Veszélyes vírus több rákos megbetegdés hátterében

/ 2013.06.22., szombat 12:15 /

A Nemzeti Rákregiszter szerint 2010-ben 950 méhnyakrákos eset volt Magyarországon, és 2009-ben 400 ember halt meg ebben a betegségben.

A méhnyakrákszűrés tekintetében élenjáró skandinávok, köztük is a példaértékű szűrőrendszert működtető finnek esetében, évente 150 méhnyakrákos esetet találnak, és náluk évente 50-70 nő hal meg ebben a betegségben. Magyarországon sajnos több mint háromszor annyi nő betegszik meg és hal meg emiatt a kór miatt, mint Finnországban. A szűréssel a korai stádiumban lévő, jól kezelhető betegeket emelik ki, és kezelik sikeresen, így ahol ez jól működik, ott sokkal kevesebb az ún. invazív méhnyakrák, mert már a rákmegelőző állapotot felfedezik és kezelik - mondta a Heti Válasz Online-nak Tisza Tímea, bőr- és nemigyógyász szakorvos.

Harald zur Hausen német virológus kutató már 1983-ban kimutatta a HPV 16-os típusát méhnyakrákos szövetből, és  felvetette ennek kóroki szerepét. Eleinte ezt kételkedéssel fogadták, és csupán 2008-ban kapott orvosi Nobel-dijat ezen a területen végzett kutatásaiért, amikorra ezt az összefüggést molekuláris biológiai módszerekkel már egyértelműen többszörösen igazolták. Ma tehát azt valljuk - mondta Dr. Tisza Tímea, hogy a méhnyakrákot 100 százelékban a HPV valamely tipusa okozza. A HPV-vel való megfertőződés azonban csupán szükséges, de nem elégséges feltétele a méhnyakrák vagy egyéb laphámrákok kialakulásának. Az emberek 80 százaléka élet során megfertőződik a HPV-vel, de túlnyomó többségükben nem alakul ki semmilyen HPV betegség, és a fertőzés magától elmúlik.

A vírussal megfertőződöttek egy részénél azonban különféle betegségek alakulnak ki. Az még nem igazán ismert, hogy miért éppen bennük, de kiterjedten vizsgálják a genetikai hajlamot, az immunrendszer csökkent működését, a dohányzást, a szájon át szedhető fogamzásgátlók hatását, a promiszkuitást, a szülések számával való összefüggést, a szociokulturális tényezőket, mint lehetséges okokat.

A magas rákkockázatú típusok, elsősorban a 16 és 18, különféle laphámrákokat okozhatnak. A hüvelyrák  és végbél laphámrák több mint 90, a szeméremtest rákok kb. 40 százalékában HPV szerepel kóroki tényezőként.

A szájüregi rákok egy csoportja, elsősorban a mandula és nyelvgyök területén elhelyezkedő laphámrákok is HPV-vel összefüggésben alakulhatnak ki. Ezek egyébként jobb prognózisúak, mint a „hagyományos" alkohol és dohányzás okozta szájüregi rákok.  A HPV okozta laphámrákok túlnyomó többségéből a 16-os tipust mutatták ki.

Egyébként a HPV-nek több mint 100 tipusa van, és olyan jóindulatú elváltozásokat is okoz, mint a közönséges szemölcs, a futószemölcs vagy a lapos szemölcs. Tehát a HPV egy olyan vírus, ami a bőrön, illetve nyálkahártyákon jó-vagy rosszindulatú növedékek képződését idézi elő.

Sajnos Magyarországon igen alacsony az átszűrtség méhnyakrák szempontjából. A nők nem kis része az utolsó gyermek megszületése után nem megy többé nőgyógyászhoz, csak ha kimondottan valamilyen panasza van.

A magyar egészségügyi kultúrában a szűrés - egyáltalán, a preventív szemlélet, hogy ne kezeljük, hanem előzzük meg a betegségeket - sajnos, még mindig nem elég népszerű.  Az emberek jó része nem igazán hajlandó tenni azért,hogy egészséges maradjon. Ez vonatkozik a táplálkozási szokásokra, az alkolhol fogyasztásra, dohányzásra, a mozgásszegény életmódra, és persze arra is, hogy nem szivesen járnak el a különféle szűrővizsgálatokra sem - hangsúlyozta Dr. Tisza Tímea.

Már az iskolai oktatásban sokkal nagyobb  szerepet kellene szánni az egészségnevelésnek, mert a fiataloknak sokszor elemi ismereteik sincsenek a saját testük működéséről. Az idősebb generáció pedig többnyire a sok elfoglaltságra és az időhiányra hivatkozva hanyagolja el magát, annak ellenére, hogy a népegészségügyi programban széles körben népszerűsítik a szűrővizsgálatokat.

Ebből a szempontból hatalmas jelentőségű, hogy 2006. óta itthon is hozzáférhetőek a HPV elleni védőoltások, néhány budapesti és vidéki önkormányzat anyagilag is támogatja. A HPV vakcinák kifejlesztését elsősorban az motiválta, hogy azokban a népcsoportokban vegyék elejét a méhnyakrák kialakulásának, akik jellemzően nem járnak el a nőgyógyászati szűrővizsgálatokra. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.