Aranylövés
Akkor sem adják fel a dílert, ha a barátjuk haldoklik
Alig két hét leforgása alatt kilenc kábítószerfüggő halt meg Magyarországon, öt bedrogozott fiatalt pedig szinte újra kellett éleszteni. Ez az időbeni egybeesés miatt is kirívó, és - az Országos Addiktológiai Intézet bezárásától a fiatalok veszélyeztetettségén és a megelőzés lehetőségein át az orvosok és a rendőrök együttműködéséig - számos kérdést vet fel.
A múlt héten naponta jelentették újabb és újabb kábítószeres fiatalok halálát: összesen kilenc drogfüggő vesztette életét. Az áldozatok valószínűleg a megszokottnál tisztább, ezért erősebb heroint használtak, illetve gyógyszerrel, alkohollal súlyosbították a hatást. Ilyen halmozódásra az utóbbi években nem volt példa, s az eset előtérbe hozta a szenvedélybeteg-ellátás nehézségeit, illetve a partidrogok terjedésének veszélyeit is.
A budapesti halálesetek után derült ki, hogy a második legfertőzöttebb településen, Miskolcon is gyilkolt a heroin. Egy fiatal a mentősöknek köszönhette az életét: beadták neki az opiátok elleni antiszert, ami ampullánként 40 ezer forintba kerül. A borsodi megyeszékhely drogambulanciáján jelenleg 272 heroinost kezelnek. Országosan 30 ezren használnak rendszeresen kábítószert, közülük 20 ezer marihuánafogyasztó, háromnégyezer a heroinista, a többi kokaint, illetve speedet használ.
Az áldozatok ismerőseinek információi alapján elfogták a terjesztőket is. Ez más esetekben azért nehéz, mert a drogosok még akkor sem adják fel a dílert, ha a barátjuk haldoklik: a mentőt talán még kihívják, a lebukástól való félelmükben azonban eltűnnek, mire a segítség megérkezik. Magyarországon ugyanis a terjesztés és a fogyasztás is bűncselekmény. A dílert azért is fedezik, mert ismeretlentől anyagot vásárolni kockázatos, bejáratott kapcsolatra pedig azért van szükség, hogy az elvonási tünetek jelentkezésekor anyaghoz jussanak. Mindazonáltal a heroin az egyetlen kábítószertípus, amelynél - a rendőrség szerint a kábítószer-bűnözés elleni hatékonyabb fellépésnek köszönhetően - megállt a fogyasztók számának növekedése. A terjesztők lekapcsolása azonban nem növeli a "biztonságot": a Magyarországra is érkező afgán ópium-utánpótlás kifogyhatatlan, az elfogott dílerek helyére pedig újak kerülnek - a fogyasztók számára bizonytalan minőséggel és hatóanyag-tartalommal.
A heroin a leggyakoribb opiát. A függőség háromnégy alkalom után kialakul, s ezek után nehéz leállni: a beteg mindent elkövet, hogy a napi 5-6 ezer forintba kerülő adagjához hozzájusson. A szakemberek szerint a heroint inkább az idősebbek fogyasztják, vagy azok, akiket már nem elégítenek ki a könnyebb szerek. A néhány órás eufóriát hosszú depreszszió követi, az elvonási tünetek kínzó lelki és fizikai fájdalommal járnak. A túladagolás légzésbénulást okoz: ez órákig tartó, fájdalmas folyamat, elvileg van idő kihívni a mentőket.
Európában évente kilencezren vesztik életüket túladagolás, mérgezés, illetve hirtelen droghalál következtében. Az országok zömében stabilizálódott, vagy csökkent a halálesetek száma. Hazánk Európában nem számít kritikus területnek, hiszen Olaszországban például évente több mint ötszázan, az Egyesült Királyságban pedig háromezren halnak meg kábítószer-használat miatt. A halálozás lakosságszámra vetített mértéke ráadásul hazánkban a legalacsonyabb: 2,5 fő/millió, szemben például Csehországgal (4,1 fő/ millió), vagy - a 2006-os adatok alapján sereghajtó - Észtországgal (50,6 fő/millió).
Hazánk ennek ellenére nem mondhat le arról, hogy mérsékelje a kockázatot, ám ebben a vitában már széles skálán mozognak a megoldási javaslatok a még szigorúbb büntetőjogi fellépéstől a kábítószereseket betegnek és partnernek tekintő álláspontig. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet inkább az utóbbit erősíti, mondván, a halálesetek számát ezzel lehetne csökkenteni. Több országban működnek például biztonságos injektálószobák, ahol steril felszerelést adnak a heroin használatához, illetve ahol az egészségügyi személyzet felkészült az életmentésre is.
