Energia

Gáz van

, / 2012.05.23., szerda 17:52 /

Az EU-támogatta Nabucco gázvezeték egy ideig még nem fog megépülni. Oroszország három év múlva viszont üzembe helyezné a Déli Áramlatot. Hazánk erre az időszakra kívánja elérni, hogy egyetlen országtól se függjön kizárólagosan az energiaellátás területén.

Orbán Viktor április végén Brüsszelben árulta el, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) ki akar vonulni a Nabucco nemzetközi gázvezeték-építési beruházásból. A társaság pedig azt közölte, hogy a projektben részt vevő leányvállalata, az FGSZ Zrt. a tetemes bizonytalanság miatt nem hagyta jóvá a Nabucco nemzetközi vállalat idei évi költségvetését. A több mint 3900 kilométeres csővezeték megépítését 2002 óta tervezik. Az elképzelést, az orosz földgáztól való függés enyhülésének reményében, az Európai Unió is támogatja. A Nabucco Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül juttatna földgázt Európába a Kaszpi-tenger környéki és közép-ázsiai lelőhelyekről. A gázvezetéket eredetileg már 2010-ben üzembe kellett volna helyezni, de a mai napig egyetlen kapavágás sem történt.

Már az első pillanattól gondok voltak a Nabuccóval. A legnagyobb bizonytalanság, hogy honnan lesz bele földgáz: Irán, Irak, Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán és Egyiptom is felvetődött szállítóként. De Azerbajdzsán és Türkmenisztán eladta gáztartalékai egy részének kitermelési jogát Oroszországnak, Irak a belső ellátásra összpontosít, az Irán körüli politikai turbulencia pedig üzleti szempontból szintén hátrányos. A Nabucco Gas Pipeline International GmbH-ban az osztrák OMV hangolja össze a tevékenységet, a cégben részt vesz még a romániai Trans-gaz, a bulgáriai Bulgargaz, a török Botaş, a német RWE (mely szintén a kiszállását fontolgatja), és a Mol leányvállalata, az FGSZ Zrt. is. Ma már megkérdőjeleződik a Nabucco célszerűsége, mert Európának rövid időn belül évi 600 milliárd köbméter földgázra is szüksége lehet, a csővezeték tervezett kapacitása pedig 31 milliárd köbméter, mely a leendő fogyasztásnak alig több mint öt százaléka. Ráadásul a teljes beruházási költség hétmilliárd euró körüli szintről indult, többen azonban már 24-26 milliárd euróról beszélnek. A legújabb elképzelések szerint a költségek csökkentése érdekében lerövidítenék a vezeték hosszát. A török-bolgár határtól az ausztriai Baumgartenig húzódó Nabucco West vezeték 1300 kilométeres - az eredetinél 2000 kilométerrel rövidebb - lenne. Az OMV szerint a Fekete-tengernél feltárt nagy készletek megváltoztatták a helyzetet. A vezeték a Kaszpi térségből, Azerbajdzsánból származó földgázt szállítana, kezdetben évi tízmilliárd köbmétert.

Ugyancsak a Nabucco megvalósulása ellen hat a British Petroleum (BP) terve a South-East Europe Pipeline (SEEP) nevű nemzetközi gázvezeték kiépítésére. Ez lehet a Nabucco egyik legéletképesebb versenytársa. A SEEP évi tízmilliárd köbméter, szintén azerbajdzsáni gázt szállítana a török-bolgár határtól Bulgária, Románia és Magyarország irányába, amihez meglévő és új vezetékeket is igénybe vennének. A Mol leánycége a BP-vel közös munkacsoportban vizsgálja a SEEP magyarországi szakaszának megvalósítási lehetőségeit, ami azt is jelentheti, hogy a magyar olajtársaság a BP projektjéhez pártolna át a Nabuccótól.

