new.valasz.hu/eletmod/a-halalozasi-aranyban-megmutatkozo-kulonbseg-varhatoan-tovabb-fokozodik-a-jovoben-67482

http://new.valasz.hu/eletmod/a-halalozasi-aranyban-megmutatkozo-kulonbseg-varhatoan-tovabb-fokozodik-a-jovoben-67482

SZÜLETÉS NAPOK

/ 2006.05.04., csütörtök 13:36 /

"A szép, szorongás- és félelemmentes szüléshez az ösztönök mutatják az utat, de rátalálni és kitartani mellette a mai világban sokszor nem könnyű" - fogalmazott egy előadó a május 7. és 14. között megrendezésre kerülő Születés Hete programsorozat ajánlójában. A szervezők az út megtalálásához kívánnak segítséget nyújtani.

"Az ország egyik elit kórházában csupán az utolsó hetekben láthattam meg, hol is kellene szülnöm. A nők függönnyel elválasztott ágyakon feküdtek, a szülésznő rám mordult, hogy vetkőzzek, s közölték, hogy az influenzajárvány miatt nem engedik majd be a férjemet - vajúdás közben kicsoszoghatok hozzá az előtérben cigarettázó hozzátartozók közé. Szerettem az orvosomat, de - az utolsó pillanatban, nagy szerencsével - egy másik kórházat választottam, ahová még zenét is vihettünk, ahol megengedték, hogy egyek és igyak vajúdás közben, hogy legyen erőm, és ahol nem a folyosó végi, alig csorgó zuhanyrózsa alatt kellett tisztálkodnom" - meséli Anna, aki harmadik gyermekét már külföldön szülte, a korábbiakkal összehasonlíthatatlan lehetőségek között. Minden édesanyának megvan a saját kellemes vagy rossz élménye gyermeke születésének körülményeiről, és az is lehet, hogy ami az egyik nőnek jó, az a másiknak nem. Hogy dönthessünk a szülés helyéről, módjáról és kísérőiről, információkra van szükségünk: többek között ebben segít a Születés hete rendezvénysorozat.

BIZTONSÁGBAN

"Először 2002 őszén fogalmazódott meg a gondolat, hogy a szüléssel, gyermekvárással, anyasággal foglalkozó, külön-külön nagyon érdekes és újat hozó csoportok - az intézményes ellátórendszer mellett, és nem azzal szemben - közösen juttassák el üzenetüket a várandósokhoz és családjaikhoz. Így került sor 2003-ban az első Születés hete programsorozatra" - mesél a kezdetekről Haas György kurátor. A rendezvényen a szülés-születés témakörében az élettani funkciók ismertetésén túl már lélektani, társkapcsolati, családterápiás, mentálhigiénés, spirituális vagy éppen a nőiség megéléséről szóló előadások is elhangzottak. A megmozduláshoz 52 szervezet csatlakozott, és a cél a kezdetektől az volt, hogy hidakat építsenek és ne falakat, hogy elősegítsék a párbeszédet a különböző szemléletű szakmai és civil csoportok között. 2004-ben a védőnők mellett már huszonhat kórház szülészeti osztálya is részt vett a Születés hete keretei között megrendezett Nyitott kórház programban, amelynek köszönhetően az érdeklődők a helyszínen kaphattak választ a kérdéseikre.

Áttörést mégis a 2005-ös rendezvény hozott: ekkor alakult meg a TAVAM (Társaság a Várandósság és Anyaság Megszenteléséért), amely nem vallásos értelemben használja a "megszentelés" szót. Az egyik társelnök, Haas György elmondása szerint a születés - sokak számára kétségtelenül szakrális elemeket is hordozó - kitüntetett és különleges pillanatának életre szóló jelentőségét, rituális dimenzióit, méltó helyre emelését jelzik ezzel az "erős" kifejezéssel. Tavaly már több mint ötven szülészeti osztály csatlakozott a programhoz, amelyet támogatott a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szülésznői és védőnői tagozata, valamint a Magyar Védőnők Egyesülete is, a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát vezető dr. Paulin Ferenc professzor kezdeményezésére pedig a koraszülöttekkel foglalkozó programokra is sor került. Haas György szerint ekkor kezdett igazán épülni a híd az intézményes ellátórendszer és a civil szakmai műhelyek között.

