Élet a halál előtt

Élet a halál előtt: Magyarországon félnek egymástól az emberek

/ 2008.03.01., szombat 12:10 /

Egyszerre hódít és taszít. Rajongóinak tábora növekszik, miközben a szakma egy része elutasítja terápiás eljárásai miatt. A szellemiségét népszerűsítő Feldmár Intézet idén lépett színre első akciójával, a Nők Iskolája előadássorozatával. Feldmár András Kanadában élő pszichoterapeutát interneten kerestük meg, élőben március 8-án, az A38-as hajón "botránkoztat".

- Mi a feldmári terápia lényege?

- Feldmári terápia nincs. Amit én jó terápiának gondolok, az ott kezdődik, hogy meg akarom ismerni a másikat, odafigyelek arra, amit mond, komolyan veszem, és elbeszélgetünk. Máris nincs egyedül. Minden pszichoterápiás elmélet csak kényszerzubbony. Senki nem örül, ha könyvből magyarázzák neki, mi is a baja.

- Azt mondja, a jó terápiához sok idő kell. Akár tíz év. De mi a módszere olyankor, amikor például egy gazdag ukrán hívja, mert hallott Feldmárról? Érdemes szóba állni avval, aki azt hiszi, a pénzéért gyors megoldást kap?

- Egy terápiára annyi idő kell, amennyi kell. Nem szabad sürgetni és nem szabad elnyújtani. Akár tíz év, akár két óra. Mindenkivel érdemes szóba állni. Kinek nincsen valamilyen tévhite? Miért gondolja például, hogy egy gazdag ukrán csak gyors megoldást akar venni magának?



- Terápiás beszélgetései alatt gyakran kiderül, hogy aki szemben ül önnel, egész életében szerepeket játszik: jó gyerek, jó házastárs, jó szülő, jó munkatárs. Aki viszont így nőtt föl, azt a szerepei megtartják, és ha elveszik tőle ezt a támaszt, miből tudja felépíteni magát?

- Mindannyian játszunk szerepeket, de addig jó, amíg játsszuk őket, és nem azonosulunk velük. Nem kell senkit megfosztani a szerepeitől, hanem segíteni kell, hogy emlékezzen, felfedezze, kinyomozza, ki is valójában. Ha megtalálja az ember önmagát, utána szabadon választhat a szerepek közül. Én a vágyaim vagyok. A szerepeket mások vágyai határozzák meg. De ha tudom, hogy mi a vágyam, akkor nem semmisít meg a szerep. Anyám azt állította, hogy ha szeretem őt, akkor engedelmes leszek. Az engedelmesség azt jelenti, hogy az ő vágyai fontosabbak az enyéimnél. Oroszlánok bátorságára van szüksége annak, aki önmagához hű marad, annak ellenére, hogy mindenki állandóan azt akarja: más legyen.

- Hogyan lehet megkülönböztetni a szeretetet a vágyaktól?

- Anyám arra vágyott, hogy az a fiú legyek, akit ő megálmodott, ahelyett, hogy engem szeretett volna, úgy ahogy voltam. A szeretetnek semmi köze a vágyhoz. Lehet szeretni valakit, akire nem vágyom, és akitől nem akarok semmit, és lehet sok mindent akarni valakitől, akit nem szeretek. A legfontosabb felfedezés, amit életemben tettem, hogy a szeretet nem vágy. Az igyekezet, hogy a vágyat szeretetnek lássuk, sok boldogtalanság forrása.

- Milyen veszélyeket lát abban, hogy a család "kimegy a divatból"?

- Szerintem a szűk család nincs veszélyben. Én leginkább a nagycsalád hiányát fájlalom. Sokkal nehezebb gyereket nevelni egy elszigetelt lakásban, kettesben, mint egy olyan közegben, ahol három nemzedék él együtt. Kétszáz éve egy átlagos házasság hét évig tartott. Ma is ennyi ideig tart, csak éppen az átlagéletkor nőtt a kétszeresére. Gyakran hallunk azokról a gondokról, amiket a válás okoz a gyerekeknek, ám azokról a nehézségekről, amiket egy rossz házasság okoz, sokkal nehezebb meggyőződni. A szonett meghatározott versforma, de az, hogy ma több szabadverset olvasunk, nem jelenti azt, hogy a költészet hanyatlik, kimegy a divatból. ---- ----- Akkor lett világhírű, amikor arról beszélt: betegei azért kísérelnek meg minden évben ugyanabban az időpontban öngyilkosságot, mert magzatkorukban anyjuk akkor próbálta meg elhajtani őket. De mit kezd az öröklött pszichés torzulásokkal, amikor nincs feltárható, kibeszélhető trauma?

- Én még nem találkoztam öröklött pszichés torzulásokkal. Aki szenved, azt vagy bántják, vagy bántották. A temperamentum vagy a talentum az, ami genetikailag meghatározott. De hogy mi lesz a gyerekből, az attól függ, hogy a környezet milyen módon reagál. Semmiféle determináció nem csökkenti a környezet felelősségét. Nem hiszem, hogy ismernénk Mozartot, ha mondjuk egy szegény beduin családba született volna. De akinek genetikailag "tehetsége" van a skizofréniára, ugyanebben a beduin családban stresszmentesen, szeretetben cseperedve feltehetőleg sosem válna gyakorló skizofrénné.

- Felfedezett a magyar kulturális gyökerekben olyan hatást, ami nálunk lelki panaszokat okoz?

