Energia

Gáz van

, / 2012.05.23., szerda 17:52 /

Az EU-támogatta Nabucco gázvezeték egy ideig még nem fog megépülni. Oroszország három év múlva viszont üzembe helyezné a Déli Áramlatot. Hazánk erre az időszakra kívánja elérni, hogy egyetlen országtól se függjön kizárólagosan az energiaellátás területén.

Orbán Viktor április végén Brüsszelben árulta el, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) ki akar vonulni a Nabucco nemzetközi gázvezeték-építési beruházásból. A társaság pedig azt közölte, hogy a projektben részt vevő leányvállalata, az FGSZ Zrt. a tetemes bizonytalanság miatt nem hagyta jóvá a Nabucco nemzetközi vállalat idei évi költségvetését. A több mint 3900 kilométeres csővezeték megépítését 2002 óta tervezik. Az elképzelést, az orosz földgáztól való függés enyhülésének reményében, az Európai Unió is támogatja. A Nabucco Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül juttatna földgázt Európába a Kaszpi-tenger környéki és közép-ázsiai lelőhelyekről. A gázvezetéket eredetileg már 2010-ben üzembe kellett volna helyezni, de a mai napig egyetlen kapavágás sem történt.

Már az első pillanattól gondok voltak a Nabuccóval. A legnagyobb bizonytalanság, hogy honnan lesz bele földgáz: Irán, Irak, Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán és Egyiptom is felvetődött szállítóként. De Azerbajdzsán és Türkmenisztán eladta gáztartalékai egy részének kitermelési jogát Oroszországnak, Irak a belső ellátásra összpontosít, az Irán körüli politikai turbulencia pedig üzleti szempontból szintén hátrányos. A Nabucco Gas Pipeline International GmbH-ban az osztrák OMV hangolja össze a tevékenységet, a cégben részt vesz még a romániai Trans-gaz, a bulgáriai Bulgargaz, a török Botaş, a német RWE (mely szintén a kiszállását fontolgatja), és a Mol leányvállalata, az FGSZ Zrt. is. Ma már megkérdőjeleződik a Nabucco célszerűsége, mert Európának rövid időn belül évi 600 milliárd köbméter földgázra is szüksége lehet, a csővezeték tervezett kapacitása pedig 31 milliárd köbméter, mely a leendő fogyasztásnak alig több mint öt százaléka. Ráadásul a teljes beruházási költség hétmilliárd euró körüli szintről indult, többen azonban már 24-26 milliárd euróról beszélnek. A legújabb elképzelések szerint a költségek csökkentése érdekében lerövidítenék a vezeték hosszát. A török-bolgár határtól az ausztriai Baumgartenig húzódó Nabucco West vezeték 1300 kilométeres - az eredetinél 2000 kilométerrel rövidebb - lenne. Az OMV szerint a Fekete-tengernél feltárt nagy készletek megváltoztatták a helyzetet. A vezeték a Kaszpi térségből, Azerbajdzsánból származó földgázt szállítana, kezdetben évi tízmilliárd köbmétert.

Ugyancsak a Nabucco megvalósulása ellen hat a British Petroleum (BP) terve a South-East Europe Pipeline (SEEP) nevű nemzetközi gázvezeték kiépítésére. Ez lehet a Nabucco egyik legéletképesebb versenytársa. A SEEP évi tízmilliárd köbméter, szintén azerbajdzsáni gázt szállítana a török-bolgár határtól Bulgária, Románia és Magyarország irányába, amihez meglévő és új vezetékeket is igénybe vennének. A Mol leánycége a BP-vel közös munkacsoportban vizsgálja a SEEP magyarországi szakaszának megvalósítási lehetőségeit, ami azt is jelentheti, hogy a magyar olajtársaság a BP projektjéhez pártolna át a Nabuccótól.

