Energia

A nyertes mindent visz?

/ 2011.06.22., szerda 17:14 /

Melyik gázvezeték épül meg először: az unió által támogatott Nabucco, vagy az oroszok által tervezett Déli Áramlat? Aki nyer, az fogja a Kaszpi-térségből Európába szállítani a nélkülözhetetlen nyersanyagot.

Június elején aláírták a Kaszpi-térségtől Törökországon át Ausztriáig húzódó új gázvezeték megépítését tervező öt ország miniszterei - köztük Fellegi Tamás - a projekttámogatási megállapodásokat a Nabucco Pipeline International GmbH vezetőivel. A megállapodás előrelépés a gázvezeték építésének előkészítésében, mert ez nélkülözhetetlen a végleges beruházási döntéshez, illetve a finanszírozási feltételek megteremtéséhez. A Nabucco vezeték megépítésének célja kettős: forrás- és útvonal-diverzifikáció, hogy ezáltal csökkentse az Európai Unió tagállamainak függését az orosz gáztól, illetve ne hagyja a közösséget kiszolgáltatott helyzetben, ha Moszkva és Kijev ismét elszámolási vitába keveredik. Az elmúlt években kétszer is előfordult, hogy Oroszország megvádolta Ukrajnát: nem fizette ki a leszállított energiahordozó teljes vételárát, valamint megcsapolta az EU-tagállamoknak szánt gázt is. A vita elmérgesedett, és a Kreml úgy igyekezett érvényt szerezni álláspontjának, hogy elzárta a gázcsapokat. Így Európa a tél közepén hetekig nem jutott hozzá a fűtőanyaghoz.

A probléma kettős. A szovjet időkből örökölt gázinfrastruktúra kelet-nyugati irányú, új, jelentős kapacitású gázvezeték az elmúlt időszakban nem épült. Tehát kerülő utat nem lehet találni Oroszország és Európa között. A másik stratégiai előrelátásnak nevezhető, és leginkább Washingtont foglalkoztatja.

Washington ideges

Az Egyesült Államokat zavarja, hogy a NATO európai szövetségesei egyre jobban kiszolgáltatottá válnak az orosz energiahordozónak. Például minden tizedik német háztartás már most az orosz gáztól függ. Ezért 2002-ben megkezdődtek az Európai Unió által finanszírozandó Nabucco gázvezeték tervezésének előkészületei, és három évvel később megalapították a bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH-t is. A projekt 2009-ben politikai támogatást kapott az EU-tól és a Nabucco-országoktól a budapesti csúcstalálkozón. Ugyanebben az évben kormányközi megállapodást írtak alá Ankarában Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország képviselői.

A Nabucco évi 31 milliárd köbméter kapacitású, 3900 kilométer hosszú, eurómilliárdokba kerülő földgázvezeték lesz, mely a török-grúziai, illetve a török-iraki határról indul, és Bulgárián, Románián, valamint Magyarországon áthaladva az ausztriai Baumgartennél végződik. A tervek szerint a gázvezetéket jövőre kezdték volna építeni, a szállítás pedig 2015-ben indulhatott volna.

De Reinhard Mitschek, a Nabucco Pipeline International GmbH ügyvezető igazgatója nemrég bejelentette: a munkák csak 2013-ban kezdődhetnek meg, így a gázszállítás elindítása is két évet csúszik. Az indoklás szerint "változások történtek a Kaszpi- és a közel-keleti térségben zajló gázkitermelés időzítésében". A gázlelőhelyek kitermelési jogának megszerzéséért ugyanis versenyfutás zajlik az EU és Oroszország között. Moszkva nem akarja feladni biztos európai piacát, ezért konkurens terveket szövöget. Először a Kék Áramlatot igyekezett vásárlóival elfogadtatni, mely a Fekete-tenger alatt, Törökországban csatlakozott volna a gerincvezetékhez, majd 2007-ben még ennél is nagyvonalúbb elképzeléssel, a Déli Áramlat projekttel állt elő. Ez a csővezeték szintén a Fekete-tenger alatt húzódik majd, de Bulgáriánál éri el az unió területét, egyik ága Szerbián és Magyarországon keresztül jut el Bécsig, a másik pedig Görögország érintésével csatlakozik az olasz gázcsőrendszerbe.


