Négy évtized alatt megnégyszereződhet az Alzheimer-kórban szenvedők száma

/ 2013.10.05., szombat 12:35 /

Az alzheimeres emlékezetvesztés jelenleg világszerte mintegy 35 millió embert sújt, de 2050-re megnégyszereződhet a betegek száma. A betegség visszafordíthatatlan, de a lefolyása lassítható.

 

Magyarországon a 65 év felettiek mintegy 10 százalékát érinti az Alzheimer-kór - mondat Dr. Hidasi Zoltán, neurológus-pszichiáter a Heti Válasz Online-nak.

Az alzheimeres emlékezetvesztés világszerte jelenleg mintegy 35 millió embert sújt, 2050-re pedig előreláthatóan 115 millióan szenvednek majd ettől a betegségtől  - jósolja egy frissen nyilvánosságra hozott jelentés.

Az első tünetek akár már 50 éves kor körül jelentkezhetnek, de az életkor előrehaladtával, a 60-70 év körüli embereknél nő meg a gyakoriság.

Óriási probléma, hogy sok beteg csak későn vagy egyáltalán nem jut el szakorvoshoz. „Pedig már az első tünetek jelentkezésekor, a kezdődő, enyhe memóriazavaroknál érdemes lenne kivizsgálást kérni, mert sajnos az a tapasztalat, hogy a páciensek csak középsúlyos vagy súlyos állapotban kerülnek orvoshoz" - mondta Dr. Hidasi Zoltán. Hozzátette, ugyan a memóriaproblémák hátterében sokszor nem Alzheimer-kór áll, de ez csak kivizsgálással zárható ki.

Ha valaki magán vagy közeli hozzátartozóján tapasztalja a rövid távú memória meggyengülését, az új dolgok, új információk, a hétköznapi élet eseményeinek a megjegyzési nehézségét vagy a figyelem, a koncentráció romlását észleli, esetleg nehezebben tud figyelni egy olvasott vagy írott szövegre, akkor érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni.

Az utóbbi években változtak a diagnosztizálás kritériumai, hiszen sok újdonságot megtudtak a szakemberek az Alzheimer kórélettanáról. A képalkotó eljárások eredményeit (CT, MRI), a gerincvízben észlelet biokémiai markerek változásait vagy a genetikai vizsgálatok eredményeit igyekeznek közelíteni a diagnosztikus kritériumokhoz. Így egyre specifikusabban lehet megközelíteni a betegséget - mondta a szakember.

A betegség kialakulásában döntően nem örökletes tényezők játszanak szerepet, az esetek 5 százaléka örökletes csupán. Ellenben több olyan rizikótényező is van, ami kiválthatja a betegséget. Ezek például a magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, magas vérzsír, mozgásszegény életmód, dohányzás, depresszió, amelyeket jól ismernek a szakemberek, és lényegesen könnyebben kezelhetők, mint az Alzheimer-kór.

Az Alzheimer-kór visszafordíthatatlan betegség, a lefolyása lelassítható, de nem megállítható. Valójában az agyban lejátszódó kórós folyamatról van szó: tau fehérjemolekulák, beta-amyloid plakkok halmozódnak fel az idegrendszerben, az idegsejtekben és az idegsejtek közötti térben. Jellegzetes, hogy eleinte főleg a memóriáért felelős területek érintettek, és a későbbiekben terjed ki az agykéreg egyéb részeire is - magyarázta Dr. Hidasi Zoltán.

Egy hosszú távú, közel négy évtizeden át tartó svéd kutatásból kiderült, hogy az embert felnőtt élete derekán érő, tartós stresszt okozó események 21 százalékkal növelik az Alzheimer-kór, és 15 százalékkal bármilyen demencia kialakulását. Így az élet gyakori stresszforrásai, a válás, a megözvegyülés vagy a munkahely elvesztése is növelheti az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát - idézi az eredményeket az MTI.

A betegséget először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben, de az „évszázad betegségének" is kikiáltott Alzheimer-kór az 1990-es években - ekkortájt hozta nyilvánosságra Ronald Regan, hogy ebben a betegségben szenved - került középpontba. Számos ismert ember, többek között Puskás Ferenc, Agatha Christie, Charles Bronson, Frank Sinatra vagy Peter Falk is Alzheimer-kórban szenvedett. A napokban pedig a kedvelt színészről, Sean Connery-ről derült ki, hogy Alzheimer-kóros.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.