Energia

Áramirány

/ 2011.06.22., szerda 17:02 /

A hirtelenjében meghozott intézkedések és szabályozások miatt 100 milliárdos beruházások maradtak el az energiaszektorban - véli Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal volt elnöke. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője mégis úgy látja: az energetika terén jól teljesített az elmúlt egy évben az Orbán-kabinet.

- A németek úgy döntöttek, hogy 2022-ig bezárják összes atomerőművüket, példájukat a svájciak is követik, az olaszok pedig népszavazáson utasították el a nukleáris energiahordozók használatát. Ön szerint ésszerűek ezek a lépések?

- Mivel a politikai demokrácia logikáját tükrözik, ilyen értelemben igen. Az áramtermelési formák közül a nukleáris energia a legérzékenyebb az energetikai iparág sorsát befolyásoló eseményekre. Ha természeti csapás ér egy gázos vagy szenes erőművet, abból nincs akkora hír, hogy megrendüljön egy egész ágazat.

- A fukusimai katasztrófára gondol?

- És a csernobilira. A csernobili tragédia húsz évre állította le a teljes atomenergia-iparágat: 1986 után gyakorlatilag nem épült atomerőmű. Épp csak kezdett magához térni a szektor, amikor bekövetkezett a japán katasztrófa. A fukusimai eset után a szakemberek megvizsgálták a működő atomerőműveket, hogy tektonikai szempontból milyen az elhelyezkedésük. Az eredmény korántsem megnyugtató. Az ukrán és a japán történések fontos jelzések az ágazat számára, s el kell gondolkodni rajtuk még akkor is, ha Magyarországon a nukleáris erőmű biztonságosan üzemel, és szükség is van rá. Az atomenergia alternatívájáról komolyabban és felelősebben kell gondolkodnunk, mint korábban.

- A csernobili tragédia emberi mulasztás következménye volt, a fukusimai pedig természeti csapás miatt következett be.

- Nem tudom megjósolni, mi fog elvezetni a következő katasztrófához.

- Más iparágakban is történnek súlyos tragédiák, elég, ha csak a vörösiszapra gondolunk.

- Valóban, de azoknak nincs olyan messzemenő nemzetgazdasági következményük, mint amikor mondjuk 40 százaléknyi áramtermelő kapacitás kiesik a rendszerből. Cseppet sem szeretném kisebbíteni a vörösiszap-katasztrófa súlyosságát, hiszen emberéleteket követelt, de a magyar nemzetgazdaságot nem rázta meg alapjaiban. Ellentétben a fukusimai esettel: az még a világ egyik legerőteljesebb gazdaságát is padlóra tudja küldeni néhány évre. A nyarat Tokióban például most úgy tervezik, hogy páratlan napon az egyik, páros napon a másik emeletet hűtik a toronyházakban. Energiahiány lépett fel a szigetországban.

- És Európában lesz elegendő áram? Honnan tudják majd pótolni a kiesést a németek vagy az olaszok? A megújuló energia technológiája ma még drága. Ki fogja megfizetni?

- Ha a németek tényleg tartják magukat az elhatározásukhoz, akkor az jelentős előrelépést eredményez majd a megújulók terén. Abban is biztos vagyok ugyanakkor, hogy a kieső kapacitások nagyobb részét gázos erőművekkel fogják kiváltani. A mai német rendszerben többletkapacitás is van, tehát vannak még tartalékaik.

- Közép-Európában viszont nincs atomenergia-ellenes hangulat. A szlovének népszavazáson kötelezték el magukat mellette, Magyarországon pedig új reaktorok építése van napirenden.

- Minden tagállamnak jogában áll eldönteni, milyen energiaforrásokat helyez előtérbe. Nincs kötelező irány az unióban.

- Nincs ennek olyan olvasata, hogy a veszélyes nukleáris technológiát a nyugatiak inkább a térségünkbe telepítik, miközben a közép-európai atomerőművekből elégítik majd ki gazdaságaik villamosenergia-szükségleteit?

