Az első európai „halott” szív beültetését végezték el

/ 2015.03.27., péntek 15:40 / Hírforrás: MTI

Az első európai „halott” szív beültetését végezték el brit sebészek.

Az általánosan elterjedt transzplantációs protokoll szerint olyan agyhalott emberek szívét ültetik át, akiknek a szerv kivételéig mesterségesen fenntartják a keringését és a légzését. Az 1960-as években végzett első szívátültetéseknél ugyan transzplantáltak „halott” szíveket, ám a szervkárosodás miatt a sebészek csakhamar lemondtak az eljárásról, a leállt keringésű donoroknak ezért csupán az egyéb szerveit használták - olvasható a BBC News hírei között.

Ausztrál szívsebészek 2014-ben a világon elsőként ültettek be újraélesztett szívet. Az áttörést egy különleges berendezés, az OCS (ex vivo organ care system) tette lehetővé, amelyben életben tartották és hosszabb időn át megfigyelték a donorszívet, hogy megállapítsák, alkalmas-e a transzplantációra.

A Cambridgeshire grófságbeli Papworth kórház szívsebészei egy 60 éves betegen végezték el a transzplantációt. A férfi 2008-ban kapott szívrohamot. „A műtét előtt már alig tudtam járni, a legkisebb erőfeszítéstől kifulladtam, most pedig napról napra jobban érzem magam” - nyilatkozta Huseyin Ulcan.

Stephen Large, a műtétet végző team vezetője a brit sebészek által alkalmazott eljárást ismertetve elmondta, hogy a halál beállta után öt perccel sikerült újraindítani a szívet, majd körülbelül 50 percen át monitorozták a szívfunkciókat, hogy megállapítsák, károsodott-e a szerv. Ezután kivették, és az OSC-berendezésben három órán át tartották életben. A készülék ugyancsak alkalmas a tüdő, a máj és a vesék élő szervezeten kívüli gondozására.

Mint a brit sebész rámutatott, az eljárás legalább 25 százalékkal növeli a rendelkezésre álló donorszívek számát. Nagy-Britanniában az elmúlt 12 hónapban 171 szívtranszplantációt végeztek, ám az igények rohamosan nőnek és sok betegnek akár 3 évet kell várnia a műtétre, így közülük sokan meghalnak, mielőtt új szervhez juthatnának.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Müller Péter Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Trumpra figyel a világ

Gyász Manchesterben, elégedetlenség és káosz Dél-Amerikában, Trump első elnöki útja -ez volt a hét képekben.

Bemutatjuk a Heti Válasz legidősebb olvasóját!

A hét e heti embere annyira szubjektív választás, hogy magyarázatra szorul. Pottyondy Zsófia május 18-án töltötte be a 104. életévét. Ő a Heti Válasz legrégebben fiatal előfizetője.

 „Már meg mer szólalni a műszaki értelmiség is”

A mérnökök sokáig féltek, hogy rájuk sütik a politizálás bélyegét, de ez változóban van – mondja Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara leköszönő elnöke, akit korrupcióról és a lefújt olimpiáról is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Szenzáció: eddig nem ismert Lechner-épületeket azonosítottak

A magyar építészettörténet legizgalmasabb alakjáról számos mű látott már napvilágot. A frissen megjelent Lechner összes című pompás kötet szerzői nem érték be a korábbi eredmények számbavételével, van olyan épület, amit először ők azonosítottak. Részletek a friss Heti Válaszban.