Energia

Gáz van

, / 2012.05.23., szerda 17:52 /

Az EU-támogatta Nabucco gázvezeték egy ideig még nem fog megépülni. Oroszország három év múlva viszont üzembe helyezné a Déli Áramlatot. Hazánk erre az időszakra kívánja elérni, hogy egyetlen országtól se függjön kizárólagosan az energiaellátás területén.

Orbán Viktor április végén Brüsszelben árulta el, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) ki akar vonulni a Nabucco nemzetközi gázvezeték-építési beruházásból. A társaság pedig azt közölte, hogy a projektben részt vevő leányvállalata, az FGSZ Zrt. a tetemes bizonytalanság miatt nem hagyta jóvá a Nabucco nemzetközi vállalat idei évi költségvetését. A több mint 3900 kilométeres csővezeték megépítését 2002 óta tervezik. Az elképzelést, az orosz földgáztól való függés enyhülésének reményében, az Európai Unió is támogatja. A Nabucco Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül juttatna földgázt Európába a Kaszpi-tenger környéki és közép-ázsiai lelőhelyekről. A gázvezetéket eredetileg már 2010-ben üzembe kellett volna helyezni, de a mai napig egyetlen kapavágás sem történt.

Már az első pillanattól gondok voltak a Nabuccóval. A legnagyobb bizonytalanság, hogy honnan lesz bele földgáz: Irán, Irak, Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán és Egyiptom is felvetődött szállítóként. De Azerbajdzsán és Türkmenisztán eladta gáztartalékai egy részének kitermelési jogát Oroszországnak, Irak a belső ellátásra összpontosít, az Irán körüli politikai turbulencia pedig üzleti szempontból szintén hátrányos. A Nabucco Gas Pipeline International GmbH-ban az osztrák OMV hangolja össze a tevékenységet, a cégben részt vesz még a romániai Trans-gaz, a bulgáriai Bulgargaz, a török Botaş, a német RWE (mely szintén a kiszállását fontolgatja), és a Mol leányvállalata, az FGSZ Zrt. is. Ma már megkérdőjeleződik a Nabucco célszerűsége, mert Európának rövid időn belül évi 600 milliárd köbméter földgázra is szüksége lehet, a csővezeték tervezett kapacitása pedig 31 milliárd köbméter, mely a leendő fogyasztásnak alig több mint öt százaléka. Ráadásul a teljes beruházási költség hétmilliárd euró körüli szintről indult, többen azonban már 24-26 milliárd euróról beszélnek. A legújabb elképzelések szerint a költségek csökkentése érdekében lerövidítenék a vezeték hosszát. A török-bolgár határtól az ausztriai Baumgartenig húzódó Nabucco West vezeték 1300 kilométeres - az eredetinél 2000 kilométerrel rövidebb - lenne. Az OMV szerint a Fekete-tengernél feltárt nagy készletek megváltoztatták a helyzetet. A vezeték a Kaszpi térségből, Azerbajdzsánból származó földgázt szállítana, kezdetben évi tízmilliárd köbmétert.

Ugyancsak a Nabucco megvalósulása ellen hat a British Petroleum (BP) terve a South-East Europe Pipeline (SEEP) nevű nemzetközi gázvezeték kiépítésére. Ez lehet a Nabucco egyik legéletképesebb versenytársa. A SEEP évi tízmilliárd köbméter, szintén azerbajdzsáni gázt szállítana a török-bolgár határtól Bulgária, Románia és Magyarország irányába, amihez meglévő és új vezetékeket is igénybe vennének. A Mol leánycége a BP-vel közös munkacsoportban vizsgálja a SEEP magyarországi szakaszának megvalósítási lehetőségeit, ami azt is jelentheti, hogy a magyar olajtársaság a BP projektjéhez pártolna át a Nabuccótól.

