Energia

Hálózati védelem

/ 2010.04.29., csütörtök 13:29 /

Továbbra is a Magyar Villamos Művek része marad a villamos energia átviteli hálózatának üzemeltetéséért felelős Mavir Zrt. Az Országgyűlés döntése révén nyugvópontra jutott a stratégiai területért folytatott hosszú küzdelem.

Hosszú és ellentmondásos folyamat végére került pont tavaly decemberben, amikor a honatyák nagy többséggel úgy döntöttek, hogy - független átvitelihálózat-üzemeltető vállalatként - a Magyar Villamos Művek (MVM) csoport része marad a Mavir. Az energiatörvény módosítására az Európai Unió harmadik energiacsomagjának előírásai miatt került sor. Az EU belső energiapiacának kialakítását szabályozó direktíva a monopolhelyzetben lévő, s így szabályozott tevékenységet folytató, hálózatirendszer-üzemeltető társaságok és a versenypiaci szereplők viszonyának ellenőrzését célozta meg - mondja lapunknak Kaderják Péter, a Regionális Energiakutató Központ (REKK) vezetője. Hazánkban az MVM történelmi öröksége volt a teljes villamosenergia-rendszer, de az elmúlt húsz esztendő során a tulajdonviszonyok jelentős változáson mentek keresztül.

Vele vagy nélküle?

A rendszerváltás után az MVM rendelkezett az erőművekkel, az átviteli hálózattal, az ehhez kapcsolódó rendszerirányítással és az áramszolgáltatókkal. Az 1995-96-os privatizációt követően azonban jelentősen változott a helyzet: valamennyi áramszolgáltató és az erőművek több mint fele külföldi - leginkább multinacionális - cégek tulajdonába került. 1998-tól indult a második támadás az MVM és egyben a magyar energetika maradéka ellen. A Paksi Atomerőmű, az átviteli hálózat és a rendszerirányításért felelős Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) megszerzése volt a cél - fejtegeti Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke. 2001-ben a villamosenergia-törvény módosításával sikerült is leválasztani a Mavirt az MVM-holdingról, 2005-ben azonban parlamenti konszenzus eredményeként a Mavir ismét visszakerült a csoportba.

Az ismét egységes szervezetben működő nemzeti villamos társaság már a következő évben nyereségessé vált, s kapacitásfejlesztő intézkedésekbe kezdett. Kezdeményezték a paksi és a mátrai erőművek fejlesztését, az átviteli hálózat rekonstrukcióját, bővítését, újabb nemzetközi összeköttetések kiépítését. Ám - ahogy a korábbi holdingfelépítést és a 2005-ös visszacsatolást is erőteljes támadások érték - a bírálók most az uniós versenysemlegességi előírásokra hivatkozva azt állították, hogy a Mavir az MVM-holding részeként nem tud pártatlanul működni, s ezzel versenyhátrányba kerülnek az áramszolgáltató vállalatok. Ezzel a vélekedéssel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyetértett, s vizsgálódni kezdett, majd 2006 májusában váratlan uniós vizsgálat is indult, amelynek célja szintén az európai normák betartásának ellenőrzése volt.

Nincs közös ebéd

A hazai és az európai ellenőrök végül semmiféle szabálytalanságot nem találtak, ezért a vizsgálatot megszüntették. Tavaly januárban pedig az MVM megkapta az "uniós menlevelet", ami annyit jelent, hogy a cégcsoport üzleti gyakorlata és működése semmilyen tekintetben nem sérti az uniós normákat, nem gátolja a piaci mechanizmusok érvényesülését.

A mostani törvénymódosításkor három lehetőség közül kellett választani. Az elsőben a hálózati üzemeltetőt (a Mavirt) tulajdonilag is leválasztják a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatról. A másodikban - az ISO-modellben (Independent System Operator) - független rendszerirányítót hoznak létre, amelyben a hálózat tulajdonjoga az integrált vállalat tulajdonában marad, csak a rendszer menedzselése kerül ki a cégből (ez jellemezte a Mavir helyzetét 2001-2005 között). A harmadik az úgynevezett ITO-modell (Independent Transmission Operator), amelyben sem tulajdoni, sem menedzselési szétválasztás nem történik, de a holding tagjainak szigorú szabályokat kell betartaniuk - hangsúlyozza Kaderják Péter. A rendszerirányító fölé erős energiahivatali ellenőrzést rendelnek, részletesen szabályozzák, milyen ügyekben nem adhat utasítást a holding a rendszerirányítónak, ugyanakkor igyekeznek a pénzügyeket és a menedzsment kinevezését függetlenebbé tenni. Egyszóval ez a megoldás a legpuhább, de jogszerű szabályozás. A törvény decemberi elfogadásakor teljes egyetértéssel az ITO-modell mellett tette le a garast az Országgyűlés, vagyis a Mavir független átvitelihálózat-üzemeltetőként az MVM-csoport része marad.