- Ezen mostanában kezdtem gondolkodni, és arra jutottam, hogy minél több félelem van egy közösségben, annál nehezebb élni benne. Harmincéves koromig elhatározásaim többségét a félelem vezérelte, utána viszont a vágyaim. Az az érzésem, hogy Magyarországon jobban félnek egymástól az emberek, mint például Kanadában. Pedig meg lehet szabadulni attól a mentalitástól, mely szerint az ember csak áldozat vagy ragadozó lehet. A félelem beszűkíti a tudatot, a vágyak felismerése és követése viszont felszabadítja. Mi a történelmünk során hosszú időn keresztül voltunk elnyomva. Az elnyomott ember az életben maradáshoz vagy engedelmeskedik vagy fellázad. Mindegyik valamiféle reakció, nincs idő és lehetőség az autentikus lét megtalálására. Most, amikor nincs elnyomás, nem kellene az elnyomottak életét hallucinálni.

- Milyen gondokkal keresik meg leginkább? Mással küzd egy kanadai, mint egy magyar?

- Lényegében nem. Bár az egyén élete anyagilag könnyebb Kanadában, ez ugyanúgy nem teszi őt boldoggá. A párkapcsolatok mindenütt a szenvedés legnagyobb forrásai. A szeretet hiánya, a vágyak kegyetlensége, a hatalom okozta traumák túlélése - ezek a gondok mindig és mindenhol. Aki élvezi a munkáját és a kapcsolatait, annak nincs szüksége terápiára sem Kanadában, sem Magyarországon.

- A magyar közönség önt Fliegauf Benedek Van élet a halál előtt? című filmjéből ismerte meg. Azóta van Feldmár Intézet, amely az ön nevét "márkaként" használva nyújt fizetős szolgáltatásokat. Ezek szerint "piacosodik"?

- Az intézet alapítói a barátaim és kollégáim. Az, hogy az intézet a nevemet viseli, egyszerre meghat és megmosolyogtat, de szerintem nem rossz a márka. Azzal a szociálterápiás formával, amit most Bugarszki Zsolt vezetésével a Lótusz program Magyarországon végre meghonosít, legalább harminc éve foglalkozom. A Lótusz különleges lakhatási program mentális gondokkal küszködők számára, s a ház nonprofit módon működik. A Büky Dorottyával előkészített Nők Iskolája szintén sikeresen elindult. Szerintem érdemes tanulmányozni, hogyan lehet a piaci és nonprofit szaktudással együtt igazi értéket létrehozni. Nem félek attól, hogy piacosodom, mert mindig is "piacos" voltam, az emberek nem kevés pénzt fizetnek, hogy járhassanak hozzám terápiára. A piac csak Magyarországon szitokszó. Elgondolkodhatnánk azon is, hogy a piachoz, a pénzhez való viszony Magyarországon miért olyan, amilyen, és ez mennyi félreértés, ellenségeskedés forrása.

- A fogyasztói szemlélet térnyerésére gondoltam.

- A fogyasztás, a birtoklás túlértékelése valóban rossz, mert elvonja a figyelmet a létezés lényegi dolgairól.

- Ön miben hisz?

- A szeretet átalakító erejében. Nem lehetetlen, hogy mielőtt megölnénk egymást, és elpusztítanánk a környezetünket, a szeretet vírusa járványszerűen elterjed. Én szeretnék mindenkit megfertőzni.



Szabadnak lenni heti három órában

A Nők Iskolája célja a dogmák, tabuk felrobbantása. Annak tisztázása, melyek a kulturális, társadalmi, környezeti elvárások, s mik ezekkel szemben a valódi vágyaink.

Az A38-as hajó éttermében több tucat húsz és ötven közötti nő figyeli a kivetítőt, ahonnan Feldmár András élőben jelentkezik Kanadából. A Nők Iskolájában igyekeztek olyan előadókat kiválasztani, akik egymástól eltérő felfogást képviselnek, szakterületükön kiemelkedők, ugyanakkor többé-kevésbé "rebellisek". Ilyen az otthonszülés hazai elterjesztője, Geréb Ágnes, a családon belüli erőszak felszámolásáért küzdő Eszter Alapítvány vezetője, Virág György pszichiáter, a testtudatot oktató Hoppál Bori (akinek célja, hogy a nőkkel megszerettesse a testüket, felnyissa szemüket annak csodáira, hogy a maga teljességében élhessék meg anyaságukat és nőiségüket), vagy Yvon Myoken Bec zen mester.

A három nagy témakör - test, szeretet, itt és most - mindegyike három előadásból, majd az elhangzottak által felkavart gondolatok összerendezésére szolgáló "önképzőkörből" áll. "Ha állandóan őszinték lennénk, és ezt jeleznénk is, sokkal boldogabbak lennénk" - inti Feldmár a nőket, hogy az iskolával kapcsolatban is gyakorolják az őszinteséget, s írásban véleményezzék az alkalmakat. A "leszavazott" előadókat az iskola többé nem hívja meg.

A Nők Iskolájának eminense a szkeptikus. "Amikor többen nyílt szívvel és tudattal beszélgetnek, akkor megjelenhet valami új, igaz és meglepő, amihez egyedül egyikünk sem jutott volna hozzá" - foglalja össze Feldmár. A résztvevők minden előadótól olvasmánylistát kapnak, de az elmélyedést ösztönzi a kötelező naplóírás is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.