Ma van az Alzheimer-kór világnapja

/ 2011.09.21., szerda 21:04 /

Becslések szerint a világon mintegy 36 millió ember, de Magyarországon is 150-200 ezer lehet a betegek száma, viszont csak keveseknél ismerik föl az Alzheimer-kórt és az érintettek alig három százaléka kap gyógykezelést.

Az Alzheimer-kór a gondolkodás beszűkülésével, magatartásváltozással valamint biológiai leépüléssel járó, jellemzően időskorban kialakuló betegség. A 65 év fölötti emberek közül minden huszonötödik érintett, de már a 85 év feletti korosztályban csaknem minden második ember szenved ebben a kórban. Becslések szerint a világon mintegy 36 millió ember, de Magyarországon is 150-200 ezer lehet a betegek száma, viszont csak keveseknél ismerik föl az Alzheimer-kórt és az érintettek alig három százaléka kap gyógykezelést. A magyarországi ellátórendszerben is csak kevés embert, 10 ezernél is kevesebb beteget kezelnek. Az emlékezet elvesztését sokan az öregség természetes velejárójának tekintik, nem gondolnak arra, hogy ennek a lassú lefolyású, nyolc-tizenkét éven át tartó, gyógyíthatatlan és visszafordíthatatlan kórnak az első jele is lehet.

A demencia, szellemi hanyatlás kialakulását az esetek nagy részében az enyhe kognitív zavarnak nevezett állapot előzi meg.  A betegség hatékony kezelése, elkülöníthetősége és rehabilitációja szempontjából a korai diagnózis kiemelkedő jelentőségű - mondta Dr. Hidasi Zoltán, neurológus, pszichiáter szakorvos, egyetemi adjunktus.  A korai felismerés a kockázati tényezők ismeretében, a bevezető jellegű tünetek/panaszok értékelésével a háziorvosi gyakorlatban lehet a leghatékonyabb. Gyanú esetén mindenképpen érdemes szakorvos (neurológus, pszichiáter) segítségét igénybe venni. A korai gyanújelek és a kockázati tényezők fennállása esetén pszichometriai tesztvizsgálatok segítenek a mentális funkciók érintettségének objektiválásában.

Az Alzheimer-kór kialakulásának pontos kórokát nem ismerjük, de több kórélettani mechanizmus is szerepet játszik a kialakulásában - mondta Dr. Hidasi Zoltán.  Így többek között idegrendszeri elfajulás (idegsejt pusztulás, idegsejt károsodás, az idegsejtek kapcsolatainak leépülése), neurokémiai folyamatok egyensúlyzavara, káros idegélettani kémiai tényezők, agyi érbetegség, anyagcserezavar, neuroimmunológiai tényezők egyaránt részt vesznek a kóros állapot kialakulásában. Ezeket a folyamatokat úgynevezett kockázati tényezők fokozhatják, védő jellegű faktorok pedig bizonyos mértékig akadályozhatják. Vannak nem befolyásolható ( pl. életkor, nem, genetika) és befolyásolható kockázati tényezők. Ez utóbbi körébe tartozik a magas vérnyomás, testsúly (elhízás és testsúlyvesztés), cukorbetegség, krónikus szívbetegség, agyi érbetegség, emelkedett vérzsír értékek, kérdésesen a dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási tényezők, megelőző depresszió, tartósan fennálló stressz, a szervezetet kiterjedten érintő (ún. szisztémás) gyulladások. Védő tényezőnek tekinthető a magasabb iskolázottság, magasabb pszichoszociális státus, szellemi szempontból aktivitást igénylő munka és szabadidős tevékenység, valamint a fizikai aktivitás.

Az Alzheimer-kór világnapját 1994 óta rendezik meg, az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére. Hazánk 2002-ben csatlakozott a rendezvényhez. Az idén harmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Vöröskereszt és a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága a Memória Hidat, amelynek célja, hogy egy élőlánccal hívja fel a figyelmet erre a betegségre és szimbolikusan összekösse az Alzheimer-kóros betegeket, családtagjaikat ismeretlen sorstársaikkal.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.