- Nem hiszem, hogy ilyen szándékosság húzódna meg a német döntés mögött, de a következménye feltehetően ez lesz. Valószínűleg továbbra is jelentős nukleárisenergia-importőr lesz Németország, mint ahogy ma is az: a francia atomenergia legnagyobb vásárlója. De az ezerszer elátkozott cseh atomerőművekből is importál áramot. A németek, akik élen járnak a klímapolitika és a szénmentesítés terén, a nukleáris bezárással épp ezekkel mennek majd szembe.


- A majdan épülő új paksi atomerőmű lehet nyertese ennek a helyzetnek?

- Ha lesz olyan befektető, aki megépíti, akkor igen. Kérdés, milyen feltételekkel fog megvalósulni, és ki fogja finanszírozni, vagy a megtermelt áramot ki fogja átvenni és milyen áron. Piacin vagy az állam által támogatott áron? Elemzéseket és modellszámításokat végeztünk a készülő nemzeti energiastratégiához, s ezekből az derült ki, hogy a magyar villamosenergia-rendszer elbírja a paksi atomerőműblokkok fejlesztéseit, élettartamuk végén a pótlásukat, de akár a bővítésüket is. Ha az új reaktorok felépülnek - most 2033 utáni időszakról beszélünk -, akkor Magyarország valóban áramexportőrré válhat. Egy-egy blokk működésének ideje 50-60 év, de vajon 2090-ben is az atomenergia lesz még a nyerő? Ez lesz akkor is a legkorszerűbb megoldás? Vagy a Nap - mint a legnagyobb nukleáris erőmű - energiáját fogjuk már hasznosítani valahogyan? Esetleg a decentralizált energiatermelésé lesz a jövő? Ha Magyarország a nukleáris energia mellett teszi le a voksát - ami mellett erős érvek szólnak -, akkor azzal az előnnyel is járhat a döntés, hogy a magyar projektért nagyobb lehet a verseny. A német intézkedés következtében ugyanis piacokat vesztenek a potenciális befektetők.

- Nyolcvan év múlva talán már a megújuló energiatermelés is hatékonnyá és tervezhetővé válik a technológiai fejlődésnek köszönhetően.

- Egyes tanulmányok szerint már a jelenlegi technológiákkal is el lehetne érni, hogy az európai áramtermelés 60-80 százaléka a megújuló energiaforrások bázisán történjen. De ahhoz, hogy ez így legyen, hatalmas infrastruktúrafejlesztésekre lenne szükség. A zöld energetikai jövőkép ugyanis más, decentralizált villamosenergia-hálózatot feltételez. Intelligens hálózatokra, nagy európai elektromos főútvonalakra volna szükség, hogy amikor például Észak-Németországban fúj a szél, akkor ott is legyen áram, ahol szélcsend van. Vagy ha süt a nap Olaszországban, legyen villamos energia a borús Skandináviában. Azt is látni kell, hogy a megújuló technológiák egyre versenyképesebbek, és költségeik is évről évre csökkennek.

- Milyennek látja az Orbán-kabinet elmúlt egy évben nyújtott teljesítményét az energiapolitika terén?

- Nagyra értékelem, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz azért, hogy a lakosság ne fizessen indokolatlan költségeket az energiaárakon keresztül a jövőben. Bár ez a lépés rosszallást és ellenállást váltott ki az iparági szereplők körében, úgy látom: a kormány az energiaszektor lakosságon kívüli részében igyekszik tiszteletben tartani a versenyt, s biztosítani az ehhez szükséges feltételeket. Kedvezőnek tartom, hogy tavasszal megszületett az új villamosenergia-törvény, mely a gyakorlatba is átülteti az uniós irányelveket. Lassan végleges formát ölt a nemzeti energiastratégia is, ami széles körű szakmai konszenzust élvez. A kabinet nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyság növelésére és a zöld gazdaság fejlesztésére is. Nagy eredmény, hogy a legmagasabb politikai szinten sikerült megállapodni Szlovákiával a két országot összekötő gázvezeték megépítéséről, mely remélhetően elkészül addigra, mire lejár Magyarország hosszú távú gázszerződése Oroszországgal. Ez az új vezeték jó esélyt, jó tárgyalási pozíciót jelenthet az orosz és más beszállítókkal szemben. A szlovák-magyar gázvezetékkel hazánk lényegében rácsatlakozhat a fő európai gázútvonalra.

