Energia

A nyertes mindent visz?

/ 2011.06.22., szerda 17:14 /

Melyik gázvezeték épül meg először: az unió által támogatott Nabucco, vagy az oroszok által tervezett Déli Áramlat? Aki nyer, az fogja a Kaszpi-térségből Európába szállítani a nélkülözhetetlen nyersanyagot.

Június elején aláírták a Kaszpi-térségtől Törökországon át Ausztriáig húzódó új gázvezeték megépítését tervező öt ország miniszterei - köztük Fellegi Tamás - a projekttámogatási megállapodásokat a Nabucco Pipeline International GmbH vezetőivel. A megállapodás előrelépés a gázvezeték építésének előkészítésében, mert ez nélkülözhetetlen a végleges beruházási döntéshez, illetve a finanszírozási feltételek megteremtéséhez. A Nabucco vezeték megépítésének célja kettős: forrás- és útvonal-diverzifikáció, hogy ezáltal csökkentse az Európai Unió tagállamainak függését az orosz gáztól, illetve ne hagyja a közösséget kiszolgáltatott helyzetben, ha Moszkva és Kijev ismét elszámolási vitába keveredik. Az elmúlt években kétszer is előfordult, hogy Oroszország megvádolta Ukrajnát: nem fizette ki a leszállított energiahordozó teljes vételárát, valamint megcsapolta az EU-tagállamoknak szánt gázt is. A vita elmérgesedett, és a Kreml úgy igyekezett érvényt szerezni álláspontjának, hogy elzárta a gázcsapokat. Így Európa a tél közepén hetekig nem jutott hozzá a fűtőanyaghoz.

A probléma kettős. A szovjet időkből örökölt gázinfrastruktúra kelet-nyugati irányú, új, jelentős kapacitású gázvezeték az elmúlt időszakban nem épült. Tehát kerülő utat nem lehet találni Oroszország és Európa között. A másik stratégiai előrelátásnak nevezhető, és leginkább Washingtont foglalkoztatja.

Washington ideges

Az Egyesült Államokat zavarja, hogy a NATO európai szövetségesei egyre jobban kiszolgáltatottá válnak az orosz energiahordozónak. Például minden tizedik német háztartás már most az orosz gáztól függ. Ezért 2002-ben megkezdődtek az Európai Unió által finanszírozandó Nabucco gázvezeték tervezésének előkészületei, és három évvel később megalapították a bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH-t is. A projekt 2009-ben politikai támogatást kapott az EU-tól és a Nabucco-országoktól a budapesti csúcstalálkozón. Ugyanebben az évben kormányközi megállapodást írtak alá Ankarában Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország képviselői.

A Nabucco évi 31 milliárd köbméter kapacitású, 3900 kilométer hosszú, eurómilliárdokba kerülő földgázvezeték lesz, mely a török-grúziai, illetve a török-iraki határról indul, és Bulgárián, Románián, valamint Magyarországon áthaladva az ausztriai Baumgartennél végződik. A tervek szerint a gázvezetéket jövőre kezdték volna építeni, a szállítás pedig 2015-ben indulhatott volna.

De Reinhard Mitschek, a Nabucco Pipeline International GmbH ügyvezető igazgatója nemrég bejelentette: a munkák csak 2013-ban kezdődhetnek meg, így a gázszállítás elindítása is két évet csúszik. Az indoklás szerint "változások történtek a Kaszpi- és a közel-keleti térségben zajló gázkitermelés időzítésében". A gázlelőhelyek kitermelési jogának megszerzéséért ugyanis versenyfutás zajlik az EU és Oroszország között. Moszkva nem akarja feladni biztos európai piacát, ezért konkurens terveket szövöget. Először a Kék Áramlatot igyekezett vásárlóival elfogadtatni, mely a Fekete-tenger alatt, Törökországban csatlakozott volna a gerincvezetékhez, majd 2007-ben még ennél is nagyvonalúbb elképzeléssel, a Déli Áramlat projekttel állt elő. Ez a csővezeték szintén a Fekete-tenger alatt húzódik majd, de Bulgáriánál éri el az unió területét, egyik ága Szerbián és Magyarországon keresztül jut el Bécsig, a másik pedig Görögország érintésével csatlakozik az olasz gázcsőrendszerbe.


Gázmezők lovagjai

A Nabucco és a Déli Áramlat komoly konkurenciát is jelenthetnek egymásnak. És épp ez okozhatja a változásokat a "Kaszpi- és a közel-keleti térségben zajló gázkitermelés időzítésében". A Gazprom, az orosz állami tulajdonú energetikai óriás a Kaszpi-térségben igyekezett elhappolni a kitermelési jogokat a Nabucco projekt elől. Elsősorban a türkmén gázlelőhelyekre vetett szemet, de a térségben lévő többi gázmezőt is igyekezett hosszú távra biztosítani magának. A versenyben a Nabucco sem akart lemaradni. Reinhard Mitschek a múlt év végén úgy nyilatkozott, hogy nem lesz probléma a szállítási szerződések megkötésével. A Nabucco elsősorban Azerbajdzsánra és Irakra számít beszállítóként, bár a két ország elvileg egyenként is fel tudná tölteni a vezetéket földgázzal. A tárgyalások nehézkessége ellenére a türkmenisztáni gázról sem akar a Nabucco lemondani.