Az MVM álláspontja szerint a Mavir az MVM-csoporton belül jelenleg is független szakmai irányítás alatt áll, tevékenysége minden téren elkülönül az anyacégtől. A törvény által előírt szigorítás azt is jelenti, hogy az anyacég és a Mavir nem bízhat meg azonos ügyvédi és beszállítói kört, de még a dolgozóik sem ebédelhetnek közös munkahelyi étkezdében. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az MVM az európai piacon kis cégnek számít, és ha a hálózat elvonásával meggyengülne, az Magyarország versenyképességét csökkentené.

Versenyképes nemzeti társaság

A törvény megszületésével, ha jelentős késéssel is, de realitássá vált, hogy az MVM is erős, versenyképes nemzeti társaság legyen a hazai piacon. Ennek fontosságát hazájukban a csehek sohasem kérdőjelezték meg: saját nemzeti társaságukat, a ČEZ-t egyben tartották, de hasonló megoldást választott Franciaország is - mondja Járosi Márton. Lényeges, hogy a törvény elfogadásával egyszer s mindenkorra megszűnt a lehetősége annak, hogy a villanypiac liberalizálásának kudarcáért az MVM-csoport szervezeti struktúráját tegyék felelőssé. A 2006-os uniós vizsgálat minden vád alól fölmentette az MVM-et, s ez a törvénymódosítás a két cég együttműködésében lényegi változást nem eredményezett.

Kaderják Péter szerint az MVM-holding az ellenőrzések során minden alkalommal megfelelt az uniós előírásoknak, nem úgy, mint a két nagy német energiacég, az E-ON és az RWE, amelyeket bizonyos érdekeltségeik értékesítésére köteleztek egy hasonló vizsgálatot követően. Ezzel együtt a szakember úgy véli: a jelenlegi tulajdonosi struktúrában fennáll annak kockázata, hogy az MVM-holding előnyre tesz szert a versenytársakkal szemben. Amikor 2008-tól megszűnt a háztartáson kívüli fogyasztók számára a hatósági ár, jelentős áremelkedés következett be, amelyet egyesek valamilyen ok miatt az MVM-holding tulajdonosi szerkezetével hoztak összefüggésbe.

A hasonló esetek elkerülésére a Magyar Energiahivatal (MEH) a nagykereskedelmi piac vizsgálata során az MVM-et domináns szereplőnek minősítette, s a szabad piacinál szigorúbb feltételeket állapított meg számára. Így például az általa lekötött kapacitások egy részét rendszeresen el kell árvereznie, illetve a háztartásoknak csak hatósági áron értékesítheti a villamos energiát. Úgy tűnik tehát, hogy a 2008 elején tapasztalható ellentmondásokat a MEH több-kevesebb sikerrel kezelte.

A törvény révén az MVM pozíciója megerősödött, és egyenrangú piaci szereplővé vált. A nagy nyugat-európai cégek gyakorlatának is megfelelően a hatékony piaci jelenlét feltétele a különböző kockázatú és jövedelmezőségi lehetőségű villanytermelésben, -átvitelben és -kereskedelemben való részvétel. Ezt garantálja most a nemzeti villamos társaság számára a törvény - foglalja össze álláspontját Járosi. Szerinte a Mavir tevékenységét támadók az MVM-holding szétverésével egyértelműen a magyar villamosenergia-piacon szerettek volna újabb pozíciókat szerezni.



A MAVIR FELADATAI

• Gondoskodik a magyar villamosenergiarendszer megbízható, hatékony és biztonságos irányításáról, a szükséges tartalékokról az erőművekben és a hálózaton.
• Felügyeli és gyarapítja a hálózati vagyont, elvégzi a megfelelő, üzembiztos ellátáshoz szükséges felújításokat, karbantartásokat és fejlesztéseket.
• Biztosítja a villamosenergia-piac zavartalan működését, további bővítését, az egyenlő hozzáférést a rendszerhasználók számára.
• Összegzi a villamosenergia-ellátás szereplőitől kapott adatokat.
• Tájékoztatja a piac szereplőit, hogy ne kössenek megvalósíthatatlan szerződéseket.
• Összehangolja a magyar villamosenergiarendszer működését a szomszédos hálózatokkal.
• Összehangolja a nemzetközi szakmai együttműködéseket.
• Elkészíti a hálózatfejlesztési stratégiát, és javaslatot tesz az erőműpark fejlesztésére.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.