- Mit gondol a Mol több mint 21 százalékos részvénycsomagjának megvételéről?

- Pozitívnak tartom az üzletet: az orosz Szurgutnyeftyegaz ellenséges szándékú tulajdonszerzése a magyar olajvállalatban megterhelte a két ország kapcsolatrendszerét, ráadásul rontotta a Mol térségi pozícióit is. Energiapolitikai szempontból jó lépés volt, ezzel a gázpiaci diverzifikáció körüli bizonytalanságok is megszűntek. S mint ahogy az állam eladta a Budapest Airportban meglévő 25 százalékos részesedését, úgy a Mol részvénycsomagjától is bármikor megválhat szükség esetén.

- Mi az, ami kevésbé nyerte el a tetszését?

- Leginkább a jogalkotás mikéntje. Az elmúlt egy évben derült égből villámcsapásként születtek meg fontos döntések. Ilyen volt az energiaárak befagyasztása, a távhőszolgáltatás rendszerének újraszabályozása, a hatósági ár bevezetése, a megújuló energia állami támogatása körül pedig még mindig teljes a bizonytalanság. A gáz- és a villamosenergia-hálózat használati díjait is úgy módosította a kormány, hogy az szinte ellehetetleníti a hosszú távú érdemi beruházásokat az ágazatban. Hálózatfejlesztés esetén a szabályok ugyanis mindössze 4,5 százalékos indokolt hozamot tesznek lehetővé, miközben az államkötvényeken öt százaléknál is többet lehet keresni. Így nem éri meg a befektetőnek, hogy a pénzét hálózatfejlesztésre fordítsa. Szerintem az ad hoc jellegű szabályozási lépések miatt 100 milliárdos beruházások maradtak el az energiaszektorban, s ez hiányzik a gazdaság növekedéséből. Ha komolyan gondoljuk, hogy szeretnénk külföldi befektetőket Magyarországra csábítani, akkor ezen a befektetési környezeten változtatni kell. Rossznak tartom a távhőszektor kezelését is. Azt értem, hogy a kormány a rezsiköltségek terén szeretne eredményeket felmutatni a lakosság számára, de a távhőárak befagyasztása fenntarthatatlan akkor, amikor az olaj ára legalább 30 százalékkal nőtt. Vagy a távhőárak fognak felrobbanni, vagy a cégek mennek tönkre, s így munkahelyek szűnnek meg.

- Ön szerint a Magyar Villamos Művekből lehet a Molhoz hasonló regionális szereplő?

- Ha tényleg ez a cél ebben a ma még sokszínű energiaszektorban, akkor az félig-meddig háborút jelent, mert súlyos érdekellentétekhez vezethet: komoly üzleteket kell ugyanis megnyerni, kikerülhetetlen akvizíciókat kell végrehajtani. Kérdés, miből tudná ezt az MVM finanszírozni. A háborúhoz rengeteg pénzre van szükség. Ehhez pedig nem elegendő az az évi több tízmilliárd forint, amit a mindenkori pénzügyminiszter osztalék formájában rendre elvon a vállalattól. Bár manapság nem divatos privatizációról beszélni, de ha sikerülne az MVM-be magántőkét bevonni, akár tőzsdei bevezetés révén, az új perspektívát nyitna a társaság előtt. A Molból is így lett nagyvállalat, a tőzsdei transzparencia az MVM-nek is a javára válna.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.