Hazai állatfajok is végleg eltűnhetnek

/ 2015.04.15., szerda 12:32 /

Az 1500-as évek óta több száz szárazföldi gerinces állat halt ki, és ez a folyamat sajnos gyorsul, évről évre bővül a veszélyeztetett fajok sora. A napokban derült fény arra, hogy a mindenki által ismert és kedvelt zsiráfok is erősen veszélyeztetetté váltak.

Az IUCN (The World Conservation Union) 1948-ban indította útjára a Veszélyeztetett Fajok Vörös Listáját abból a célból, hogy a fajok kihalását nyomon követhetővé tegye világszerte. Egyre több állat kerül fel erre a listára. Az IUCN különböző kategóriába sorolja az állat- és növényfajokat, ezek közt van a kihalt, természetben kihalt, súlyosan veszélyeztetett, fenyegetett, veszélyeztetett, sebezhető stb., a legutóbbi adatok szerint 22 103 fajt - ideértve a növényeket is - fenyeget a kihalás veszélye. Az evolúció során teljesen normális, ha bizonyos állatfajok eltűnnek, ahogyan történt ez a dinoszauruszokkal is - mondta Sós Endre állatorvos, de míg eddig természeti, éghajlati okai voltak a történéseknek, addig a napjainkban zajló, újkori kihalási hullámért az ember felelős. Egyre jobban fogy az állatok természetes élőhelye, de a mértéktelen vadászat, az emberek által behurcolt betegségek és az ártalmas növényvédőszerek is veszélyeztetik a fajok fennmaradását.

Fotó: Getty/Europress/Dan Kitwood

Orvvadászok pusztítják a zsiráfokat

Az orrszarvúk és az elefántok sorsára jutottak a zsiráfok is, orvvadászok irtják őket. A zsiráfok növekvő mértékű pusztítását jórészt ugyanaz okozza, mint az orrszarvúk esetében: míg utóbbinak a tülkét, előbbinek a csontjait tartják varázsszernek. Tanzániában például - ahol a világ legmagasabb szárazföldi élőlénye nemzeti állat - erősen veszélyeztetetté vált.  Az elmúlt tíz évben drámaian csökkent a számuk - mondták tanzániai állatvédők a dpa német hírügynökségnek. A populáció helyenként 40, másutt 65 százalékkal csökkent - írta az MTI.

Az északi széles szájú orrszarvú már csak állatkertben látható
Az északi széles szájú orrszarvú a szabad természetben pár éve kihalt. Már csak néhány példány él állatkertben és egy kenyai tenyészfarmon. Mivel azonban az utolsó szaporulat 2001-ben volt, sajnos gyakorlatilag kijelenthető, hogy ez a faj rövid időn belül teljesen kihal.

Sokat segíthetnek az állatkertek

Az állatkertekben gyakran lehet olyan élőlényeket látni, amik ezen a vörös listán szerepelnek. Ennek nem csak az az oka, hogy így óvnak meg példányokat, hanem az is, hogy az állatkertek gyakran vesznek részt különböző tenyészprogramokban, ahol a veszélyeztetett fajok megóvását nemzetközi szinten koordinálják. A világ állatkertjeiben mintegy 800 ilyen program működik. De az Európai Unión belüli fajmegőrző program keretében például Budapesten is mintegy 35 tenyészprogram van. Fontos egy egészséges állatkerti populáció fenntartása, amely védőhálót jelenthet egy-egy faj számára. Ilyen ismert és eredményes tenyészprogrammal sikerült például a déli széles szájú orrszarvút szaporítani. Ezeknek az állatoknak is aggasztó volt egy időben a helyzete, de mára sikerült néhány százról 20 ezer példányosra duzzasztani a populációt. De tenyészprogramnak köszönhetően menekült meg a kihalástól a Przewalski-ló is, amelyik Mongóliában élt, de teljesen kipusztították 1966-ban. Jelenleg is komoly és eredményes vadló visszatelepítési programok vannak. Sikerrel hozták vissza még a kaliforniai kondort is, esetükben úgy jártak el, hogy befogták az összes vadon élő példányt és utána szaporítani kezdték őket mesterséges körülmények között, sikerrel. Ez az állat a veszélyeztetettsége miatt szerepelt azon a százas listán, amin a kihalófélben lévő egzotikus madarakat gyűjtötték össze.

Egy fiatal parlagi sas (balra) védi a földön lévő zsákmányát egy fiatal rétisastól

Egy fiatal parlagi sas (balra) védi a földön lévő zsákmányát egy fiatal rétisastól a Körös-Maros Nemzeti Park területén

Fotó: MTI/Kovács Attila

Hazai állatfajok veszélyben

Az is gyakori, hogy nem az állatkertben szaporítják az állatokat, hanem állatkerti technikát alkalmaznak. Erre hazánkban a rákosi vipera a legjobb példa, amiből a becslések szerint kevesebb mint 500 példány maradt. Tíz évvel ezelőtt azonban megalakult egy rákosi vipera szaporítását célzó telep Kunpeszéren, ahol fogságban szaporítják az állatot imitálva a természetes körülményeket. A visszatelepítések is megindultak. Ennek persze megvan hazai és nemzetközi szinten is a szigorú szabályozása, egy-egy állatfaj visszatelepítése csak akkor történhet meg, ha a veszélyeztető tényezők elmúltak.  Azt is vizsgálni kell - mondta Sós Endre -, hogy az állatkertben szaporított példányok életképesek-e, nem hordoznak-e valamilyen betegséget, ami akár a vadon élő populációt is veszélyeztethetné.

Sajnos nem csak a rákosi vipera az egyetlen veszélyben lévő hazai állatfaj: például a vékonycsőrű pólingot sem látták 2000 óta, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy - bár ez nem hivatalos - kipusztult az utolsó példány is. Veszélyeztetett a hazai faunában a túzok és a parlagi sas is. Az EU parlagi sas állományának kétharmada Magyarországon található, nagyjából 160 pár. Emiatt a nagyon alacsony egyedszám miatt a parlagi sasok globálisan veszélyeztetettek, hazánkban pedig fokozottan védettek. A délvidéki földikutya is egy kritikusan veszélyeztetett állat. 500-nál is kevesebb példány él Ásotthalom és Kelebia környékén.

Az állatkertek szerepe tehát megkérdőjelezhetetlen a fajok megóvása szempontjából, de mivel a tenyészprogramok többsége általában rendkívül költséges, ezért ez inkább csak egy eszköz a sok közül. Továbbá nagy gondot kell fordítani a beltenyészet megakadályozására és a genetikai diverzitásra (fajon vagy populáción belüli genetikai változatosság) is. 

 

A dodó sorsára juthat a csimpánz is
A veszélyeztetett állatok listáján olyan - sokak által - ismert fajok vannak, mint az óriáspanda, az ázsiai oroszlán, az ázsiai vadló (Przewalski-ló), a csimpánz, a farkas, a hegyi gorilla, az indiai elefánt, a jegesmedve, az óriásíbisz, az amúri leopárd vagy az indiai orrszarvú. Komolyan kell venni az intő jeleket, hogy ezek a fajok ne jussanak a dodó, az erszényesfarkas, a karibi barátfóka vagy a kaszpi tigris sorsára. Ezeket az állatokat már soha senki nem láthatja.

 

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.