Gyakori tünet a szédülés – komoly betegség is állhat a hátterében

/ 2014.09.19., péntek 19:00 /

Élete folyamán szinte mindenki megtapasztalja a szédülés kellemetlen érzését. Ezt a panaszt azonban érdemes komolyan venni, mert akár súlyos betegség is előidézheti.

Nagyon kevés olyan betegség van, ahol a szédülés önállóan jelenik meg. Ez alapvetően egy tünet  – mondja a Válasz.hu-nak Hidasi Zoltán, neurológus-pszichiáter szakorvos. A szédülésnek két nagy formája ismert: a tartósan fennálló szédülés, valamint az időszakos. Az előbbi napokon, heteken keresztül is panaszokat okozhat, az időszakos jellegű rövidebb ideig tart, de vissza-visszatérhet és sokkal intenzívebb is.

A szédülés lehet forgó jellegű: ez olyan érzés, mint amikor az ember felül egy körhintára: forog vele a világ. Gyakori kísérő tünete a hányinger vagy a hányás. A másik inkább egy bizonytalan érzés, amikor valaki úgy érzi, hogy instabillá válik az egyensúlyérzete. A szédülés a hányingeren, hányáson kívül gyakran jár együtt látászavarral is.

Az egyensúlyérzésért két szervrendszer felelős: a belső fül és a központi idegrendszer. Így a szédülést vagy a belső fül betegsége okozza, vagy valamilyen központi idegrendszeri betegség.

Az egyik nagyon gyakori ok, ami a kellemetelen tünet hátterében állhat, a jóindulatú, hirtelen jelentkező, testhelyzettel vagy fejmozgással összefüggő forgó jellegű szédülés. Ezt betegséget a belső fülben kicsapódó folyadékkristályok okozzák, nem súlyos probléma, de nagyon kellemetlen, heves szédülést okoz – mondja a szakember.

Ha a központi idegrendszert éri valamilyen károsodás, akkor is tapasztalhat az ember szédülést, ami általában forgó jellegű az agytörzsi károsodás esetén. Például gyakori az agytörzs átmeneti keringési zavarához kötött, rohamszerűen jelentkező szédülés.

A szédülés nagyon sok esetben olyan betegség kísérőtünete, mint a napszúrás, vérszegénység, kiszáradás, tengeri betegség, agyrázkódás, de krónikus betegségekhez is társulhat, mint a magas vérnyomás. Előfordul, hogy a nyaki csigolya elmeszesedése vagy a kialvatlanság okoz szédülést. Az is gyakori, hogy egy egyszerű vírusfertőzés kísérőtüneteként jelentkezik. Néha azonban súlyos betegség tünete is lehet, például a stroké.

A súlyosabb, tartósan fennálló szédüléssel érdemes orvoshoz fordulni, de a forgó jellegű szédülés okát is ki kell vizsgáltatni, hiszen nagyon heves, kellemetlen lehet.

Alapvetően neurológiai vizsgálattal és képalkotó módszerekkel lehet a szédülés okát kideríteni, de a biztos diagnózis felállításához a forgó jellegű szédülés esetén szükség van fül-orr-gégész szakorvos véleményére is. A szédülés hátterében pszichiátriai eredetű ok is állhat, leginkább szorongásos állapotokban fordulhat elő. Ha a szédülést előidéző okot megtalálják az orvosok, akkor magát a betegséget kezelve elmúlik a panaszokat okozó tünet, a szédülés is.

Egy ritka, de súlyos szédülést okozó betegség

A Ménière-betegségnél a halló- és egyensúlyérzékelő szervekben folyadék gyülemlik fel. Ez nagyon kellemetlen, rohamszerű szédüléssel, hányingerrel, hányással tud járni, de alapvetően jóindulatú és ritka betegség.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.