Az oroszoknak a gázlelőhelyek megszerzésére tett kísérlete azonban nem járt teljes sikerrel, nem is beszélve arról, hogy a gyenge kereslet miatt gáztúlkínálat alakult ki a piacon. Ez viszont további alkudozásra ösztönzi a Nabucco vezetőit, a beszállítói szerződések aláírása ezért tovább húzódik. A Nemzetközi Energiaügynökség a globális gázpiacon 2015-ig valószínűsít túlkínálatot, majd 2030-ig évi 1,5 százalékos keresletbővüléssel számol. Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis elemzője szerint a Nabucco jó terv, a jelenlegi gáztúlkínálat miatti halasztás dacára megépül, hiszen a gáz ezen a vezetéken tudja a legjobban Azerbajdzsánból vagy Türkmenisztánból elérni Közép-Európát. A munkák megkezdésének előfeltétele viszont, hogy pontosan rögzítsék a beszállítók körét, mert a befektetők csak ebben az esetben hajlandóak beszállni a projektbe.

A Nabucco Gas Pipeline International GmbH ügyvezetője fél éve derűlátó volt, igaz, akkor még úgy állt a helyzet, hogy a Nabucco építése jövőre megkezdődik, a Déli Áramlaté viszont csak egy évvel később. Csakhogy azóta fordult a kocka, és ezt Mitschek is érezhette, mert nyilatkozatához hozzátette: a 2011-es év döntő lesz a Nabucco számára.

Fordulat után fordulat

És valóban fordulat kezd kibontakozni. Egy héttel az Ankarában június elején megkötött projekttámogatási megállapodás előtt Marcel Kramer, a South Stream (Déli Áramlat) AG igazgatótanácsának elnöke bejelentette: a Déli Áramlat gázvezetéket határidőre üzembe helyezik, a szállítások 2015-ben megindulhatnak az első szakaszon. A teljes átadásra azonban csak 2018-ban kerülhet sor. Ráadásul a Déli Áramlat kapacitása több mint duplája - évente 63 milliárd köbméter - lesz a Nabucco csővezetéknek. Ez már azt valószínűsíti, hogy a Nabucco befejezésének ismételt kétéves csúszása a Déli Áramlatot hozza előnyösebb helyzetbe, mivel a gázellátás, ha részlegesen is, hamarabb elindulhat, mint a Nabucco gázvezetéken.

Jellemző a kiélezett helyzetre, hogy márciusban még az oroszok aggódtak. A Kommerszant orosz üzleti lap akkor arról írt, hogy a Gazprom Déli Áramlat gázvezetékének tervei még a kormányközi egyeztetések szintjén vannak, az Oroszországot elkerülő Nabucco a részletes műszaki kidolgozás szakaszába lépett, s szakértők szerint így előnyben van. A cikk a legnagyobb diadalnak azt tartja, hogy Törökország ígéretet tett: már júliusban aláírja a tranzitszerződést.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

A franciák szeme láttára dőlt össze a politikai rendszer

Sem jobbközép, sem balközép jelölt nem jutott a francia elnökválasztás második fordulójába. A centrista Emmanuel Macron az esélyes a jobboldali radikális Marine Le Pennel szemben, ám nem tudni, milyen többséggel kormányoz majd. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Szent háború Soros ellen: ki mond igazat?

Itt az újabb front a Nyugattal vívott háborúban: a parlament elé került a civilszervezeteket szabályozó törvény. Az átlátható amerikai vagy az átlátszó orosz minta a példa? Minden kiderül a friss Heti Válaszból.

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.

Fekete György ősszel távozik

Bizalmatlanságra hivatkozva Balog Zoltán felmentette Doncsev Andrást, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökét. Fekete György elnöki mandátuma ősszel jár le a Magyar Művészeti Akadémia élén. Veszélybe kerülhet-e az NKA? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Orbán válaszol: sportolónak futárral, konzervatív professzornak sehogy

Kovács Tamásnak futárral küldött személyes választ Orbán Viktor, miután a vívóbajnok kormánykritikus sorokat fogalmazott a Facebookon. Ami a sportolónak kijárt, a konzervatív professzornak már nem. Nagyinterjú Király Miklóssal, az ELTE jogi karának tanszékvezetőjével a csütörtöki Heti Válaszban.