Az intézet szerint nagyobb figyelmet kell fordítani olyan helyettesítő terápiák alkalmazására, melyek révén az opiáthasználó gyógyszerként jut hozzá a számára szükséges, a leszokást is segítő készítményekhez. Ma azonban az "államilag támogatott heroinozás" nem hangzik túl népszerűnek, s hiányzik belőle a jog általi fenyegetettség, a viszszatartó erő. Ám a fertőzések (AIDS, hepatitis) kockázatát csökkentő tűcsereprogramtól is elriasztották a kábítószerfüggőket a razziák, pedig ilyen alkalmakkor lehet egyáltalán találkozni a fogyasztókkal, felhívni a figyelmüket a további veszélyekre.
A leghatékonyabb megoldás a megelőzés, a felvilágosítás lenne. Minden második 18 éves budapesti diák kipróbálta már a marihuánát, hódítanak a diszkódrogok (ecstasy, speed, amfetamin-származékok); a szórakozáshoz "elengedhetetlen" tudatmódosítás áldozata az az öt fiatal, akiket a múlt héten találtak eszméletlenül a keceli diszkóban. A drogproblémára nem lehet gyors és látványos megoldást találni, s e téren hazánkban inkább visszalépés történt. A gondozóhelyek zsúfoltak és pénzhiánnyal küzdenek, az Országos Addiktológiai Intézet bezárásával a szenvedélybetegek egy részét szem elől vesztették: az ilyen betegségeknél fontos a megszokott hely, a beteg bizalmát élvező orvos személye.
Fesztiválok ifjúsága
Az elmúlt évek társadalmi folyamatai egyszerre vezettek a fesztiváléletforma kialakulásához, illetve a drogfogyasztás növekedéséhez. A fiatalok egyre korábban önállósodnak (hamarabb élnek szexuális életet, hamarabb lépnek a fogyasztói piacra), ám egyre később állnak a saját lábukra. Később fejezik be tanulmányaikat, idősebben költöznek el otthonról, alapítanak családot. Az MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Felsőoktatási Kutatóintézet 2005-ös tanulmánya szerint ez vezetett a "fesztiválifjúság" kialakulásához. A fiatalokra emellett hatalmas nyomás nehezedik: a tanulás, a pályakezdés, a munkába állás olyan verseny- és stresszhelyzet elé állítja őket, amit feszültségoldó szerekkel (alkohol, cigaretta, fű) próbálnak csökkenteni. Amikor pedig alkalmuk adódik kikapcsolódni, igyekeznek minél hatékonyabban "lelazulni". A Sziget fesztivál idén is fokozottan figyel a kábítószer-problémákra - a biztonsági szolgálat, illetve a civil szervezetek együttműködésével. A héten Fókuszban a megelőzés címmel fut a program, emellett a Kék Pont ambulancia várja az érintetteket.
A budapesti halálesetek után derült ki, hogy a második legfertőzöttebb településen, Miskolcon is gyilkolt a heroin. Egy fiatal a mentősöknek köszönhette az életét: beadták neki az opiátok elleni antiszert, ami ampullánként 40 ezer forintba kerül. A borsodi megyeszékhely drogambulanciáján jelenleg 272 heroinost kezelnek. Országosan 30 ezren használnak rendszeresen kábítószert, közülük 20 ezer marihuánafogyasztó, háromnégyezer a heroinista, a többi kokaint, illetve speedet használ.
Az áldozatok ismerőseinek információi alapján elfogták a terjesztőket is. Ez más esetekben azért nehéz, mert a drogosok még akkor sem adják fel a dílert, ha a barátjuk haldoklik: a mentőt talán még kihívják, a lebukástól való félelmükben azonban eltűnnek, mire a segítség megérkezik. Magyarországon ugyanis a terjesztés és a fogyasztás is bűncselekmény. A dílert azért is fedezik, mert ismeretlentől anyagot vásárolni kockázatos, bejáratott kapcsolatra pedig azért van szükség, hogy az elvonási tünetek jelentkezésekor anyaghoz jussanak. Mindazonáltal a heroin az egyetlen kábítószertípus, amelynél - a rendőrség szerint a kábítószer-bűnözés elleni hatékonyabb fellépésnek köszönhetően - megállt a fogyasztók számának növekedése. A terjesztők lekapcsolása azonban nem növeli a "biztonságot": a Magyarországra is érkező afgán ópium-utánpótlás kifogyhatatlan, az elfogott dílerek helyére pedig újak kerülnek - a fogyasztók számára bizonytalan minőséggel és hatóanyag-tartalommal.
