valasz.hu/eletmod/magyar-iskolakban-ovodakban-is-fertoz-mar-ezernel-is-tobben-betegek-105124

http://valasz.hu/eletmod/magyar-iskolakban-ovodakban-is-fertoz-mar-ezernel-is-tobben-betegek-105124

Magyarországon évente 400 nő veszíti életét méhnyakrák miatt

/ 2014.01.30., csütörtök 12:02 /

A méhnyakrák, a mellrák után a második leggyakoribb rosszindulatú betegség a 15 és 45 év közötti nőknél. Európában 60 ezer új beteget diagnosztizálnak évente, hazánkban pedig 1000-1200 nőnél ismerik föl a kórt. A gyakran kései felismerés miatt rendkívül magas a halálozási arány is, évente Magyarországon 400 nő veszíti életét méhnyakrák miatt, világszerte pedig körülbelül 270 ezer áldozata van a betegségnek.

Dr. Bánhidy Ferenc

Bánhidy Ferenc, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese a Heti Válasz Online-nak elmondta, hogy az ajánlott évenkénti szűrésre a nők mintegy 60-70 százaléka ritkán vagy egyáltalán nem megy el hazánkban. Pedig rendkívül fontos lenne az évenkénti szűrés, hiszen az időben felfedezett betegség a legtöbb esetben gyógyítható. Azoknak a pácienseknek, akik csak a tüneteikkel, komoly panaszaikkal fordulnak orvoshoz, sajnos rosszabbak a gyógyulási esélyei.

Az 1940-es években bevezetett  úgynevezett Papanicolau teszt, amely P1 és P5 közé sorolta a leleteket már elavultnak számít - mutatott rá Bánhidy professzor. Napjainkban, ha a rákszűrés eredményről beszélnek a páciensnek az orvosok, inkább azt mondják, hogy teljesen negatív a lelet, illetve ha eltérést találnak, akkor annak a mértékét nevezik meg. A betegség kialakulásáért a HPV, human papillomavírus rákkeltő típusai felelősek, sajnos ezzel a vírussal a nők 80 százaléka találkozik élete során. Ha a citológiai leletben HPV- fertőzésre utaló jelek vannak, akkor az orvos gyakoribb szűrést javasolhat. De szóba jöhet az is, hogy tipizálják a vírust, megállapítják, hogy melyik fajtája található a szervezetben. Amennyiben valóban találnak valamilyen HP vírust, akkor lehet várni, hiszen a HP vírusok spontán is távozhatnak 18 hónap alatt a szervezetből. Ha pedig komolyabb elváltozást okozott a méhnyakon a vírus, akkor - a betegség kiterjedésétől függően - egy kisebb szövetdarab kimetszésére, koinizációra kerül sor.

Bánhidy Ferenc professzor elmondta, hogy a méhnyakrákot okozó HP vírus ellen védőoltásszisztémával és évenként szűréssel lehet a legbiztosabban védekezni. A védőoltást három alkalommal - hat hónapon belül háromszor - adják be, s ez csaknem 100 százalékos hatékonysággal megelőzi a méhnyakrákot. A Heti Válasz Online kérdésére Bánhidy professzor megerősítette, hogy a méhnyakrák hátterében az esetek 99 százalékban HPV-fertőzés áll. Fiatal lányoknak ajánlott az oltás és minden olyan nőnek is, akinek a HPV-szűrése negatív lett.

Az oltásokhoz fűződő gyakori előítéletekkel kapcsolatban Bánhidy professzor elmondta, hogy a HPV-fertőzés megelőzésére szolgáló vakcina nem tartalmaz elölt vírust, csak a vírus fehérjéjét, ezért nincsen különösebb szövődménye az oltásnak, maximum lokális bőrpír keletkezhet.

Magyarországon nyolcvanezer 12-13 éves lány teljes immunizálására elegendő adag méhnyakrák elleni vakcina beszerzésére írt ki közbeszerzést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) - írja a Világgazdaság. Az egészségügyi államtitkárság tavalyi közlése szerint idén mintegy egymilliárd forintot szánnak az oltóanyag beszerzésére. A 12-13 éves lányok számára 2014-től költségvetési forrásból biztosítja az állam az úgynevezett HPV vakcinát. Azért ez a kedvezményezett korosztály, mert az oltás akkor a leginkább hatékony, ha a védettség még a szexuális élet megkezdése előtt kialakul. A vakcina nem lesz kötelező, csupán "kötelezően felajánlandó".

A kormányok Európa 19 országában biztosítanak részleges vagy teljes finanszírozást a HPV-oltáshoz az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ 2012-es ajánlása alapján.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.