Érzéstelenítés fogorvosoknak

/ 2001.11.16., péntek 07:42 /

Öt év alatt egyharmadával csökkent a tb által finanszírozott praxisok és felére esett vissza a fogorvosokat felkeresők száma. Az alacsonyabb jövedelműek közül sokan kiszorultak a rendelőkből. November 9-től a tb által támogatott praxisokban ismét ingyenes a tömés. A rendelők hetek óta konganak, a betegek egy része kivár. A fogorvosok szívják a fogukat, mert az ingyentöméssel eddigi szürkejövedelmük egy része kifehéredik.

Fotó: Lenyó László

Ha valaki azt gondolná, hogy a fogorvosok legalább olyan lelkesek a fogtömés újbóli ingyenessé tétele miatt, mint amilyen elkeseredettek voltak a Bokros-csomag idején, akkor téved. A bejelentést a fogorvosok egy része - legalábbis kezdetben - egyáltalán nem fogadta örömmel. Az 1995-ös megszorítások hatásaként az egészségügynek ez a területe piaccá vált, a fogorvosok legalább annyira üzletemberek ma már, mint amennyire gyógyítók. A kérdés az ő szempontjukból úgy vetődik fel: milyen irányban módosítja a tömések árfolyamát a kormány tervezett intézkedése? Az egészségügyi tárcának pedig az első kiábrándult hangú fogorvos-nyilatkozatok hallatán el kellett gondolkodnia azon, ingyenessé lehet-e tenni a töméseket, ha abban a fogorvosok ellenérdekeltek?

"Kifehéredő" jövedelem

A kezelésre várók eközben aligha értették, mi bajuk a fogászoknak azzal, ha az államtól a korábbinál három-négy milliárd forinttal többet kapnak. Pedig a magyarázat egyszerű, a fogorvosok számára a Bokros-csomag "a szabad árak ellenőrzés nélkül" világát hozta el. A térítési díj bevezetésével a hivatalos adatok szerint ugyan felére csökkent a praxisokat felkeresők száma, mert az alacsony jövedelemmel rendelkező biztosítottak nagy része kiesett a rendszerből. A magasabb jövedelműektől viszont legálisan lehetett pénzt kérni. A fogtömés szabad áras lett, gyakorlatilag senki sem ellenőrizte, hogy a tömés "fehér" vagy "szürke"-e, vagyis a térítési díj a rendelő kasszájában vagy egyenesen az orvos zsebében landol-e. A fogorvosok erről nem szívesen beszélnek, ám a nyár eleji nyilatkozatokból kitűnt az aggodalom: azért sem lesz elég a tb-apanázs, mert a szürke pénzek kifehérítéséhez a tervezettnél nagyobb összegre lenne szükség. "Annak a világnak vége, hogy adómentesen vághatnak zsebre 2-3000 forintot, ha elfelejtik a tb-nek jelenteni a tömés tényét" - így magyarázta még a nyáron lapunknak egy egészségpolitikus a fogászok reagálását. Talán ennek is szerepe lehetett abban, hogy a fogorvosok észbe kaptak: "ezekkel a nyilatkozatokkal csak magunkra húzzuk az APEH-et" - ahogy egyikük lapunknak fogalmazott. Ám továbbra is gondot okozott, hogy a tb-támogatás eredetileg tervezett két-háromszorosára emelése szabályos könyvelés mellett sem ellentételezte a betegek által fizetendő térítési díj kiesését.

A kevesebből több lehet

Novemberig a fogorvosok egy esztétikai tömésért a tb-től mintegy 600 forintot kaptak, a betegtől kért díjat a szolgálatok, illetve a tulajdonos önkormányzatok határozhatták meg. Ha például szerénynek számító, 2500 forintos összeget fizetett a páciens, akkor 3100 forint volt a bevétel. (Ezenfelül lakosságarányosan havi fix díjat is folyósítanak a praxisnak, egy négyezer lakost ellátó körzetben havi százezer forintot, de a szakemberek szerint még így is mélyen alulfinanszírozottak.) A kormányzat novembertől garantálja, hogy a tb-től ezért a tömésért 2750 forintnál nem kaphat kevesebbet a fogorvos, a betegtől azonban nem kérhet pénzt. Érthető tehát, ha a fogorvosok az ingyenességet hallva szívni kezdték a fogukat, mivel 3100 forint és 2750 forint között jelentős a különbség. (Hát még akkor, ha ötezerért tömtek és a műveletet kifelejtették a könyvelésből, így nagyvonalúan "lemondtak" a tb-támogatásról, cserébe viszont az ötezer forintból csak az anyagköltséget kellett levonni, mert az APEH számára láthatatlanná vált a tömés.)

Fogászati alapellátó szolgáltatók száma *

Dr. Farkas Tibor, az egészségügyi tárca fogászati szakreferense azt állítja, a fogorvosoknak semmi okuk az aggodalomra. A praxisok korábban sérelmezték, hogy januárig lényegében hitelbe tömnének, mert a betegektől pénzt már nem kérhetnek, az egészségbiztosító pedig csak három hónapos csúszással téríti meg a beavatkozások díját. Ezt a panaszt egymilliárd forintos "injekcióval" készül érzésteleníteni a minisztérium. Dr. Rück András, a fogászati szakmai kollégium tagja a Magyar Közlönyben megjelentek alapján ezt úgy pontosítja, hogy háromszor havonta 290 millióval. A 3400, tb által finanszírozott praxis akkor is kap mintegy havi 75 ezer pluszforintot, ha egyetlen beteg sem keresi fel. Az átlagosan 270 ezer forintos rendelőnkénti tb-apanázs összességében mintegy negyven százalékkal nőhet. Emellett az alapellátás privatizációs átalakulását segítő, most készülő kormányrendelet decembertől átlagosan havonta 130 ezer forintot juttatna azoknak a tb által támogatott praxisoknak, amelyek épülete és eszközállománya is magántulajdonban van - hangsúlyozta a szakreferens.