A TAVAM önszerveződő női körök közötti információáramlást segítő hálózatként támogat minden olyan egyéni és társas kezdeményezést, amely jobbá, természetesebbé teszi a szülést-születést, az élet megkezdésének feltételeit, s ezáltal erősíti a szülő-gyerek kapcsolatot, a családi felelősségvállalást és tudatosságot. Azon dolgoznak, hogy a háborítatlan szülés hazai lehetőségei és az azokhoz kapcsolódó kutatási eredmények minél több, szülés előtt álló nőhöz, családhoz és egészségügyi dolgozóhoz eljuthassanak. A háborítatlan szülés nem egyenlő az otthon szüléssel: mindenütt jó, de legjobb biztonságban, vallják. "Ma még ritkán, de kórházi körülmények között is előfordulhat háborítatlan szülés" - mondja Haas György, aki maga is dúla, azaz a szülést kísérő segítő.

Pszichoterapeutaként egy háborítatlan szülésről szóló videofelvétel megtekintése után választotta ezt a hivatást. "Olyan hatással volt rám, hogy nem tudtam felállni" - vallja a többszörös édesapa, aki szerint ha valaki egyszer megtapasztalja a születés ezen formáját, többé nem tud a korábbi módon gondolkodni. A hangsúly mégis a megfélemlítés nélküli választás lehetőségén van. "Ismerek olyan dúlát, aki mind a négy gyermekét kórházban hozta világra, a két legkisebbet azonban a szülés után a hóna alá kapta, és hazament. Ő tudta, miért lesz így jobb nekik. De azt is tudta, mit kell ehhez aláírnia. Egy másik dúla viszont örült, hogy a kórházban töltött öt nap idejére lekerült róla a háztartás terhe" - meséli a TAVAM elnöke.

TÖBB MINT CSACSKASÁG

Az Európai Unió illetékes bizottságának jelentése 2002-ben határozott aggályokat fogalmazott meg a magyar szülésznők önálló munkavégzésének korlátairól. Megdöbbenve tapasztalták, hogy az európai gyakorlattól eltérően nálunk a szülésznők normális lefolyású szülések során is az orvos segítőiként tevékenykednek, és nincs meg az elvárható szakmai autonómiájuk. A másik probléma, amit a szakértői csoport felvetett, a szülés előtti gondozásról szólt: az általános nyugati ellátási struktúrától különbözően Magyarországon a szülés előtti időszakban a védőnő nyújt ellátást az édesanyának, a szülésznő csak a szüléskor lép vele kapcsolatba. A bizottság javasolta e rendszer felülvizsgálatát.

"Normális szülésnél egy orvos jelenléte olyan, mint ha egy tízéves gyerekhez gyermekgyógyász orvost fogadnánk fel bébiszitternek. Hogy hol szüljünk, arra jelenleg három lehetőség van a világon: kórházban, születésházban és otthon. A születésházak száma meredeken nő. Öt évvel ezelőtt Németországban egy volt, ma ötszáz van. Nemzetközi statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a low risk (alacsony kockázatú) esetekben az otthon szülés és a kórházi szülés kimenetele között semmi különbség nincs. Azt elvitatni, hogy egy nő otthon is szülhet, meg születésházban és kórházban is, ma, az Európai Unióba való belépésünk hajnalán több mint csacskaság" - mondta dr. Rákóczi István professzor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium tagja egy 2004-es pszichológiai konferencián.

A Szabó István professzor vezette Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium azonban évek óta harcol az otthon szülés ellen. Úgy vélik, zavartalan lefolyású terhesség után is bármikor felléphet olyan szövődmény, amely azonnali műtéti beavatkozást kíván, mert csak úgy menthető meg az anya vagy a magzat élete. A kollégium elnöke szerint nem lehet előre látni, melyik szülés lesz problémás. Az otthon szüléshez is szigorú tárgyi feltételek szükségesek, de a legfontosabb, hogy a mentő probléma esetén tíz perc alatt beérjen a kórházba, s ott az édesanyát bemosakodott team várja. Magyarországon nincsenek meg ezek az adottságok, Szabó István szerint felelőtlenség otthon szülni. (Akit a vita bővebben érdekel, az a
www.otthonszules.hu/szakmaikritika című honlapon megtalálja az idevonatkozó tanulmányokat.)