Gázmezők lovagjai

A Nabucco és a Déli Áramlat komoly konkurenciát is jelenthetnek egymásnak. És épp ez okozhatja a változásokat a "Kaszpi- és a közel-keleti térségben zajló gázkitermelés időzítésében". A Gazprom, az orosz állami tulajdonú energetikai óriás a Kaszpi-térségben igyekezett elhappolni a kitermelési jogokat a Nabucco projekt elől. Elsősorban a türkmén gázlelőhelyekre vetett szemet, de a térségben lévő többi gázmezőt is igyekezett hosszú távra biztosítani magának. A versenyben a Nabucco sem akart lemaradni. Reinhard Mitschek a múlt év végén úgy nyilatkozott, hogy nem lesz probléma a szállítási szerződések megkötésével. A Nabucco elsősorban Azerbajdzsánra és Irakra számít beszállítóként, bár a két ország elvileg egyenként is fel tudná tölteni a vezetéket földgázzal. A tárgyalások nehézkessége ellenére a türkmenisztáni gázról sem akar a Nabucco lemondani.

Az oroszoknak a gázlelőhelyek megszerzésére tett kísérlete azonban nem járt teljes sikerrel, nem is beszélve arról, hogy a gyenge kereslet miatt gáztúlkínálat alakult ki a piacon. Ez viszont további alkudozásra ösztönzi a Nabucco vezetőit, a beszállítói szerződések aláírása ezért tovább húzódik. A Nemzetközi Energiaügynökség a globális gázpiacon 2015-ig valószínűsít túlkínálatot, majd 2030-ig évi 1,5 százalékos keresletbővüléssel számol. Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis elemzője szerint a Nabucco jó terv, a jelenlegi gáztúlkínálat miatti halasztás dacára megépül, hiszen a gáz ezen a vezetéken tudja a legjobban Azerbajdzsánból vagy Türkmenisztánból elérni Közép-Európát. A munkák megkezdésének előfeltétele viszont, hogy pontosan rögzítsék a beszállítók körét, mert a befektetők csak ebben az esetben hajlandóak beszállni a projektbe.

A Nabucco Gas Pipeline International GmbH ügyvezetője fél éve derűlátó volt, igaz, akkor még úgy állt a helyzet, hogy a Nabucco építése jövőre megkezdődik, a Déli Áramlaté viszont csak egy évvel később. Csakhogy azóta fordult a kocka, és ezt Mitschek is érezhette, mert nyilatkozatához hozzátette: a 2011-es év döntő lesz a Nabucco számára.

Fordulat után fordulat

És valóban fordulat kezd kibontakozni. Egy héttel az Ankarában június elején megkötött projekttámogatási megállapodás előtt Marcel Kramer, a South Stream (Déli Áramlat) AG igazgatótanácsának elnöke bejelentette: a Déli Áramlat gázvezetéket határidőre üzembe helyezik, a szállítások 2015-ben megindulhatnak az első szakaszon. A teljes átadásra azonban csak 2018-ban kerülhet sor. Ráadásul a Déli Áramlat kapacitása több mint duplája - évente 63 milliárd köbméter - lesz a Nabucco csővezetéknek. Ez már azt valószínűsíti, hogy a Nabucco befejezésének ismételt kétéves csúszása a Déli Áramlatot hozza előnyösebb helyzetbe, mivel a gázellátás, ha részlegesen is, hamarabb elindulhat, mint a Nabucco gázvezetéken.

Jellemző a kiélezett helyzetre, hogy márciusban még az oroszok aggódtak. A Kommerszant orosz üzleti lap akkor arról írt, hogy a Gazprom Déli Áramlat gázvezetékének tervei még a kormányközi egyeztetések szintjén vannak, az Oroszországot elkerülő Nabucco a részletes műszaki kidolgozás szakaszába lépett, s szakértők szerint így előnyben van. A cikk a legnagyobb diadalnak azt tartja, hogy Törökország ígéretet tett: már júliusban aláírja a tranzitszerződést.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.