Energia

Magyar atom

/ 2010.04.29., csütörtök 13:20 /

Ha nem sikerül visszaszorítani a korrupciót, akkor az ország lesüllyed a fekete-afrikai államok szintjére - véli Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem docense, a Magyar Villamos Művek által támogatott Nukleáris Technikai Intézet igazgatója.

- Járt már Csernobilban?

- Persze.

- S amit ott látott, az nem ingatta meg a szakmájába vetett hitét?

- Nem. Ha valaki szabálytalanul vezet egy rosszul karbantartott Trabantot, s nekimegy a fának, abból nem az következik, hogy vissza kell térni a lovas kocsikhoz. Csernobilban egy rosszul megtervezett, fegyelmezetlenül üzemeltetett erőmű működött, amelyben a szovjet rendszer téves szemlélete s minden hibája kicsúcsosodott. A katasztrófa nemcsak Ukrajnának okozott szörnyű károkat, hanem az egész nukleáris iparnak is.

- 2003-ban a Paksi Atomerőműben miniszteri biztosként felügyelte az üzemzavar helyreállítását. Elgondolkozott azon, hogy ugyanez a katasztrófa nálunk is bekövetkezhetett volna?

- Az intézményünkben már kinevezésem előtt is foglalkoztunk az üzemzavar okaival és következményeivel. Súlyos környezeti katasztrófa nem következhetett volna be, nehezebb műszaki helyzet viszont előállhatott volna annál, mint amilyen kialakult.

- Milyen tanulságokat szűrt le, amelyek hasznosak lehetnek az új paksi atomreaktorok építéséhez?

- Az üzemzavarhoz súlyos szervezeti problémák vezettek. Egy jól működő erőműben is fontos, hogy a személyzet ne bízza el magát. A Paksi Atomerőmű hatékonysága a '90-es évek elejétől folyamatosan növekedett, s szépen javult a blokkok kihasználtsága. Mivel imponálóak voltak a termelési adatok, kialakult az a szemlélet, hogy minden rendben van. De közben az erőmű elkezdett más dolgokkal is foglalkozni, ráadásul egymást követték a szervezeti átalakítások és a vezetőváltások, s a csapat nem feltétlenül az elsődleges feladatára koncentrált. Emiatt a fellépő műszaki gondokról elterelődött a figyelem, s végül a kapkodásban a műszaki döntések talajukat vesztették. Tanulságként az vonható le, hogy a cég biztonsági kultúráját, a nukleáris technológiához való fegyelmezett viszonyt folyamatosan karban kell tartani, hogy a szervezet ne manőverezhesse bele magát olyan helyzetbe, amely üzemzavarhoz vezethet. Ezért a jelenlegi blokkokat üzemeltető társaságot és szakembergárdáját nem szabad megterhelni az új reaktorok építésének feladatával. Azt külön szervezetben kell megvalósítani.

- Korábban úgy fogalmazott, hogy a régi, meghosszabbított üzemidejű reaktorokkal párhuzamosan kellene működtetni az újakat. A Magyar Energia Hivatal elnöke szerint viszont ezek csak exportra fognak termelni, ezért megkérdőjelezi a beruházás létjogosultságát. Szerinte annak kell állnia a projekt költségeit, aki hasznot húz belőle, s nem lenne szabad ennek terheit az adófizetőkre, a fogyasztókra hárítani. Osztja Matos Zoltán nézeteit?

- Hibás a gondolatmenet. Mivel a beruházás költsége beépül az eladott energia árába, ezért azt mindig a fogyasztók fizetik meg, függetlenül attól, hogy hazaiak vagy külföldiek. Nem tartom szakmailag megalapozottnak azt az érvet, hogy nincs szükség az új paksi reaktorokra. A projekt kapcsán több számítás és elemzés is készült. Ezek mind azt mutatták, hogy létjogosultságuk van a blokkoknak: az egyiknek 2020, a másiknak 2025 körül. Villamosenergia-rendszerünkben környezetvédelmi, gazdaságossági és hatékonysági okokból négyezer megawattnyi erőműi kapacitás fog kiesni 2025-ig a jelenlegi kilencezerből. Ráadásul addig egy-két ezer megawattal még nőni is fog az áramfelhasználási igény. Ez összesen öt-hatezer megawattnyi új kapacitási igényt jelent, amit nem lehet egyetlen energiahordozó bázisán előállítani. A kérdés nem úgy vetődik fel, hogy csak nukleáris vagy csak megújuló energia. Egy széles energiaportfólióra, megújuló-, atom- és földgázerőművek építésére van szükség.