Rück András szerint lesznek olyan fogorvosok, akik számára előnyösek a változások, másokat viszont hátrányosan érintenek majd. Elsősorban azok járnak jobban, akiknek eddig kevés betegük volt. A sok pácienst ellátók azzal vigasztalódhatnak, hogy ugyan a tömésekért kisebb összeget kapnak majd november után, ám az ingyentömés újabb betegeket csábíthat a rendelőkbe. "S aki ma egy tömésért jön, holnap esetleg egy hidat készíttet", ami már jól fizető beavatkozás. Kastaly Ferenc győri fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnökségi tagja is úgy látja, várhatóan kisebb lesz az egy tömésre jutó bevételük, de fontosnak tartja, hogy több betegük lehet. "A változások elérhetővé teszik a fogtöméseket olyan emberek számára, akik ezt eddig nem engedhették meg maguknak" - hangsúlyozta. Farkas Tibor pedig hozzáteszi, hogy bár sokaknak a fogorvos szóról a jól menő rendelő és a húszezer forintos porcelánkorona jut az eszébe, az országban számos olyan rendelő van, ahol tömésekből még havi 25 ezer forintot is csak nehezen sikerül összeszedni.

A betegek kivárnak

A fogászok emellett kommunikációs ügyetlenségről beszélnek. A minisztérium hiába mondogatta a fogorvosoknak, hogy "nem fog fájni", valójában már november előtt is komoly veszteségeket okozott az ingyenessé tétel terve, mivel a bejelentés óta kivár a lakosság, csökkent a rendelők forgalma.

A tb-vel szerződésben álló fogászati alapellátási szolgáltatók száma

Némi zavart okoz az is, hogy bár a bejelentések szerint a tömések már november elsejétől ingyenesek, és a tb valóban elsejétől számolja a magasabb tételeket, az a törvény, amely a tömés ingyenességét rögzíti, csak november kilencedikén lépett hatályba. Emiatt a fogorvosok november első napjaiban a beteggel is megfizettethették volna a tömések árát, és kérdés, hogy ezt az "abszurd helyzetet" kihasználták-e. A minisztérium szerint a "kicsit is etikusan gondolkodó" orvosok nem éltek vissza a parlamenti vita elhúzódásából adódó csúszással.

Egy biztos, a "nagyon ócska anyagot kaptunk, de van jó minőségű amerikai tömőanyag, amiért fizetni kell" - jellegű szövegeket nem kell bevenniük a fogorvoshoz fordulóknak. Egyes fogászok szerint nincs kizárva, hogy így szeretnének a tb által finanszírozott rendelők egy kis "zsebpénzt" kérni a betegektől, és "paraszolvencia uraság" ebben a formában mégiscsak visszalopózna a rendelőkbe. Farkas Tibor szerint a Fogászati szabálykönyv részletesen rögzíti, milyen anyagokat használhatnak a fogorvosok, és ezt november után ellenőrizni is fogják. A biztosító felkészült arra is, hogy a kórházakban bevett szokások ne terjedhessenek el a fogászat területén is, vagyis a fogorvosok ne kezdjenek el úgynevezett "vattapontokat" gyűjtögetni, időnként beírva egy-egy valójában soha el nem végzett tömést. Készül a biztosító számítógépes programja, amely rögzíti a tb által finanszírozott beavatkozásokat és kiszűri a "64 fogú pácienseket".

Kastaly Ferenc mindenesetre úgy gondolja, ha rövid távon nem is járnak jól a fogorvosok az ingyentömés visszaállításával, otrombaság lenne visszautasítani azt a három-négymilliárd forintot, amellyel így több kerül a rendszerbe.

Abban mindenki egyetért, hogy a tömés ingyenessége miatt hátrányba a tb-vel nem szerződött magánrendelők kerülhetnek, mivel ők továbbra is pénzt kérnek majd a beavatkozásokért, ezért betegeik egy részét elveszíthetik. Hosszú távon erre elvileg megoldást jelenthet, hogy a szaktárca céljának tekinti a biztosító által finanszírozott praxisok számának növelését. Jelenleg van olyan terület, ahol több mint tízezer lakos jut egy fogászati praxisra, holott négyezer lakosonként lehetne egyet kialakítani. Mindez annak a következménye, hogy a Bokros-csomag hatásaként a csak felnőtteket ellátó tb-finanszírozott rendelők száma felére esett vissza. A gondot az okozza, hogy a fehér foltok elsősorban az ország legszegényebb területein találhatók.

A Bokros-csomag hatását önmagában ez a lépés nem szünteti meg. A foghúzás ingyenessége és a tömés térítéskötelessége vezetett ahhoz az optimálisnak nem nevezhető állapothoz, hogy 1999-ben 885 ezer tömésre 1,1 millió húzás jutott. Farkas Tibor szerint szükség lenne arra, hogy a nyugdíjasok és a szociálisan rászorulók a fogpótlások terén további kedvezményekben részesüljenek, és végre rendeződjék a fix pótláshoz (hidak, koronák) való hozzáférhetőség jelenlegi zavaros jogszabályi háttere. Így lehetne elérni, hogy a tömés ingyenessége után az emberek mosolyát is helyreállítsák.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.