A heroin a leggyakoribb opiát. A függőség háromnégy alkalom után kialakul, s ezek után nehéz leállni: a beteg mindent elkövet, hogy a napi 5-6 ezer forintba kerülő adagjához hozzájusson. A szakemberek szerint a heroint inkább az idősebbek fogyasztják, vagy azok, akiket már nem elégítenek ki a könnyebb szerek. A néhány órás eufóriát hosszú depreszszió követi, az elvonási tünetek kínzó lelki és fizikai fájdalommal járnak. A túladagolás légzésbénulást okoz: ez órákig tartó, fájdalmas folyamat, elvileg van idő kihívni a mentőket.
Európában évente kilencezren vesztik életüket túladagolás, mérgezés, illetve hirtelen droghalál következtében. Az országok zömében stabilizálódott, vagy csökkent a halálesetek száma. Hazánk Európában nem számít kritikus területnek, hiszen Olaszországban például évente több mint ötszázan, az Egyesült Királyságban pedig háromezren halnak meg kábítószer-használat miatt. A halálozás lakosságszámra vetített mértéke ráadásul hazánkban a legalacsonyabb: 2,5 fő/millió, szemben például Csehországgal (4,1 fő/ millió), vagy - a 2006-os adatok alapján sereghajtó - Észtországgal (50,6 fő/millió).
Hazánk ennek ellenére nem mondhat le arról, hogy mérsékelje a kockázatot, ám ebben a vitában már széles skálán mozognak a megoldási javaslatok a még szigorúbb büntetőjogi fellépéstől a kábítószereseket betegnek és partnernek tekintő álláspontig. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet inkább az utóbbit erősíti, mondván, a halálesetek számát ezzel lehetne csökkenteni. Több országban működnek például biztonságos injektálószobák, ahol steril felszerelést adnak a heroin használatához, illetve ahol az egészségügyi személyzet felkészült az életmentésre is.
Az intézet szerint nagyobb figyelmet kell fordítani olyan helyettesítő terápiák alkalmazására, melyek révén az opiáthasználó gyógyszerként jut hozzá a számára szükséges, a leszokást is segítő készítményekhez. Ma azonban az "államilag támogatott heroinozás" nem hangzik túl népszerűnek, s hiányzik belőle a jog általi fenyegetettség, a viszszatartó erő. Ám a fertőzések (AIDS, hepatitis) kockázatát csökkentő tűcsereprogramtól is elriasztották a kábítószerfüggőket a razziák, pedig ilyen alkalmakkor lehet egyáltalán találkozni a fogyasztókkal, felhívni a figyelmüket a további veszélyekre.
A leghatékonyabb megoldás a megelőzés, a felvilágosítás lenne. Minden második 18 éves budapesti diák kipróbálta már a marihuánát, hódítanak a diszkódrogok (ecstasy, speed, amfetamin-származékok); a szórakozáshoz "elengedhetetlen" tudatmódosítás áldozata az az öt fiatal, akiket a múlt héten találtak eszméletlenül a keceli diszkóban. A drogproblémára nem lehet gyors és látványos megoldást találni, s e téren hazánkban inkább visszalépés történt. A gondozóhelyek zsúfoltak és pénzhiánnyal küzdenek, az Országos Addiktológiai Intézet bezárásával a szenvedélybetegek egy részét szem elől vesztették: az ilyen betegségeknél fontos a megszokott hely, a beteg bizalmát élvező orvos személye.
Fesztiválok ifjúsága
Az elmúlt évek társadalmi folyamatai egyszerre vezettek a fesztiváléletforma kialakulásához, illetve a drogfogyasztás növekedéséhez. A fiatalok egyre korábban önállósodnak (hamarabb élnek szexuális életet, hamarabb lépnek a fogyasztói piacra), ám egyre később állnak a saját lábukra. Később fejezik be tanulmányaikat, idősebben költöznek el otthonról, alapítanak családot. Az MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Felsőoktatási Kutatóintézet 2005-ös tanulmánya szerint ez vezetett a "fesztiválifjúság" kialakulásához. A fiatalokra emellett hatalmas nyomás nehezedik: a tanulás, a pályakezdés, a munkába állás olyan verseny- és stresszhelyzet elé állítja őket, amit feszültségoldó szerekkel (alkohol, cigaretta, fű) próbálnak csökkenteni. Amikor pedig alkalmuk adódik kikapcsolódni, igyekeznek minél hatékonyabban "lelazulni". A Sziget fesztivál idén is fokozottan figyel a kábítószer-problémákra - a biztonsági szolgálat, illetve a civil szervezetek együttműködésével. A héten Fókuszban a megelőzés címmel fut a program, emellett a Kék Pont ambulancia várja az érintetteket.