- Muszáj egyszerre két blokkot is építenünk?

- Célszerű, de az építkezés nem teljesen párhuzamosan, hanem némi időbeli eltolódással fog végbemenni.

- Nemcsak Matos Zoltán, hanem korábbi elődje, Kaderják Péter is úgy véli: nem tartozik a következő négy év legégetőbb kérdései közé egy újabb atomerőmű építése. Van még erre legalább húsz évünk.

- Egy atomerőmű építése hosszú folyamat. A parlamenti zöld jelzés birtokában előbb-utóbb ki kell írni a tendert, amelyen eldől: ki lehet a beszállító, s milyen reaktortípus épülhet Pakson. A tender előkészítése önmagában egy-másfél év. A benyújtott pályázatok szakmai elbírálása ugyancsak beletelik egy évbe. A hatósági, az energetikai, a vízjogi, a környezetvédelmi és a nukleárisbiztonsági engedélyek beszerzése pedig öt-hat évig is elhúzódhat. Az első kapavágást geológiai, meteorológiai és környezeti hatásvizsgálatok is megelőzik. Akkor mire is várunk?

- Talán arra, hogy az ország lekerüljön a Valutaalap lélegeztetőkészülékéről. Nem tart attól, hogy a négy négyes metró értékére rúgó beruházás a korrupció melegágya lehet? Mi lesz, ha még az uránt is kilopják majd az épülő atomerőműből?

- Bízom benne, hogy az új kormány vissza tudja szorítani a korrupció szintjét. Ha ez nem sikerül, akkor az ország azt kockáztatja, hogy lesüllyed a fekete-afrikai államok szintjére. Ez egy nukleáris beruházás. Ide be kell építeni az anyagokat. És szó sincs arról, hogy ebbe a költségvetésnek adófizetői forintokat kellene betennie.

- Pedig a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója szerint az állami szerepvállalásnak legalább 50 százalékosnak kellene lennie, de cél a projektben való 75 százalékos részvétel elérése.

- Nem arról van szó, hogy a költségvetésből az egészségügyre vagy az oktatásra szánt pénzből kellene 2000 milliárd forintot elvenni. A vezérigazgató nyilatkozata a majdani atomerőművet üzemeltető társaságban lévő állami tulajdonrészre vonatkozik.

- Azért azt nem gondolja komolyan, hogy a válság miatt a hitelezéssel leálló bankok rohannának egy gigaprojekt finanszírozására, pláne, ha még az állami garanciavállalás is hiányzik mögüle!


- Szakmai cégek és bankok egyaránt érdeklődnek a projekt iránt. Hangsúlyozom, hogy az államnak ebbe nem kell pénzt beletennie közvetlenül. Az még vita tárgya, hogy milyen állami garanciára van szükség.

- De azért az állam mondjon le nagyvonalúan például arról a 35 milliárd forintos osztalékbevételről, amely most a Magyar Villamos Művek tulajdonosaként megilleti a 2009-es év után?

- Az új kormány dönthet úgy, hogy a tervezett beruházás érdekében a Paksi Atomerőműnél és az MVM-nél keletkező profitot nem vonja el, hanem felhalmozási céllal náluk hagyja.

- A 35 milliárdos osztalék még a két százalékát sem éri el a 2000 milliárdra taksált atomerőmű-beruházás költségeinek. Valakinek mégis állnia kell majd a cechet.


- A finanszírozást szerintem ennek ellenére össze lehet rakni.

- Nemcsak az új atomerőmű létjogosultságát támadják sokan, hanem azt is, ahogy az újabb lépésekről döntött a választások előtt néhány héttel az MVM igazgatósága. Az ellenzők szerint minimum a nemzeti vagyonkezelő képviselőjének vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszternek is részt kellett volna vennie ezen az ülésen. Főleg ha a projektnek úgy kell megvalósulnia, hogy az később is állami tulajdonban maradjon.

