Energia

Felülvizsgálat Pakson

/ 2011.06.22., szerda 17:05 /

Mi történik, ha villám csap a paksi atomerőműbe, ha egyszerre sújtja földrengés és sosem látott árvíz a környéket? Fel lehet-e készülni azokra a katasztrófákra, amelyeket még elképzelni is szinte lehetetlen?

A fukusimai atomerőműben természeti csapás nyomán bekövetkezett márciusi nukleáris katasztrófa óta élénken foglalkoztatja az európai közvéleményt az unió ban működő nukleáris létesítmények biztonsága. A japán eseményekre az Európai Bizottság és az Energiatanács is reagált, és már március végén felülvizsgálatot sürgettek az uniós tagállamokban működő reaktorok körében. Bár az európai atomerőművek - köztük a paksi - teljes mértékben megfelelnek a nemzeti és nemzetközi hatóságok előírásainak, a fukusimai esetből mindenkinek le kell vonnia a tanulságokat, és ennek során tovább kell javítaniuk a biztonság eddig elért magas szintjén.

A stresszteszt - hivatalos nevén: célzott biztonsági felülvizsgálat - célja Magyarországon a paksi atomerőmű biztonsági tartalékainak újraértékelése, a szükséges beavatkozások meghatározása rendkívüli helyzetek esetére. Az Országos Atomenergia Hivatal által meghatározott vizsgálat a paksi atomerőmű mind a négy reaktorblokkjára kiterjed, beleértve a kiégett fűtőelemeket tartalmazó pihentetőmedencéket is. A munkafolyamatnak elsősorban a rendszer gyenge pontjait kell feltárnia, s meg kell mutatnia, hogy az erőmű mennyire képes ellenállni extrém terheléseknek. Mielőtt bárki azt gondolná, valamiféle titkos kísérlet veszi kezdetét Pakson, nem árt leszögezni: a teszt valójában virtuálisan folyik majd, a működésbe nem avatkoznak be, a szakemberek inkább a váratlan események hatásait próbálják meg felmérni számítógépes szimulációk és modellszámítások segítségével.

A lehetséges külső okok között egy esetleges földrengés, a Duna túlságosan alacsony vízszintje, eddig még sosem látott árvíz, villámcsapás, jég- és hótorlasz, szélsőséges hőmérséklet-változás, valamint ezek kombinációi szerepelnek. Az elemzést abból a feltételezésből kiindulva kell elvégezni, hogy az atomerőmű és környéke 72 óráig megközelíthetetlen nehéz gépjárművekkel, s 24 óráig még a könnyű, hordozható eszközöket sem tudják eljuttatni a létesítménybe. A belső okok főként technikai problémák lehetnek: összeomlik a villamosenergiarendszer, leállnak a blokkok, az erőmű áramellátása is veszélybe kerül, vagy a használt fűtőelemek hűtésére szolgáló eszközök működésében lép fel üzemzavar.

A vizsgálat arra azonban nem fog választ adni, mi történik, ha szabotázs vagy terrorakció miatt történne katasztrófa. A terrorcselekmények kockázatainak mérlegelése ugyanis nemzetbiztonsági kérdés. Ráadásul a gyenge pontok fel fedése jó ötletet adhatna a terroristáknak.



A stresszteszt menetrendje

Augusztus 15.: A paksi atomerőmű jelentést készít a felülvizsgálat előrehaladásáról az Országos Atomenergia Hivatalnak.

Szeptember 15.: A hivatal ebből nemzeti jelentést készít az Európai Bizottságnak.

Október 31.: A paksi atomerőmű összeállítja a felülvizsgálat eredményeiről szóló végleges jelentését.

December 31.: Ez alapján az Országos Atomenergia Hivatal biztonságnövelő intézkedéseket ír elő a paksi atomerőmű üzemeltetőjének, s elkészíti a nemzeti jelentés végső formáját, amit elküld Brüsszelnek.

2012 első félév: Az Európai Bizottság összefoglalja a nemzeti stressztesztek tanulságait, és jelentést készít az unióban lévő atomerőművek állapotáról.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.