Méhen belüli történetek

/ 2001.04.13., péntek 07:39 /

Valóságos forradalom zajlik a mai pszichológiában a méhen belüli fejlődés kutatási területén. Bebizonyosodott, hogy az emberélet a fogantatással kezdődik, és a megfogant lénynek lelki tevékenysége van. A baba és mama kapcsolatának, kommunikációjának módszerét, az "anya-magzat kapcsolatanalízist" két magyar pszichoterapeuta - dr. Raffai Jenő és dr. Hidas György - dolgozta ki. Dr. Raffai Jenőt arról kérdeztük, melyek a gyakorlati tennivalóink e tudás birtokában.

Forradalmi eredményeiket elismerték a nemzetközi szakmai fórumokon, módszereiket folyamatosan átveszik a külföldi kutatók. Ma már a nemzetközi szakirodalom részévé vált kapcsolatanalízis technikáját akkor kezdte kidolgozni Raffai Jenő és Hidas György, amikor felismerték, hogy a súlyos személyiségzavarok és az elmebetegségek gyökerei a születés előtti (prenatális) időszakig nyúlnak vissza. Főként skizofrén betegek pszichoterápiás kezelése során tapasztalták az anya - magzat viszonyának és az anya számára meghatározó személyekhez fűződő kapcsolatának jelentőségét.

A bennünk élő magzat felfedezése

- Hogyan lehet egyértelműen megbizonyosodni arról egy betegnél, hogy valóban az anyaméhben kezdődött a pszichés elváltozás?

- Abból az élményanyagból, melyek a terápia folyamán felszínre kerülnek. Mikor egy skizofrén beteg azt éli meg, hogy ő az én testemben van, és én összeszorítom, ki akarom őt nyomni, tolni a saját testemből, és ha én ezt megteszem, akkor ő elpusztul - ez azt jelenti, hogy a méhen belüli élményeit vetíti ki, és újraéli saját magzatlétét a terapeutával, vagyis ebben az esetben a velem való kapcsolatban. Amikor sorozatosan tapasztaltuk a betegeknél a magzati lét hatását a későbbi személyiségre, arra az elhatározásra jutottunk, hogy a továbbiakban nem a betegségek gyógyítására, hanem a prevencióra helyezzük a hangsúlyt..

A pszichoanalízisnek nagy szerepe van abban, hogy eljutottunk ezekhez a felfedezésekhez. A századforduló polgári elidegenedési tünetei után újra felfedeztük a bennünk élő gyermeket, és most felfedezzük a magunkban élő magzatot. Világossá vált, hogy élettörténetünk nem a születéssel kezdődik, hanem a fogantatással. Ilyenformán az emberi egyedfejlődés olyan folyamat, mely nem osztható két részre, a születés előtti és utáni részre. És miután a magzatnak lelki tevékenysége van, soha olyan szoros kapcsolatban nem lesz az élete folyamán az anyjával, mint az anyaméhben van. Az anyát ért hatások egy az egyben leképeződnek és megjelennek a babában, így nem mindegy: mit gondol, mit érez, mit tesz.