LETÖRHETETLEN IGÉNY

A már említett konferencián dr. Bálint Sándor, a Szent Imre Kórház szülészetének főorvosa - aki az országban elsőként rendezett be olyan barátságos szobát a kórházban, amely az otthon nyugalmát idézte fel a vajúdó nők számára - azonban így fogalmazott
: "Hányan gondolnak arra, akik kocsival jönnek, hogy elfolyik az olaj, esetleg defektet kap akár mind a négy kerék, vagy valamelyik marha szembejön? Valószínű, hogy egyikünk se, pedig a kockázat fennáll, ennek ellenére még csak egy szerelőt sem ültetünk magunk mellé. Úgy gondolom, az otthon szülésnek helye van nálunk is."

Az egyre nagyobb érdeklődés és a biztató kezdeményezések ellenére Haas György szerint még csak az út legelején járnak. A legtöbb helyen az elmúlt évtizedekben nem történt változás: kérdés nélkül megy a beöntés, a borotválás, a gátmetszés vagy akár az epidurálás is, medencéről vagy "alternatív", például guggolva szülésről pedig hallani sem akarnak. "Képzeljünk el egy másik intim dolgot ilyen körülmények között - mondja az elnök. - A példa nem erőltetett, hiszen a női szervezet hasonlóképpen működik mindkét esetben. Kíváncsi lennék, ki tudna ellazulni reflektorfényben." A háborítatlan szülést pártoló kórházi orvosok sok esetben nagyon leterheltek, egy sor jelentkezőt fizikailag nem tudnak vállalni. Szabó István szerint viszont ma már egyre több klinikán léteznek egyszemélyes szülőszobák, bent lehetnek az apák, hozzátartozók is, és nem "kötelező" a beöntés és a borotválás sem. Az intézetek is érdekeltek a családias légkör megteremtésében, és - ha lassan is - fejlődés látszik e téren.

Magyarországon eddig több mint 2700 gyerek született otthon, és alapvetően az egészségtudatos, városlakó és megfelelő információk birtokában lévő szülők vállalják ezt a "joghézagos" megoldást és az ezzel járó adminisztrációs nehézségeket. Pedig voltak biztató megnyilvánulások. "Jelen pillanatban nincs olyan jogszabály, amely tiltaná, hogy a nők előre tervezetten otthon szüljenek" - nyilatkozta Mikola István egészségügyi miniszter 2002 márciusában. Szerinte az áldott állapotú nőnek is van önrendelkezési joga, s a szülészeti-nőgyógyászati szakmának már rég meg kellett volna fogalmaznia az otthoni szülés személyi és tárgyi feltételeit. "Szolgáltató ágazat vagyunk, ha van rá igény, nekünk nem az a dolgunk, hogy letörjük azokat" - mondta Mikola.

"Nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy Európában az otthon szülések az összes szülés mintegy 10-30 százalékát teszik ki. A Magyar Orvosi Kamara az EU-hoz csatlakozás után felül fogja bírálni azt az álláspontot, amelyet most képvisel, és előbb-utóbb megtörténik az a várva várt esemény, hogy a szakmai kollégiumok kidolgozzák a megfelelő protokollokat" - fogalmazott dr. Huszár András, a Magyar Orvosi Kamara országos etikai bizottságának elnöke is 2003 márciusában. Érdemi elmozdulás azonban azóta sem történt, bár információink szerint az Egészségügyi Minisztérium már elkészíttette azt a tanulmányt, amely külföldi példák és tudományos tapasztalatok alapján foglal állást az otthon szülés kérdésében. Haas György szerint igazi áttörést az hozhat majd, ha Lengyelországhoz hasonlóan a magyar nők is tömegesen kényszerítik ki a változást.