Oroszország azonban az utóbbi időben nem tétlenkedett. Két, a politikailag képlékeny Ukrajnát elkerülő csővezetéket tervezett, melyből az egyiket már tavaly októberben üzembe is helyezte. Az Északi Áramlat a Balti-tenger alatt köti össze Oroszországot Németországgal. A másikat, a Déli Áramlatot pedig a Nabucco riválisának szánták. A Magyarországon is áthaladó csővezeték terve még papíron van, de gőzerővel folyik a megvalósítás előkészítése. Az építkezés megkezdésének tervezett időpontja idén december, s a munkálatokat 2015 végére fejeznék be. A költségek 19-24 milliárd euróra rúgnának. A Déli Áramlat vezetéke Oroszországból indulna, 900 km hosszan vezetne a Fekete-tenger alatt, majd Bulgária, Szerbia és Magyarország érintésével érkezne az ausztriai elosztóba. De terveztek egy ágat Szlovénián keresztül Észak-Olaszországba is, valamint egy másikat, amely Bulgáriából kiindulva és Görögországot átszelve Dél-Olaszországban csatlakozna az európai rendszerhez. (2010-ben már Horvátország is csatlakozott a Déli Áramlathoz.) Az érintett államok mindegyike közös vállalatot hozott létre a Gazprommal, a területén áthaladó csővezeték, illetve infrastruktúra megépítésére. A Déli Áramlat 63 milliárd köbméter gáz szállítására lesz alkalmas évente, ami az európai szükséglet bő tíz százaléka. A Magyarországon áthaladó ág évi tízmilliárd köbmétert továbbítana.


Nálunk a vezeték hazai szakaszának kivitelezésével megbízott Déli Áramlat Zrt. tulajdonviszonyaiban várható változás: a kormány a Magyar Fejlesztési Bank helyett a Magyar Villamos Műveket (MVM) látná szívesen a társaságban a Gazprom mellett, a részvényátruházás már folyamatban van. De korábban az MVM kapta meg a mandátumot az AGRI-projekthez való csatlakozás lehetőségének megvizsgálására is. E vezeték a Kaszpi-tengertől Azerbajdzsánon és Grúzián át szállítana gázt Romániába - igaz, a Fekete-tengeren keresztül nem vezeték, hanem hajók vinnék a cseppfolyósított anyagot.

Az Egyesült Államok évekig ellenezte mind az Északi, mind a Déli Áramlatot. Washingtonnak az volt a fő kifogása, hogy európai NATO-szövetségesei kiszolgáltatottá válnak az oroszoknak. Az érintett államok kormányait folyamatosan figyelmeztette a kockázatokra. Amerika attól tart, hogy Moszkva zsarolási pozícióba kerül, és él is ezzel a lehetőséggel. Most viszont más szelek fújnak az amerikai fővárosból. "Nincs újdonság Orbán Viktor kormányfőnek a Nabuccóval kapcsolatos kijelentésében. Egy ideje világos, hogy nem ez a csővezeték fog elsőnek megépülni a keletről Európába tervezett gázvezetékek közül"- mondta Richard Morningstar, a külügyminisztérium eurázsiai energetikai ügyekben illetékes különmegbízottja. Az amerikai álláspont főként azért változott meg, mert Washingtonban belátták: a Nabucco egy ideig nem alternatíva a Déli Áramlattal szemben, viszont Európának szüksége van a gázra. Daniel B. Poneman energiaügyi miniszterhelyettes szerint minden csővezetéknél fontosabb, hogy Európa milyen intézkedéseket tesz energiabiztonságának megteremtésére a gázvezeték-hálózatok összekapcsolása révén, különösen Közép-Európában. Méltatta azt a vezető szerepet, amelyet Magyarország magára vállalt azzal, hogy megkezdte az energiavezetékek észak-déli irányú összekapcsolását.

A magyar álláspontot Brüsszelben Orbán Viktor fejtette ki: a kormány támogatja a magyar-szlovák csővezetékek összekötését, noha rövid távon ez költséges. Horvátországgal is tárgyalások folynak a 2010-ben átadott vezeték kétirányúsításáról, Olaszország felé szintén keresnek hasonló lehetőséget. A magyar gazdasági stratégiának része, hogy több lábra állítsa az ország energiaellátását, hiszen hazánk nagymértékben függ az orosz gáztól. A stratégia keretében a kormány fenn kívánja tartani vagy akár újakkal is kiegészíteni az Oroszországhoz kötődő beszerzési vonalakat, s három éven belül olyan helyzetet kíván elérni, hogy hazánk egyetlen országtól se függjön az energiaellátás terén.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.