Ajándékok a ládában

Kirándulás műholddal

/ 2007.12.05., szerda 06:56 /

A hidegháború idején az USA védelmi minisztériuma fejlesztett ki katonai célokra egy műholdas helymeghatározó rendszert. 2000 májusában a műholdakat birtokba vehették a civilek is, akik közül az ötletesebbek két nap múlva új szabadidős tevékenységet indítottak el geocaching néven.

A geocaching neve a görög geo (föld) és az angol cache (rejtekhely) szavakból ered. A játék lényege, hogy valamilyen szempontból érdekesnek tartott helyszínen egy ládikát helyezünk el, lehetőség szerint jól elrejtve. A helyszín lehet különleges táj, történelmileg fontos pont vagy kulturális szempontból érdekes hely. A geoláda általában műanyag ételhordó. Ebbe az elrejtő beletesz egy bejegyzési naplót, amely a láda nevét, koordinátáit, az elrejtő nevét, az elrejtés idejét, valamint egy jelszót tartalmaz. Utóbbira azért van szükség, hogy a megtaláló a honlapon bizonyítani tudja: megtalálta a dobozt. Az elrejtő ezután az erre szolgáló internetes honlapon bejelenti az új geoládát a műholdas koordinátákkal, és azt onnantól bárki szabadon felkutathatja.

A láda tartalmaz egy többnyelvű szabványszöveget is azok számára, akik véletlenül bukkannának rá, és néhány ajándékot a megtalálónak. Ő a meglepetést csak akkor viheti magával, ha cserébe hozott is valamit. Geocachingelés előtt feltétlenül olvassuk el a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület honlapján az ajándékokra, az elrejtésre és a megtalálásra vonatkozó szabályokat. A láda megtalálásakor jegyezzük fel a jelszót, a naplóban rögzítsük a látogatásunkat, az ajándékot cseréljük ki, majd a ládát ugyanúgy dugjuk el, ahogy találtuk.

Az elrejtő megkönnyítheti a keresők dolgát azzal, hogy megadja a terep nehézségét, illetve hogy megközelíthető-e babakocsival vagy kerékpárral, lehet-e a közelben parkolni, érdemes-e sötétben vagy esetleg GPS nélkül is nekivágni. A geocaching a modern technika eszközeivel (GPS, internet) ösztönzi az embereket természetjárásra. A kirándulók fényképes beszámolókat is tehetnek a honlapra, értékelhetik a helyszínt, az oldal ezáltal hatalmas online útikönyvvé válik. (A magyar honlap amúgy is dicséretet érdemel: részletes és kifinomult adatbázist hoztak létre, amelyben bármilyen szempont szerint kereshetünk a ládák között. Az oldalról nagyon könnyű letölteni a geoládák koordinátáit is a legkülönbözőbb GPS-készülékekre.)

Magyarországon 2001 júniusában helyezték el az első ládát, a számuk lassan eléri a kétezret. A hagyományos dobozok mellett vannak speciálisak is. A leggyakoribb az úgynevezett virtuális geoláda, melyet akkor használnak, ha egy igazi ládát nem lehet elrejteni például az épített környezet miatt. Ekkor a jelszó egy közeli felirat egyik szava lehet.

Az évek során számos kísérőjelenség társult a geocaching ötletéhez: a felhasználók elkezdték összegyűjteni a láda nélküli, ám valamilyen szempontból érdekes koordináták listáját. Ezen helyeket POI (Point of Interest) rövidítéssel jelölik. A POI-k közül a legfontosabb az illegális szemétlerakók adatbázisa. Sokszor előfordul ugyanis, hogy a geoládákat felkutató kirándulók arról számolnak be, hogy bár szép a környék, a sok szemét rontja a felfedezés örömét.

Sokat segít tehát, ha ládakeresés közben a geocachingelő egy szemeteszsákot visz magával, hogy legalább a doboz környezetét megtisztítsa az illegálisan elhelyezett hulladéktól. Lehetnek azonban olyan körülmények, ahol néhány szemeteszsák már nem segít. Ha valaki súlyos természetkárosítást, illegális szemétlerakót talál, tárolhatja a hely koordinátáit, és fényképekkel illusztrálva beszámolhat róla a honlapon. Az egyesület felveszi a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal, és megpróbál valamit tenni a természet pusztítása ellen.

A környezet megóvását szolgálják az úgynevezett geofák is. Bárki ültethet facsemetét bárhova, megörökítheti a koordinátáit valamilyen magyarázattal vagy indoklással, a többiek pedig megnézhetik a fácskát, ha arra járnak, hogy jól van-e. Húsvétkor és Mikuláskor pedig fellendül a geocachingelők gyermekeinek és a meglepetésre vágyó felnőttek örömét szolgáló tojás- és ajándékrejtő mozgalom.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Bővül a Heti Válasz!

Január 18-tól négy oldallal hosszabb lesz hetilapunk digitális kiadása. Az első Újhullám-rovatból kiderül, miért aggályosak a Disney világuralmi tervei, hogy miben előztük meg a haladó Nyugatot, és hogy melyik a kedvenc autós YouTube-csatornánk.

Mibe bukott bele az akasztós román miniszterelnök?

A székely zászló miatt akasztással fenyegetőző román kormányfő gyorsan megbukott, de a botrányos eset rávilágít: fokozódik a magyarellenes hangulatkeltés Romániában. És a „centenáriumi év” éppen csak elkezdődött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.