Lilike már nem sír fel
Honlapot nyitott az interneten Cseri Csilla, egy baba-mama kapcsolatanalízisen részt vett kismama, hogy tapasztalatot cseréljen hasonló anyukákkal. Csilla első gyereke, a kisfia császármetszéssel született. Azért ment el a terápiára, hogy ez ne történhessen meg második gyerekével. A babájával belső hanggal, képekkel, gondolatokkal tartott méhen belüli kapcsolat tapasztalatairól mesélt. Kislánya, Lili most lesz egyéves.
"Minden óra ugyanazzal a szöveggel kezdődik. A doktor úr segítségével ráhangolódtam a méhemre, gondolatban körbesimogattam, megpróbáltam eggyé válni vele, és a babámmal kapcsolatba kerülni. Amikor létrejön a kapcsolat, ami nekem a harmadik órán sikerült először, lehet választani, hogy rögtön szavakba öntöm, amit érzek, vagy az óra végén megpróbálom összesíteni. Számomra az volt könnyebb, ha azonnal elmondom. Ez olyan állapot, mint ha ébren álmodnék, úgy jönnek a képek. A mi kapcsolatunk rajzfilmszerű volt. (Ez nem mindenkinél egyforma, más kismamák más élményeket is meséltek nekem.) A méhem úgy jelent meg a "filmben", mint egy kis lakás, volt ablaka, csillárok lógtak, ezeken a babám kapaszkodni és hintázni tudott. Egyszer csak, bár nem mondta ki, éreztem, hogy éhes. Megkérdeztem tőle, és kiderült, hogy tényleg így van. Akkor pici emberek jöttek, kockás nadrágjuk volt, és tálcán hozták az ételeket.
Az analízis utolsó hetében el kell búcsúznunk egymástól. Megvan a pontos metódusa, hogyan. Eközben el kell magyarázni neki, milyen a születés. És bár az előző órán még sírt, másodszor már tudomásul vette. Látszott a tekintetén, hogy szeretné már tudni, mi vár rá a világban. Ott álltunk egymással szemben, én szerettem volna még úgy maradni, de ő már nézegetett kifelé egy liftből, és vágyakozott arra, amiről én három hónapon keresztül meséltem neki.
Az első szülésemnél - bár nagyon boldog várakozásban telt a terhességem - minden fájdalmat úgy éltem át, hogy legyünk már túl rajta, mert nem bírom. Most pedig azt a zenét hallgattam, amit minden este - Vangelistől a Come to me-t, és azonosulni tudtam a fájdalmakkal, úgy vártam őt. Kibírhatóak voltak a fájások, nagyon gyorsan zajlott az egész. Amikor megszületett, nem sírt föl. Utána sem sírt szinte egyáltalán. Ha éhes volt, nyöszörgött kicsit, mint egy kiscica. Békés, nyugott baba volt, aki bölcs, mindenen áthatoló tekintettel vizsgálta a világot.
Lili féléves volt, amikor esténkén sírni kezdett. Fölhívtam a doktor urat, hogy nem értem, mi ez a változás. Elmagyarázta, hogy általában a babáknál ez később szokott bekövetkezni, de az analízisben részt vett kicsiknél előbb. Amit ő elképzel, azt hiszi, az valóban úgy is van. Tehát ha kimegyek a szobából, akkor úgy gondolja, már nem is létezem. Ezt el kell neki magyarázni. Két este szoptatás közben elmondtam neki, hogy én a másik szobában alszom, és akkor is vele vagyok, nem történhet vele semmi baj. A harmadik naptól nem sírt föl. Tehát a kommunikációt a születés után is tudtuk folytatni, csak már hangosan, mert a köztünk kialakult csatorna megmaradt."

Internetcím: www.babanet.hu

Ráhangolódás a belső történésekre

- Gyakorlatilag mi a teendőnk ezzel a korszakteremtő új tudással?

- Vegyünk egy meglévő, jelentéktelennek látszó problémát. Amikor a gyerek iskolába kerül, kiderül, hogy nem képes koncentrálni, nem tudja elsajátítani az anyagot. A tanulási zavarok nagy része mögött ez áll, ami viszont az egyensúly-érzékelő rendszer fejlettségével függ össze. E rendszer kifejlődésének döntő szakasza pedig - jól tudjuk - az anyaméhben történik. Ez úgy derült ki, hogy valaki veszélyeztetett terheseket vizsgált, akiknek több hónapot végig kellett feküdniük. Vizsgálta a babáikat, és szignifikáns különbséget talált a kontrollcsoporthoz képest. Az anya-magzat kapcsolatfejlesztő program része, hogy a kismama mindennap legalább tíz percet hintaszékezzen. Valójában ezeknek az ismereteknek az átadását már az iskolában kellene elkezdeni, de amíg ez bekerül a köztudatba, a szocializációnkba, s az oktatás részévé válik, legalább tíz-tizenöt évre van szükség.

- Hogyan kell tehát viselkednie a kismamáknak? Hogyan kezeljék például a konfliktusokat?

