Évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt már jelentkezhet a betegség

/ 2014.12.31., szerda 10:12 /

Az Alzheimer-kór jelenleg gyógyíthatatlan betegség, de a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy korai felismeréssel késleltethető, életmódváltással pedig bizonyos esetekben akár meg is előzhető a demencia kialakulása idős korban.

Azért fontos a prevenciós lehetőségekkel foglalkozni, mert az Alzheimer-kór kezelésre sajnos kevés hatékony terápiás lehetőség van jelenleg – mondta Hidasi Zoltán neurológus-pszichiáter szakorvos. A kórélettani, kórszövettani elváltozások évtizedekkel az első tünetek megjelenése előtt elkezdődhetnek, akár 30-40 éves korban. A gyógyítás, kezelés szempontjából ez az időszak nagyon fontos. Éppen ezért irányul számos kutatás arra, hogy még ebben a korai szakaszban diagnosztizálni tudják a betegséget, vagy kiszűrjék azokat az embereket, akiknél magas az Alzheimer-kór kialakulásának az esélye. Ezáltal megállítható, esetleg visszafordítható lenne a betegség. Jelenleg több biomarker-vizsgálattal kapcsolatos kutatás folyik, amelyek a későbbiekben alátámaszthatják a klinikai eredmények hátterében az Alzheimer-kór diagnózisát már a kezdeti, akár még a tüneteket sem okozó szakaszban.

Amíg ezek a lehetőségek nem terjednek el a mindennapi diagnosztikában, addig a leghatékonyabb megelőzési mód, ha a fő kockázati tényezőket kiküszöbölik az emberek. Az Alzheimer-kór kialakulásában szerepe van a kezeletlen cukorbetegségnek, a magas vérnyomásnak, az elhízásnak, a mozgásszegény életmódnak, a dohányzásnak, a depressziónak és az alacsony iskolázottságnak is. Persze vannak olyan rizikótényezők is, mint az életkor, a nem és az esetleges genetikai hajlam, amelyeket nem lehet befolyásolni.

Azonban az Alzheimer-kóros esetek egyharmada olyan életmódbeli tényezőktől függ, amelyek szorosan összefüggnek egymással, de odafigyeléssel változtatni lehet rajtuk. A fizikai aktivitás növelésével, a rendszeres testmozgással, a túlsúly csökkentésével, a magas vérnyomás kezelésével, a fenntartott szociális kapcsolatokkal és a szellemi aktivitással bizonyos esetekben megelőzhető, késleltethető a betegség kialakulása.

A szaglás romlása az első tünetek egyike lehet
"A szaglásvesztés az Alzheimer-kór egyik gyakori, kevésbé feltűnő velejárója. Hátterében feltehetően az áll, hogy a kórszövettani elváltozások (például az amiloid plakkok lerakódása) gyakran érintenek a szaglásért is felelős agyi régiókat.  Ezért jelentkezik az első tünetek egyikeként ez a zavar. Ennek az észlelése pedig lehetőséget ad a betegség korai diagnózisára - állapították meg kutatások."

A jelenlegi becslések szerint több mint 106 millió Alzheimer-kóros beteg lesz 2050-re világszerte, háromszor annyi, mint 2010-ben – írja az MTI. Területileg azonban jelentős eltérések vannak, mert azokban az országokban, ahol a rizikótényezőket népegészségügyi szempontból sikeresen kezelik, az új Alzheimer-kóros esetek száma csökken, míg más országokban nő a betegek száma.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Erdélyi magyar politikus Katalóniáról: „Nekünk ez egyértelműen rossz”

Egyértelműen árt az erdélyi magyaroknak a katalóniai függetlenségi krízis – mondja Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, aki szerint a Székelyföldnek Dél-Tirol lehet követendő minta. December 1. évfordulója nyomasztó árnyékot vet, de az ukrán oktatási törvény ellen sikerült vállvetve küzdeni a románokkal. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Vona Gábor rokonszenvvel figyeli a Momentum szárnybontogatásait

„Üdítő volt a vita őszintesége, nyitottsága, barátságos légköre” – mondja Vona Gábor arról a szeptemberi alkalomról, amikor a Szeretem Magyarországot Klub vendégeként zártkörű találkozón vett részt főként liberális-baloldali értelmiségiekkel. A Jobbik-elnök érdeklődésünkre meglepően barátságosan fogalmaz a programját múlt héten prezentáló Momentummal kapcsolatban is. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.