SZORONGÁS NÉLKÜL

Idén negyedik alkalommal rendezik meg a Születés hete elnevezésű országos tájékoztató, szakmai és kulturális programsorozatot. Május 8-14. között harminchét település több mint ötven rendezvényhelyszínén hozzávetőlegesen hatszáz esemény - előadások, filmvetítések, kerekasztal-beszélgetések, író-olvasó találkozók, kiállítások és koncertek sora - várja az érdeklődőket. A programok segítenek abban, hogy a várandósság ne szorongással teli időszak legyen. Az ingyenes rendezvénysorozat május 7-én, anyák napján a budapesti Aranytíz Művelődési Központban a köztársasági elnök felesége, Sólyom Erzsébet asszony fővédnökként elmondott köszöntőjével kezdődik, és a Baltazár Színház jótékony célú előadásával záródik, amelynek teljes bevételét a Leány, Anya Alapítvány (Heti Válasz, 2005. szeptember 29.) javára ajánlják fel.

www.szuleteshete.hu



DÚLASZOLGÁLAT

A dúla görög eredetű szó, segítő asszonytársat jelent. Olyan, legtöbbször saját szülési tapasztalattal rendelkező nő (ritkán férfi), aki folyamatos fizikai, érzelmi és informatív segítséget nyújt az anyának (és ha igényli, az apának is) a szülés előtt, alatt és után. A dúlák szerint az egészségügy mai helyzetében a kórházi személyzet sokszor legjobb szándéka ellenére sem tud személyre szabott és folyamatos gondoskodást biztosítani a vajúdónak és párjának, de a kapcsolatra a várandósság és a gyermekágy idején is szükség lehet. A dúla a vajúdás és a szülés alatt végig teljes figyelmével kíséri az anyát, érzékelve és követve minden olyan pillanatot, amikor támogatásra, biztatásra van szüksége. Ideális esetben a szülők már a várandósság korai időszakában felveszik a kapcsolatot a dúlával, így mire a szülésre sor kerül, már bensőséges viszony alakul ki közöttük. A kísérő segítő jelentősen csökkentheti az orvosi beavatkozás szükségességét.

www.dula.hu



"Gyermekeim születését teljes kiszolgáltatottságban éltem meg"

A Születés hete fővédnöke, Sólyom Erzsébet asszony a rendezvény előtt nyilatkozott lapunknak.

- Miért vállalta el a fővédnökséget, s miért lett a TAVAM (Társaság a Várandósság és Anyaság Megszenteléséért) pártfogója?

- Magyarországon a szülészeti kultúrában sok pozitív változás történt az utóbbi évtizedben. Ez kölcsönhatásban van a társadalmi közgondolkodásban tapasztalható változásokkal. A folyamat azonban nem befejezett, a szemléletváltás nem minden intézményben érvényesül kellő mértékben. A TAVAM, illetve a Születés hete rendezvénysorozat célja éppen az, hogy felvilágosító munkával segítse ennek az általam is igen fontosnak tartott folyamatnak a kiteljesedését. Minél több anya- és bababarát kórházra, illetve szülészeti osztályra lenne szükség, ahol például a szülőszoba otthonos, az apa jelen lehet a szülésnél, a szülő nőn nem alkalmaznak rutinszerűen felesleges beavatkozást, az anya a szülés után együtt maradhat újszülöttjével.

- Mi kellene ahhoz, hogy a szüléssel-születéssel kapcsolatban sokak által vallott szabadságjogok érvényesülhessenek?

- Még több szakmai és kulturális rendezvény, előadások, tapasztalatcserét lehetővé tevő találkozók, hogy a különböző nézetek közelebb kerülhessenek egymáshoz.

- Édesanyaként és sokszoros nagymamaként is "érintett" a Születés hete célkitűzéseiben. Közrejátszottak-e negatív tapasztalatok abban, hogy az ügy mellé állt?

- Gyermekeim születését az akkori kórházi-orvosi gyakorlat következtében teljes magányban és kiszolgáltatottságban éltem meg. Ezért tudom különösen nagyra értékelni a mai megváltozott szemléletet és gyakorlatot, amely már sok szülészeti osztályon is érvényesül, és amelyet a Születés hete hivatott népszerűsíteni. Hála a pozitív változásoknak, unokáim már egészen máshogy jöttek világra: "papás" szüléssel, megszületésük pillanatától édesanyjukkal maradva.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.