A stressz és a túlzott aggódás fizikailag is megbetegíthet

/ 2014.03.31., hétfő 21:00 /

A hosszú ideig fennálló negatív stresszhatások, ha azokat nem képes az ember kezelni, komoly betegségsorozat elindítói lehetnek. Idővel súlyos testi és lelki problémákat okozhatnak, amely rossz esetben az élet megrövidüléséhez is vezethet.

A stressz biológiai szempontból egy fenyegető helyzetre bekövetkező élettani válasz, de napjainkban inkább a szociális térben megjelenő fenyegetettségről van szó. Ez lehet a családi miliőben megjelenő pszichoszociális stressz vagy a munkahelyen kialakuló egzisztenciális stressz.

A stressznek két nagy fajtája van, az akut és a krónikus - mondta el a Heti Válasz Online-nak Dr. Hidasi Zoltán PhD neurológus, pszichiáter. Az akut stressz egy nagyobb, súlyosabb lelki megrázkódtatás következménye, míg a krónikus stressz hosszabb időn keresztül, heteken vagy akár éveken át tartó, de többnyire enyhe vagy hullámzó intenzitású. Az egészségre mindkettő veszélyes lehet, de a hétköznapokban egyértelműen a krónikus stressz okoz gyakoribb problémákat.

Az akut, rövid ideig tartó nagy megterhelés is okozhat lelki és testi tüneteket. Lelki tünet lehet a hirtelen fellépő stresszre, ijesztő helyzetre adott túlzott reakció és a poszttraumás stressz, amikor egy komoly megrázkódtatás után az érintett újra meg újra átéli a traumát. Akut stressz hatása alatt testi szövődmények is kialakulhatnak. Erre utalnak olyan közmondások, hétköznapi kifejezések, mint a megüt a guta, szívinfarktust kapok tőle vagy felmegy tőle a vérnyomásom. Ezek igazak orvosi értelemben is, hiszen valóban okozhat a stressz vérnyomásproblémákat, cerebrovaszkuláris (agyi ér eredetű) vagy kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségeket. Nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, egy régebben készült, INTERHEART tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz. A stressz a dohányzásnál alacsonyabb, de a magasvérnyomás-betegséggel és az elhízással nagyjából azonos mértékű rizikótényezőnek számít a szívinfarktus tekintetében.

Sokszor nagyon nehéz megtalálni az összefüggést a krónikus stressz és a különböző panaszok között - mondta Dr. Hidasi Zoltán. Itt is el kell különíteni a testi és a lelki szövődményeket. A lelki része elsősorban hangulati esendőségben, alvászavarban, döntéshozatali nehézségekben nyilvánulhat meg, de jellemező az elvégzendő feladatok miatti állandó aggodalom vagy a depresszió is. A testi panaszokat is nagyon nehéz nyomon követni. Ezzel foglalkozik a pszichoszomatika tudománya: valós testi panaszokat okozó betegségekkel, amelyeknek a hátterében többek között lelki okok, elsősorban krónikusan fennálló stressz áll. A pontos diagnózishoz és kezeléshez általában több orvosi szakág összefogása szükséges.

Számos krónikus stressz, depressziós szorongás okozta testi megbetegedés létezik, ilyen lehet a szív- és érrendszeri betegségek közül a magas vérnyomás, a koronária betegség, a szívinfarktus, de idetartoznak olyan neurológia betegségek is, mint a fejfájás, a migrén, a tenziós típusú (enyhe, az egész fejet érintő szorító fájdalommal járó) fejfájás, néhány cerebrovaszkuláris betegség vagy a gyomor- és bélrendszeri betegségek közül a Crohn-betegség, az irritábilis bélszindróma, valamint a reflux. A rákos betegségek hátterében is állhat stressz, de sok fajtájának kialakulási mechanizmusát nem ismeri az orvostudomány. A legtöbb daganat hátterében azonban többszörös ok áll: a genetikai meghatározottság mellett sokat számítanak az életmódbeli, környezeti tényezők is. Az utóbbiak közül pedig az egyik lehet a huzamosabb ideig fennálló stressz vagy lelki megterhelés.

Azt könnyen felismerik az emberek, hogy sok stressznek vannak kitéve, arra viszont már kevesebben gondolnak, hogy a panaszt összefüggésbe hozzák a tudatosan megélt stresszel, ennek fő oka az, hogy a testi jelenségek nagyon változatosak lehetnek: a bőrtünetektől kezdve a légzőszervi betegségeken keresztül a lelki problémákig.

A szakember szerint nem biztos, hogy az lenne a megfelelő megoldás, ha teljesen ki tudnánk iktatni a stresszt az életünkből. A hétköznapokban némi stressz szükséges az egészséges életfolyamatokhoz, és nem is lehet teljesen kiiktatni a mindennapokból. Kivéve persze az extrém eseteket, amikor elengedhetetlen, hogy a kedvezőtlen körülményeket - például a munkahelyét - megváltoztassa az ember. Ezeket a rendkívüli helyzeteket leszámítva, az lenne az optimális, ha a meglévő stresszt tudná kezelni az ember.

Jól ismert tény, hogy az azonos munkahelyi stressz alatt állók közül van, aki egészen jól érzi magát adott helyzetben, míg ugyanez a szituáció másokat nagyon megvisel. Jelentősek az eltérések az egyéni stressztűrő képességben. A stresszel való megküzdés viszont tanulható, fejleszthető. Alapvető stresszkezelő technikája persze mindenkinek van, de sok esetben ez nem elég. Sokan kémiai szerekhez nyúlnak, alkoholhoz, drogokhoz, cigarettához, hogy el tudják viselni a lelki megterhelést. Ezek viszont nagyon sokat ártanak az egészségnek. A legegyszerűbb stresszkezlő technikák egyike a rendszeres mozgás, ami kifejezetten stresszcsökkentő hatású, de el lehet sajátítani egyszerű relaxációs módszereket, is mint az autogén tréning vagy a progresszív relaxáció. Továbbá sok olyan technika is van, ami már szakember segítségét igényli. Különböző pszichoterápiás foglalkozások segíthetnek a stressz okozta pszichés és testi betegségek kezelésében. Ilyen a kognitív terápia vagy az asszertív trénig.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.