Oroszország azonban az utóbbi időben nem tétlenkedett. Két, a politikailag képlékeny Ukrajnát elkerülő csővezetéket tervezett, melyből az egyiket már tavaly októberben üzembe is helyezte. Az Északi Áramlat a Balti-tenger alatt köti össze Oroszországot Németországgal. A másikat, a Déli Áramlatot pedig a Nabucco riválisának szánták. A Magyarországon is áthaladó csővezeték terve még papíron van, de gőzerővel folyik a megvalósítás előkészítése. Az építkezés megkezdésének tervezett időpontja idén december, s a munkálatokat 2015 végére fejeznék be. A költségek 19-24 milliárd euróra rúgnának. A Déli Áramlat vezetéke Oroszországból indulna, 900 km hosszan vezetne a Fekete-tenger alatt, majd Bulgária, Szerbia és Magyarország érintésével érkezne az ausztriai elosztóba. De terveztek egy ágat Szlovénián keresztül Észak-Olaszországba is, valamint egy másikat, amely Bulgáriából kiindulva és Görögországot átszelve Dél-Olaszországban csatlakozna az európai rendszerhez. (2010-ben már Horvátország is csatlakozott a Déli Áramlathoz.) Az érintett államok mindegyike közös vállalatot hozott létre a Gazprommal, a területén áthaladó csővezeték, illetve infrastruktúra megépítésére. A Déli Áramlat 63 milliárd köbméter gáz szállítására lesz alkalmas évente, ami az európai szükséglet bő tíz százaléka. A Magyarországon áthaladó ág évi tízmilliárd köbmétert továbbítana.


Nálunk a vezeték hazai szakaszának kivitelezésével megbízott Déli Áramlat Zrt. tulajdonviszonyaiban várható változás: a kormány a Magyar Fejlesztési Bank helyett a Magyar Villamos Műveket (MVM) látná szívesen a társaságban a Gazprom mellett, a részvényátruházás már folyamatban van. De korábban az MVM kapta meg a mandátumot az AGRI-projekthez való csatlakozás lehetőségének megvizsgálására is. E vezeték a Kaszpi-tengertől Azerbajdzsánon és Grúzián át szállítana gázt Romániába - igaz, a Fekete-tengeren keresztül nem vezeték, hanem hajók vinnék a cseppfolyósított anyagot.

Az Egyesült Államok évekig ellenezte mind az Északi, mind a Déli Áramlatot. Washingtonnak az volt a fő kifogása, hogy európai NATO-szövetségesei kiszolgáltatottá válnak az oroszoknak. Az érintett államok kormányait folyamatosan figyelmeztette a kockázatokra. Amerika attól tart, hogy Moszkva zsarolási pozícióba kerül, és él is ezzel a lehetőséggel. Most viszont más szelek fújnak az amerikai fővárosból. "Nincs újdonság Orbán Viktor kormányfőnek a Nabuccóval kapcsolatos kijelentésében. Egy ideje világos, hogy nem ez a csővezeték fog elsőnek megépülni a keletről Európába tervezett gázvezetékek közül"- mondta Richard Morningstar, a külügyminisztérium eurázsiai energetikai ügyekben illetékes különmegbízottja. Az amerikai álláspont főként azért változott meg, mert Washingtonban belátták: a Nabucco egy ideig nem alternatíva a Déli Áramlattal szemben, viszont Európának szüksége van a gázra. Daniel B. Poneman energiaügyi miniszterhelyettes szerint minden csővezetéknél fontosabb, hogy Európa milyen intézkedéseket tesz energiabiztonságának megteremtésére a gázvezeték-hálózatok összekapcsolása révén, különösen Közép-Európában. Méltatta azt a vezető szerepet, amelyet Magyarország magára vállalt azzal, hogy megkezdte az energiavezetékek észak-déli irányú összekapcsolását.

A magyar álláspontot Brüsszelben Orbán Viktor fejtette ki: a kormány támogatja a magyar-szlovák csővezetékek összekötését, noha rövid távon ez költséges. Horvátországgal is tárgyalások folynak a 2010-ben átadott vezeték kétirányúsításáról, Olaszország felé szintén keresnek hasonló lehetőséget. A magyar gazdasági stratégiának része, hogy több lábra állítsa az ország energiaellátását, hiszen hazánk nagymértékben függ az orosz gáztól. A stratégia keretében a kormány fenn kívánja tartani vagy akár újakkal is kiegészíteni az Oroszországhoz kötődő beszerzési vonalakat, s három éven belül olyan helyzetet kíván elérni, hogy hazánk egyetlen országtól se függjön az energiaellátás terén.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.