Oroszország azonban az utóbbi időben nem tétlenkedett. Két, a politikailag képlékeny Ukrajnát elkerülő csővezetéket tervezett, melyből az egyiket már tavaly októberben üzembe is helyezte. Az Északi Áramlat a Balti-tenger alatt köti össze Oroszországot Németországgal. A másikat, a Déli Áramlatot pedig a Nabucco riválisának szánták. A Magyarországon is áthaladó csővezeték terve még papíron van, de gőzerővel folyik a megvalósítás előkészítése. Az építkezés megkezdésének tervezett időpontja idén december, s a munkálatokat 2015 végére fejeznék be. A költségek 19-24 milliárd euróra rúgnának. A Déli Áramlat vezetéke Oroszországból indulna, 900 km hosszan vezetne a Fekete-tenger alatt, majd Bulgária, Szerbia és Magyarország érintésével érkezne az ausztriai elosztóba. De terveztek egy ágat Szlovénián keresztül Észak-Olaszországba is, valamint egy másikat, amely Bulgáriából kiindulva és Görögországot átszelve Dél-Olaszországban csatlakozna az európai rendszerhez. (2010-ben már Horvátország is csatlakozott a Déli Áramlathoz.) Az érintett államok mindegyike közös vállalatot hozott létre a Gazprommal, a területén áthaladó csővezeték, illetve infrastruktúra megépítésére. A Déli Áramlat 63 milliárd köbméter gáz szállítására lesz alkalmas évente, ami az európai szükséglet bő tíz százaléka. A Magyarországon áthaladó ág évi tízmilliárd köbmétert továbbítana.


Nálunk a vezeték hazai szakaszának kivitelezésével megbízott Déli Áramlat Zrt. tulajdonviszonyaiban várható változás: a kormány a Magyar Fejlesztési Bank helyett a Magyar Villamos Műveket (MVM) látná szívesen a társaságban a Gazprom mellett, a részvényátruházás már folyamatban van. De korábban az MVM kapta meg a mandátumot az AGRI-projekthez való csatlakozás lehetőségének megvizsgálására is. E vezeték a Kaszpi-tengertől Azerbajdzsánon és Grúzián át szállítana gázt Romániába - igaz, a Fekete-tengeren keresztül nem vezeték, hanem hajók vinnék a cseppfolyósított anyagot.

Az Egyesült Államok évekig ellenezte mind az Északi, mind a Déli Áramlatot. Washingtonnak az volt a fő kifogása, hogy európai NATO-szövetségesei kiszolgáltatottá válnak az oroszoknak. Az érintett államok kormányait folyamatosan figyelmeztette a kockázatokra. Amerika attól tart, hogy Moszkva zsarolási pozícióba kerül, és él is ezzel a lehetőséggel. Most viszont más szelek fújnak az amerikai fővárosból. "Nincs újdonság Orbán Viktor kormányfőnek a Nabuccóval kapcsolatos kijelentésében. Egy ideje világos, hogy nem ez a csővezeték fog elsőnek megépülni a keletről Európába tervezett gázvezetékek közül"- mondta Richard Morningstar, a külügyminisztérium eurázsiai energetikai ügyekben illetékes különmegbízottja. Az amerikai álláspont főként azért változott meg, mert Washingtonban belátták: a Nabucco egy ideig nem alternatíva a Déli Áramlattal szemben, viszont Európának szüksége van a gázra. Daniel B. Poneman energiaügyi miniszterhelyettes szerint minden csővezetéknél fontosabb, hogy Európa milyen intézkedéseket tesz energiabiztonságának megteremtésére a gázvezeték-hálózatok összekapcsolása révén, különösen Közép-Európában. Méltatta azt a vezető szerepet, amelyet Magyarország magára vállalt azzal, hogy megkezdte az energiavezetékek észak-déli irányú összekapcsolását.

A magyar álláspontot Brüsszelben Orbán Viktor fejtette ki: a kormány támogatja a magyar-szlovák csővezetékek összekötését, noha rövid távon ez költséges. Horvátországgal is tárgyalások folynak a 2010-ben átadott vezeték kétirányúsításáról, Olaszország felé szintén keresnek hasonló lehetőséget. A magyar gazdasági stratégiának része, hogy több lábra állítsa az ország energiaellátását, hiszen hazánk nagymértékben függ az orosz gáztól. A stratégia keretében a kormány fenn kívánja tartani vagy akár újakkal is kiegészíteni az Oroszországhoz kötődő beszerzési vonalakat, s három éven belül olyan helyzetet kíván elérni, hogy hazánk egyetlen országtól se függjön az energiaellátás terén.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a lúgos orvos megsemmisített ítéletének háttere

Sorozatban helyeznek hatályon kívül ítéleteket a bíróságok ahelyett, hogy pontot tennének az ügyek végére. Lúgos orvos, a röszkei terrorper és egy kegyvesztett milliárdos. Rendszerhiba? A csütörtöki Heti Válasz feltárja az okokat.

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.