Az első európai „halott” szív beültetését végezték el

/ 2015.03.27., péntek 15:40 / Hírforrás: MTI

Az első európai „halott” szív beültetését végezték el brit sebészek.

Az általánosan elterjedt transzplantációs protokoll szerint olyan agyhalott emberek szívét ültetik át, akiknek a szerv kivételéig mesterségesen fenntartják a keringését és a légzését. Az 1960-as években végzett első szívátültetéseknél ugyan transzplantáltak „halott” szíveket, ám a szervkárosodás miatt a sebészek csakhamar lemondtak az eljárásról, a leállt keringésű donoroknak ezért csupán az egyéb szerveit használták - olvasható a BBC News hírei között.

Ausztrál szívsebészek 2014-ben a világon elsőként ültettek be újraélesztett szívet. Az áttörést egy különleges berendezés, az OCS (ex vivo organ care system) tette lehetővé, amelyben életben tartották és hosszabb időn át megfigyelték a donorszívet, hogy megállapítsák, alkalmas-e a transzplantációra.

A Cambridgeshire grófságbeli Papworth kórház szívsebészei egy 60 éves betegen végezték el a transzplantációt. A férfi 2008-ban kapott szívrohamot. „A műtét előtt már alig tudtam járni, a legkisebb erőfeszítéstől kifulladtam, most pedig napról napra jobban érzem magam” - nyilatkozta Huseyin Ulcan.

Stephen Large, a műtétet végző team vezetője a brit sebészek által alkalmazott eljárást ismertetve elmondta, hogy a halál beállta után öt perccel sikerült újraindítani a szívet, majd körülbelül 50 percen át monitorozták a szívfunkciókat, hogy megállapítsák, károsodott-e a szerv. Ezután kivették, és az OSC-berendezésben három órán át tartották életben. A készülék ugyancsak alkalmas a tüdő, a máj és a vesék élő szervezeten kívüli gondozására.

Mint a brit sebész rámutatott, az eljárás legalább 25 százalékkal növeli a rendelkezésre álló donorszívek számát. Nagy-Britanniában az elmúlt 12 hónapban 171 szívtranszplantációt végeztek, ám az igények rohamosan nőnek és sok betegnek akár 3 évet kell várnia a műtétre, így közülük sokan meghalnak, mielőtt új szervhez juthatnának.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Harc az idősek lelkéért: mindent elsöprő pártkampány indult a Facebookon

A pártoknak nem a fiatalok eléréséért kell ott lenni a Facebookon: a jelenlét az idősek miatt életbevágó. Néhány év alatt hermetikusan zárt és részben központilag irányított nyilvánosságok alakultak ki a világhálón. Háttér és eredményhirdetés a pártok és politikusok Facebook-teljesítményéről a csütörtöki Heti Válaszban.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.