Az első európai „halott” szív beültetését végezték el

/ 2015.03.27., péntek 15:40 / Hírforrás: MTI

Az első európai „halott” szív beültetését végezték el brit sebészek.

Az általánosan elterjedt transzplantációs protokoll szerint olyan agyhalott emberek szívét ültetik át, akiknek a szerv kivételéig mesterségesen fenntartják a keringését és a légzését. Az 1960-as években végzett első szívátültetéseknél ugyan transzplantáltak „halott” szíveket, ám a szervkárosodás miatt a sebészek csakhamar lemondtak az eljárásról, a leállt keringésű donoroknak ezért csupán az egyéb szerveit használták - olvasható a BBC News hírei között.

Ausztrál szívsebészek 2014-ben a világon elsőként ültettek be újraélesztett szívet. Az áttörést egy különleges berendezés, az OCS (ex vivo organ care system) tette lehetővé, amelyben életben tartották és hosszabb időn át megfigyelték a donorszívet, hogy megállapítsák, alkalmas-e a transzplantációra.

A Cambridgeshire grófságbeli Papworth kórház szívsebészei egy 60 éves betegen végezték el a transzplantációt. A férfi 2008-ban kapott szívrohamot. „A műtét előtt már alig tudtam járni, a legkisebb erőfeszítéstől kifulladtam, most pedig napról napra jobban érzem magam” - nyilatkozta Huseyin Ulcan.

Stephen Large, a műtétet végző team vezetője a brit sebészek által alkalmazott eljárást ismertetve elmondta, hogy a halál beállta után öt perccel sikerült újraindítani a szívet, majd körülbelül 50 percen át monitorozták a szívfunkciókat, hogy megállapítsák, károsodott-e a szerv. Ezután kivették, és az OSC-berendezésben három órán át tartották életben. A készülék ugyancsak alkalmas a tüdő, a máj és a vesék élő szervezeten kívüli gondozására.

Mint a brit sebész rámutatott, az eljárás legalább 25 százalékkal növeli a rendelkezésre álló donorszívek számát. Nagy-Britanniában az elmúlt 12 hónapban 171 szívtranszplantációt végeztek, ám az igények rohamosan nőnek és sok betegnek akár 3 évet kell várnia a műtétre, így közülük sokan meghalnak, mielőtt új szervhez juthatnának.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.