- A konfliktusok megkerülhetetlenek. A dolog lényege, hogy úgy vagyunk "megalkotva" - van erről több kutatási adat -, hogy az állandó stresszek, szorongások okoznak maradandó károsodást a későbbiekben, az epizodikus szorongások nem. Gyógyíthatatlan traumákat okoz viszont az anya huzamos depressziós állapota, mert biztos, hogy depressziós babát fog világra hozni. Az lenne a szerencsés, hogy amikortól a baba megfogant, a kismama elkezdene a saját testi-lelki állapotával foglalkozni, és kicsit elkezdene befelé figyelni, ráhangolódni, ráérezni, hogy ott belül mi zajlik. A differenciált, árnyalt kommunikáció, a "beszélgetés" már luxusszint. Az is sokat segít, ha a kismama legalább negyed órát relaxál és beszél a babájához. Ha zenét hallgat, ha hintázik, akkor már nagyon sokat tesz.

Élethalálharc az anyaméhben
A Cancer című lap 1995. októberi számában Hernan Acevedo amerikai rákkutató tudományos hipotézist tett közzé a rákbetegség keletkezéséről. Abból a jelenségből indult ki, hogy az emberi szervezet hasonló módon reagál a terhességre, illetve a rákos sejtek felbukkanására.
A rákos daganatok vizsgálatából Acevedo kimutatott egy hormont, a human choriogo-nadotropint (hCG), amit egészséges felnőttek sejtjei nem tartamaznak. Az embriók választják ki magukból, és így a hCG védi őket az anyai immunrendszer támadásával szemben. A hímivarsejteket is a hCG védi, hogy átvészeljék a veszélyekkel teli utazást a női petesejtig. A hCG-t éppen ezért élethormonnak is nevezik.
A rákos daganat tehát valamilyen rejtélyes módon elkezd hCG-t termelni, ami ugyanúgy védi őt az immunrendszer támadásával szemben, mint az embriót.
"Az a hormon tehát, ami életet ad, el is pusztít" - írja tanulmányában Acevedo, aki azt az érdekes gondolatot veti fel, hogyha az érett, felnőtt sejt elrákosodik, akkor az embrionális regresszió állapotába kerül, hiszen csak embrionális sejtek termelnek hCG-t. A babát tehát az anya immunrendszeréből jövő támadás fenyegeti. Kettejük között immunháború zajlik, ami a babába fenyegető érzetek formájában bekerül, reprezentálódik. Ha a külső fenyegetettség meg is szűnik, a belső fenyegetettség tovább él. Az anyai immunsejtek támadása nem tűnik el nyomtalanul.

(Raffai Jenő: Anya-magzat kapcsolatanalízis; A megtermékenyítéstől a társadalomig, 1997. Dinasztia Kiadó)

A koraszülés is elkerülhető

Az újabb kutatások közül a legfigyelemreméltóbb egy francia akusztikus fiziológusnő felfedezése. Ha az anya a belső hangján beszél a babájához, akkor arra a magzat szívfrekvencia-változással reagál. Ez egyértelműen kemény adat. Ami még meglepőbb, és igazából a szakemberek sem tudják még az okát, hogy ha az anya csak gondol a babájára, tehát még csak nem is beszél vele a belső hangján, a baba már akkor is ugyanígy reagál. Tehát a baba egy tisztán kognitív, vagyis gondolati tevékenységre válaszol, míg ha a mama valamilyen semleges dologra gondol, arra egyáltalán nem.

- Ezek szerint az sem mindegy, hogy mit gondol a kismama?

- Egyáltalán nem, mert ezeket a tartalmakat közvetíti. Nagyon izgalmas dolog ez, és a gyakorlatból tudjuk, hogy így van, hiszen már százötven körül van azoknak a kismamáknak a száma, akik ebben a mélylélektani kapcsolatelemző programban részt vettek. A többséget a kíváncsiság hajtja, mások pedig valamilyen problémával jönnek. Például korábban spontán vetélés vagy magzatelhalás volt, a baba halva született, vagy valamilyen fejlődési rendellenességgel, amit szeretnének megelőzni.

- Tényleg kiküszöbölhetők ezek a bajok lélektani síkon?!

