Energia

A megújulás igénye

/ 2011.03.31., csütörtök 16:15 /

"Akár a teljes villamosenergia-termelés tizenkétszeresét is elő tudnánk állítani napenergiával" - hangzott el a Heti Válasz március 24-én megrendezett konferenciáján. Az iménti mondat a távoli jövőt vetítette előre - de a zöldenergia-felhasználás közelebbi távlatairól is elhangzottak érvényes állítások a kormány, a civil szektor és az iparági szereplők részvételével zajló tanácskozáson.

"Ha százával folyna az országban a közintézmények, családi házak energiahatékonysági rekonstrukciója, több tízezer embernek adhatna megélhetést. Továbbá csökkenthető lenne a CO2-kibocsátás, mérsékelhetnénk hazánk külső energiafüggőségét, miközben a felújítások során élhetőbb, egészségesebb környezetet teremtenénk" - jelentette ki Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a Heti Válasz múlt csütörtöki konferenciáján. Az Energia - másképp című konferenciasorozat harmadik rendezvényének idén különös aktualitást adott a villamosenergia-törvény márciusban elfogadott módosítása, illetve a japán földrengés kapcsán elszenvedett fukusimai atomkatasztrófa. Mindezek mellett a globális környezeti kihívások miatt is fontos hosszú távon gondolkodni az energiagazdálkodásról és a megújuló erőforrásokról.

A zöldgazdaság-fejlesztés munkahelyteremtő hatásairól szólva Bencsik János nyitó előadásában kiemelte: a zöldfoglalkoztatás növelése akkor maximalizálható, ha az energiahatékonyság, energiatakarékosság, alternatív és megújuló energiák alkalmazása, valamint a zöld ipar és az agrárenergetika egyaránt megfelelő hangsúlyt kap. A felsorolt területek mindegyikének - különösen a vidéki térségekben - jelentős a foglalkoztatást növelő hatása. Az építőiparnak akár két évtizedig is biztos munkát jelentő épületenergetikai program 70-90 ezer új munkahelyet eredményezhet, melynek 60-70 százaléka az építőiparban, 30-40 százaléka pedig a kapcsolódó ágazatokban, mezőgazdasági, ipari és K+F+I tevékenységként valósulhat meg.

Az új Széchenyi-terv Zöld gazdaság - megújuló Magyarország fejlesztési tervezete a kiegészítő programokkal együtt több mint 40 milliárd forintot különített el megújuló energiaforrások támogatására. Az energiagazdasági program kiterjed a szakképzés megerősítésére, online gazdasági adatbázis, szaktanácsadó-hálózat kiépítésére, egyszerűbb pályázati rendszerre, munkahelyteremtésre, és népszerűsítő kampányokat is magában foglal. A tervezet várhatóan június elején kerül majd az Országgyűlés elé.


Érzékenyen érintette a távhőszektort a márciusi törvénymódosítás során a kötelező átvételi (KÁT) rendszer drasztikus átalakítása - derült ki a hozzászólásokból a kerekasztal-beszélgetésen. "Azzal, hogy megszüntették az állami támogatást, befagyasztották a távhőárakat, és központi hatósági árat vezettek be, számos kérdés rendezetlen maradt. A távhőszolgáltatók és az önkormányzatok kezdeményezési jogát elvették az árfelülvizsgálatban, így nem tud érvényesülni az önkormányzati tulajdonosok felelőssége és ellátási kötelezettsége, nehezen követhetők a helyi sajátosságok" - mondta a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtanácsosa, Sigmond György.

A kormány azonban a kötelező átvételi rendszer elavultsága mellett érvel, és az átvétel helyett fejlesztési jellegű állami támogatásban gondolkodik. A geotermikusenergia-hasznosítók nem átvételi támogatásban részesülnek, hanem működési támogatást kapnak. "Harmincmilliárd forintnyi beruházás történt ebbe az üzletágba. Megfelelő támogatási rendszer híján azonban kérdésessé válik a megtérülése" - figyelmeztetett Bódás Sándor, a Magyar Biogáz Egyesület képviselője.

Nem kérdés, hogy az energetikában nagy lehetőségek rejlenek. "A teljes villamosenergia-termelés tizenkétszeresét tudnánk napenergiával előállítani" - jelentette ki Pálfy Miklós, a Magyar Napenergia Társaság képviselője. A Magyar Geotermális Egyesület pedig a hazai szaktudás, az innováció külföldön történő értékesítése mellett érvelt. Pásztor Attila a WWF képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon 4,2 millió lakás, lakóépület van, az EU-ban 200 millió, amelyek többsége 2050-ben is állni fog, ugyanakkor a népesség öregedése európai tendencia - az energiahatékonyság tehát szociális kérdés is. Az EU-támogatási lehetőségek kihasználása mellett a külföldön már bevett "pay-as-you save" (az energiahatékony korszerűsítés után, a megtakarítások jelentkezésekor kell visszafizetni az állami támogatást) módszer alkalmazása is sokat tehetne a szemléletváltás kialakításáért.

"A villamosenergia-erőművek hálózati vesztesége - budapesti távvezetékek esetén - 15 százalék körül van. Hosszú távú növekedést lehetne elérni modern, korszerű hálózattal, ezek fejlesztését célzó beruházásokkal. A távhőárakon keresztül pedig a lakosság rezsiköltségeit is csökkenteni lehetne 20-30 százalékkal, és az ellátás biztonságát is fokozni lehetne új erőművek építésével" - fogalmazott Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ehhez azonban külső tőke bevonása és banki hitelfelvétel kell. Zsoldos István, a Mol vezető közgazdásza úgy fogalmazott: "Nem technológiákat, a napenergiát, a földgázt vagy a bioetanolt, hanem célokat: CO2-kibocsátás-csökkentést vagy energiahatékonyságot kell támogatni."

Végül a Nemzeti cselekvési terv megújuló energiaprojektjeiről, illetve a gyakorlati kérdésekről beszélgettek a kerekasztal résztvevői. Kiderült: bár zöldenergia-kezdeményezésre több példa is van, nincsenek könnyű helyzetben azok, akik ilyen beruházásba fogtak.

Az első zöldmezős magyar biomasszaprojekt tanulságairól számolt be Lontay Zoltán, a GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. irodavezetője. A dél-nyírségi bioenergia-projekt Szakolyon jött létre, 15 milliárdos beruházás eredményeként. Jelenleg azonban nem üzemel, mivel a finanszírozó bank Magyarországon kockázatosnak minősítette a megújuló áramtermelést.

A konferencián elhangzottak alapján határozott lépésekre van szükség a megújuló energiaforrások területén. Már csak azért is, mert Magyarországnak meg kell felelnie az európai uniós előírásoknak: 2020-ig 20 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ugyanennyivel javítani az energiahatékonyságot.



Az Energiaklub több száz épület energetikai tanúsítványát vizsgáló kutatása során arra az eredményre jutott, hogy a hazai lakóépületekben évente 152 PJ ENERGIÁT LEHETNE MEGTAKARÍTANI energiahatékonysági felújítással. Meglepő módon a legnagyobb potenciál, 128 PJ nem az eddig a figyelem középpontjában álló panelházakban, hanem a sátortetős családi házakban van.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.