- Szerintem abban nincs kockázat, hogy az MVM igazgatósága úgy határozott: alakuljon egy cég az engedélyek beszerzésére, a beruházás elindítására. Ezzel ugyanis nem szabad megterhelni a Paksi Atomerőművet.

- Korábban úgy nyilatkozott, hogy az energetikai szakmában szakemberhiány van. Mégis kijelenthetjük, hogy rendelkezünk megfelelő szellemi kapacitással a nukleáris projekthez?

- Hazánk a '60-as, '70-es években tudatosan készült arra, hogy Pakson atomerőművet fog építeni a '80-as években. Azért, hogy legalább a tudás szintjén önellátóak legyünk. Hazánkban ma olyan infrastruktúra van, amely képes a megfelelő szakembergárdát kiképezni. A Műegyetemen például oktatóreaktor is működik, a Központi Fizikai Kutatóintézet atomenergiai kutatórészlegének pedig kutatóreaktora is van. Mindkettő egyedülálló létesítmény a régióban. Ezen túl az atomerőmű működtetéséhez szükséges széles körű műszaki és természettudományos tudás rendelkezésre áll hazánkban. Az viszont igaz, hogy nincs elég mérnök az építkezéshez. A projekt kivitelezéséhez ezért célzott oktatási programokra is szükség van.

- Zajlanak most ilyenek az országban?

- A képzési programok elkészültek, de még nem indultak el, mivel nem iskolázunk be annyi mérnököt, mint amennyit kellene. Ne felejtse el, hogy a jövő mérnökei még a középfokú intézmények padsoraiban ülnek. Ha 2025-ben kezdheti meg működését a második új paksi blokk, az akkor 30 éves szakemberek most még csak 15 évesek. A legnagyobb problémát esetükben az jelenti, hogy a középiskolai képzésben visszaestek a természettudományos ismeretek. Csökkent a fizika- és a kémiaórák száma, s már érettségizni sem kell fizikából. Ez nyomot hagy az egész társadalomban, és az ipari fejlődésünket is hátráltatja.

- Mindez aligha kiváló alap egy atomerőmű-építéshez. Gyártói, beszállítói oldalról is ugyanez a helyzet?

- Gyártói oldalról egyelőre bőséges a kínálat, igaz, ez bármikor szűkössé válhat. Huszonöt olyan ország jelentette be ugyanis, hogy nukleáris energiát szeretne használni, amely még nem rendelkezik atomerőművel. Az oroszok, a franciák és a japánok jelentős erőmű-építési potenciállal bírnak.

- Melyiküket látná legszívesebben az új paksi blokkok építésénél?

- Ezt én nem tudom eldönteni.

- Pedig az ember azt hinné, hogy ha valahol erre a kérdésre válaszolni tudnak, akkor az a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézete.

- A parlamenti döntés-előkészítés során kiviláglott, hogy Magyarországnak ugyanolyan elven működő, úgynevezett nyomottvizes technológiájú reaktorokat érdemes építenie, mint amelyeket ma is üzemeltet. A világban az új atomerőmű-beruházások 85 százaléka is ezen a technológián alapul. E tekintetben pedig öt beszállító jöhet szóba: egy német-francia konzorcium, az oroszok, az amerikaiak, a japánok és az utóbbi időben megjelentek a nemzetközi piacon a dél-koreaiak. Úgy tűnik viszont, a japánok nem akarnak egyedül atomerőművet építeni Európában. Az alapján lehet majd dönteni, hogy egyrészt kik adnak be pályázatot a paksi tenderre, másrészt, hogy ki nyújtja a legjobb finanszírozási, beszállítói feltételeket. Műszaki és biztonsági tekintetben a lehetséges erőművek közel állnak egymáshoz.

- A faliújságjukon olvasható, hogy a nukleárisenergia-felhasználás jövője a megbízható tájékoz tatáson múlik. Nem kellene-e az új atomerőművekről népszavazást tartani? