élményét, és ebből minél többet adnának át a gyermekeiknek.

G. V. E.: Fontos, hogy nem a gyerekeket, hanem a felnőtteket tanítjuk. És nem véletlenül említünk felnőtteket: bár elsősorban anyák járnak hozzánk, egyre több apa és nagyszülő is jön Ringatóra. Már vannak csak nekik szóló foglalkozásaink is, például a Belvárosi Közösségi Házban.

– Hogy kezdődött a Ringató?

G. G. I.: Huszonhat éve szekszárdi zeneovisaim szülei kérték, hadd hozzák el a kistestvéreket is. Először nemet mondtam, majd rájöttem, a szülőkkel együtt valóban lehetne foglalkozni a legkisebbekkel is. Először csak hatan jöttek, de hamarosan alig fértünk el a teremben. A helyi tévé egyszer úgy mutatott be minket, mint a foglalkozás, ahova a város minden kisbabás anyukája igyekszik kedd délelőttönként.

G. V. E.: Akkor még nem is így hívtak minket. Bartalus Ilona zenepedagógus, a Duna Televízió zenei szerkesztője 1998-ban eljött Szekszárdra, sorozatműsort készített a foglalkozásokról. Annak volt a címe Ringató. Megszerettük ezt a szép elnevezést; azóta már védjegy. Ilona azt mesélte, akkori főnöke azt mondta anyukámról: „Ez a nő olyan, mint egy kályha – melegít, amit csinál.”

– A Ringató-módszer is a foglalkozások folyamatában alakult ki?

G. G. I.: Persze. Sok minden tudatos volt kezdettől fogva, de a módszerem számos eleme alakult, változott, tisztult. Taníthatóvá, világosan követhetővé vált, annak ellenére, hogy eléggé összetett. A legfontosabbat viszont már az elején tudtam: bóvlit sosem fogok nyújtani, akkor sem, ha kérik a gyerekslágereket, rajzfilmzenéket. Vállaltam annak kockázatát, hogy faképnél hagynak, mert erősen hittem benne: amit kitaláltam, jobb lesz nekik. Nem hagytak ott.

– Az országos ismertség a tévéműsor nyomán kezdődött?

G. G. I.: Igen, sokan megkerestek, sokfele hívtak, határon túlra is. De a gyerekeim akkor még kicsik voltak, és rengeteg elfoglaltságom volt – tanítottam, kórust vezettem –, így nem nagyon maradt időm másra. De a Ringató a szívügyem, így amikor a gyermekeim nagyobbak lettek, intenzívebben kezdtem foglalkozni vele. Kollégáim közül egyre többen mondogatták, hogy tanítanom kellene másokat is a módszerre. Járni kezdtem az országot, és azóta is úton vagyok, előadásokat tartok, tanfolyamokat szervezek.

– Ezeken mit tapasztal?

G. G. I.: Sajnos az énekórák száma alacsony, egyre kevesebb helyen működnek iskolai kórusok. Az évek során számos kiváló zenei tagozatos iskola megszűnt, és a jelenlegi iskolarendszer keretei között sok tehetséges énektanár nehezen tudja megvalósítani az elképzeléseit. Őket mindig szívesen gyűjtöm magam köré, hogy dolgozzunk együtt.

– A foglalkozásvezetőit „lányaimnak” hívja. Mit szól ehhez a lánya?

G. V. E.: Négyéves voltam, amikor anyukám kisgyerekes családokkal kezdett foglalkozni, sokáig egyedül vitte az egészet. Később viszont már halaszthatatlanná vált, hogy munkatársai legyenek. 2006-ban kezdett Ringató módszertani tanfolyamokat indítani, és azóta évente szervezünk egyet. Mindig izgalommal várom, kik lesznek az új „lánytestvéreim”. Rendkívüli az érdeklődés, rengeteg a jelentkező, pedig most már előzetes meghallgatás is van.

G. G. I.: „Lányaim” mind elhivatottan teszik a dolgukat, imádom őket. Majdnem harmaduk határon túli. Vannak foglalkozásaink Erdélyben és a Vajdaságban is, de legerősebb a felvidéki csapat.

– Kodály nyomán jött a határon túli magyarok elérésének és a hazai nagyrendezvények ötlete is?

G. G. I.: Kodály több írásában is utal a „feladatokra”: ízlésformálás, közönségnevelés, közösségnevelés. Az ő nyomán valljuk azt is: tömegeket kell a zenéhez vezetni. Ezért a sok tanítvány, ezért várjuk a további jelentkezőket, ezért a rengeteg Ringató éneklő közösség és a sok rendezvény. A több mint 250 helyszínen 30 ezer család fordul meg nálunk fél év alatt. A Ringató bejárta a Kárpát-medencét, sok távoli európai országba is eljutott, és a tengerentúli magyar közösségek is ismerik.

G. V. E.: Többször voltunk már nem magyar nyelvterületen is, legutóbb például Ljubljanában a Balassi Intézet meghívására. Különleges élmény, ahogy a szlovén pedagógusokkal a zenén keresztül szavak nélkül is megértettük egymást; amint énekelni kezdtem, azonnal be tudtak kapcsolódni a népdalaikkal, népzenéjükkel.

G. G. I: Idén két nagyrendezvényünk is lesz. Az anyák napját május 5-én tartjuk a budai MOM Kulturális Központban, ahol Bognár Szilvia lesz a vendégünk. Immár hagyományos, nyolcadik „Ezer család énekel” rendezvényünk pedig idén a családok éve keretében zajlik, május 26-án a Millenárison, Sebő Ferenccel.

– Az oktatás, a kiscsoportos foglalkozások és nagyrendezvények mellett vannak zenés mesekönyveik is.

G. G. I.: Igen, számos Ringató-kiadvány megjelent már, és több van készülőben is. Viki új könyvsorozatának első kötete május végén jelenik meg Borsi-mesék címmel, ami ezúttal a 2–4 éves korosztálynak szól. Én pedig egy olyan kétkötetes kiadványon dolgozom, amely a pedagógusok munkáját fogja segíteni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Baljós árnyak a magyar Microsoftnál

Váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.

Mire jó, ha betiltjuk a műanyagszatyrot és a szívószálat?

Nyolcvanezer aláíró és az LMP is a műanyagszatyrok betiltását követeli Magyarországon. A plasztikszennyezés látványosan áttörte a közvélemény ingerküszöbét, de a digitális Heti Válasz legfrissebb számából kiderül: a megoldás kulcsa nem az ökotudatos európai fogyasztók kezében van.

Nemrég még a liberálisok kedvence volt a Fidesz kultúrharcosa

A jobbos intézményvezetőket liberális ármánykodás támogatásával vádló Magyar Idők saját rovatvezetőjét is tollhegyre tűzhetné: Orbán János Dénes ugyanazt tette, amiért most Prőhle Gergelyt ütik-vágják. Bónusz: a pribéksorozatot jegyző Szakács Árpád a liberális Demszky-érában dolgozott a Budapest Portálnak. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.