valasz.hu/eletmod/borpir-viszketes-kiutes-allergiat-valthatnak-ki-a-kozmetikumok-105273

http://valasz.hu/eletmod/borpir-viszketes-kiutes-allergiat-valthatnak-ki-a-kozmetikumok-105273

Fontos előrelépés az Alzheimer-kór korai felismerésében

/ 2014.07.28., hétfő 15:00 /
Fontos előrelépés az Alzheimer-kór korai felismerésében

Az Alzheimer-kór kezelése szempontjából fontos lenne a minél korábbi, még a tünetek megjelenése előtti felismerés. Egy olyan vértesztre alapuló vizsgálatot mutattak be a közelmúltban, amely lehetővé teheti ennek a súlyos, időskori betegségnek a korai diagnózisát. A betegek száma 2050-re várhatóan megháromszorozódik.

Az Alzheimer-kór diagnózisa valójában egy valószínűségi diagnózis, ennek része a neurológiai-pszichiátriai állapot megítélése, valamilyen agyi képalkotó vizsgálat és egy pszichológiai felmérés. Ezekkel a vizsgálatokkal azonban már csak abban az időszakban lehet diagnosztizálni a betegséget, amikor tüneteket okoz. A jövő azonban az, hogy minél előbb, lehetőleg enyhe tünetek mellett ill. akár még a tünetek megjelenése előtt kiderüljön, hogy az életkora előrehaladtával kialakul-e valakinél az Alzheimer-kór vagy sem.

Ez azért különösen fontos, mert ha már a betegség abba a szakaszba kerül, ahol az idegrendszeri elfajulás jelentősebb méreteket ölt, sajnos nehéz a betegség kezelése és a gyógyítására egyelőre nincs mód.

A cél tehát az, hogy a tüneteket megelőző időszakban és igen enyhe tünetek idején felismerhető legyen a betegség. Erre vonatkozik egy napjainkban publikált kutatás is, amely egy olyan vértesztre alapuló vizsgálatot mutat be, amely az Alzheimer-kór korai felismerését tenné lehetővé. Az Alzheimer's & Dementia című folyóiratban közölt tanulmány 1148 ember vérmintájának elemzésével készült. A vérmintákat az Alzheimer-kórral már korábban összefüggésbe hozott 26 fehérjére koncentrálva elemezték. A kutatók arra jutottak, hogy a 26-ból 16 fehérje szoros összefüggésben van az enyhe kognitív zavarral élő, illetve Alzheimer-kóros embereknél megfigyelhető agyi eltérésekkel - írja az MTI.

Az Alzheimer-kór egy nagyon gyakori idegrendszeri betegség, amelyről bár mostanra sokat tudnak a kutatók és az orvosok, ám kiváltó oka és gyógymódja egyelőre mégis ismeretlen.

Az Alzheimer-kór és a feledékenység viszonylag könnyen összetéveszthető. Az utóbbi hátterében nagyon sok dolog állhat akár kimerültség, túlterheltség is, de ez egy múló, és nem kórós állapot – mondta a válasz.hu-nak Dr. Hidasi Zoltán neurológus-pszichiáter szakorvos. Néha még a szakemberek is csak alapos kivizsgálás után tudják eldönteni, hogy kóros elváltozás áll-e bizonyos tünetek hátterében. Feledékeny bármilyen életkorban lehet az ember, az Alzheimer-kór viszont tipikusan az időskor betegsége. Zömében 65 éves kor felett kezdődik, de akár ennél sokkal fiatalabb korban is előfordulhat. Az összes demencia vagy szellemi hanyatlás 60-70 százalékának Alzheimer-kór az oka.

A londoni székhelyű Nemzetközi Alzheimer Társaság jelentése szerint a világon 44 millió embert sújt az emlékezetromlással járó szellemi leépülés. A betegek száma pedig várhatóan megháromszorozódik 2050-re.

A betegek száma azért emelkedhet ilyen gyors ütemben, mert a világnak az a része is rohamosan fejlődik, ahol eddig viszonylag alacsony volt az átlagéletkor. Így ezekben a régiókban, ahogyan egyre magasabb kort élnek meg a lakosok, egyre többen lesznek érintettek Alzheimer-kórban is. A drasztikus emelkedés másik oka pedig, hogy a jelenlegi fejlett országokban egyre hosszabb ideig élnek a lakosok, így a demencia, Alzheimer-kór is több embernél alakulhat ki – magyarázta a szakember.

A betegség lassú lefolyású, a biokémiai, szövettani elváltozások évekkel, sőt, évtizedekkel hamarabb elkezdődhetnek, mint maga a tünetekkel járó betegég.

Az Alzheimer-kór főbb tünetei: a memória-, figyelem- és koncentrációzavarok. Memóriában főleg rövidtávon okoz gondot, napi tennivalókat, időpontokat, szavakat felejt el az ember. A betegség előrehaladtával azonban sajnos egyéb készségek is érintettek lesznek.

A betegség kialakulásában több rizikótényező is szerepet játszik, ilyen például a fizikai aktivitás hiánya a középkorú lakosoknál, az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, magas vérnyomás, magas koleszterin betegség, valamint az alacsony iskolázottság és a csökkent szellemi aktivitás.  

 

 
Alois Alzheimer német neurológushoz a 20. század elején került egy Auguste Deter nevű nőbeteg, akinek tünetei erős szellemi zavart mutattak: nem tudott tájékozódni, feledékeny volt, időközönként a legközelebbi hozzátartozóit sem ismerte fel. Ehhez társultak sűrű hangulatváltozásai, félelmei és más rendellenességek – írja az egészségkalauz.hu. A nő életét sajnos nem tudta megmenteni, de elsőként ismerte fel az agyi elváltozások és a tünetek közti összefüggést, ezért végül róla nevezték el a betegséget Alzheimer-kórnak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.