- A fiziológiai bajok nem, például ahol szigorú értelemben vett genetikai probléma, valamilyen kromoszóma-rendellenesség van, az nem küszöbölhető ki ezen az úton. A magzati retardáció azonban száz százalékban lélektani problémák hátterén alakul ki. Tipikusan lelki eredetű, amikor a baba megreked a fejlődés egy szintjén, és fizikailag nem gyarapodik tovább, pédául hat hónapos korában három hónapos fejlődési szintet mutat. A legtöbb rendellenesség lélektani eredetű, ezek közé tartozik a koraszülés is. A koraszülés oka, hogy az anya tudattalanul siet. Egyik páciensem azért jött kapcsolatanalízisbe, mert attól félt, hogy koraszülése lesz, időnként pánikszerű roham fogta el. Félt, hogy ez bekövetkezik. Az élettörténetéből kiderült, hogy az ő édesanyja komoly tudományos karriert befutott nő volt. Amikor vele terhes lett, úgy élte ezt meg, hogy gátolja őt a karrierjében, és azért szerette volna minél hamarabb megszülni, hogy mielőbb visszakerüljön a munkájába. Gyakorlatilag ez a bevésődés került felszínre az analízis során.

Születés előtti öngyilkosság

- Az apa szerepe mennyiben fontos?

- Nem kevésbé. A huzamos szorongás és a depresszió mellett a harmadik stresszforrás az anyának a párjával tartósan fennálló konfliktusos helyzete a terhesség ideje alatt. Kontrollcsoportokkal együtt vizsgálták az anya és apa konfliktusos kapcsolatában fogant magzatokat. Abban a csoportban, ahol problémás volt a pár kapcsolata - összehasonlítva a két másik csoporttal, ahol rendezett volt a viszony, illetve ahol az anya egyedül élt -, kimutathatóan nagyobb volt a koraszüléseknek a száma, a csecsemőhalálozás pedig kétszer annyi. Ha az apa, akivel az anya erősen függő viszonyban van, nem akarja a gyereket, abból vetélés lesz. Egy ilyen eset előfordult az én praxisomban is. Az anya nem tudta megtartani a babáját, pedig ő maga szerette volna megszülni: a társa akarata nagyobb erővel élt benne. Az apa annak ellenére győz, hogy az anya tudatosan ezt akarná. Ilyenkor a magzat eltávozik. Mindezt érzi, és inkább ő megy el. A páciensem úgy fogalmazta meg érzését, hogy a babája döntött úgy, hogy nem akar közéjük állni.

[Keret: 2]

- Az apa is tud kapcsolatot tartani a babával?

- Igen. Ez úgy működik, hogy az anyában él a baba apjáról egy belső kép, és ezt, akár tudatosan, akár akaratlanul, kivetíti. Ezt a belső képet a baba le tudja olvasni. Egyik kommunikációs vetülete az anya-magzat kapcsolatnak, hogy érdekes módon a babák az anyák belső vetített képeire nagyon jól reagálnak. Van olyan kismamám - most van a hetedik hónapban -, akinél sokáig nemigen működött a kapcsolatfelvétel. Esetleges volt, a belső hangra hol reagált a pici, hol nem. Időnként megkérte, jöjjön föl a szívéhez, hol jött, hol nem. Valahogy aztán együtt jöttünk rá, hogy vetítsen neki képeket saját magáról, a férjéről, amikor hármasban vannak, és ahogyan vele foglalkoznak, játszanak. Ahogyan az első kép megjelent, a baba rögtön élénken reagált, heves emocionális mozgásokat mutatott. Azóta képeken keresztül kommunikálnak. Az anyához szorosan hozzátartozó személyekről egy internalizált (belső) képe van. Az apák házi feladatot kapnak. Esténként simogatni kell a mama pocakját, és énekelni, beszélni kell hozzá, ami a szívükből jön, ami jólesik. Előbb-utóbb a babák az apákkal is kialakítják a kapcsolatot. Ami nagyon érdekes, hogy meg tudják különböztetni az anya kezét az apáétól, mert másképp reagálnak rájuk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.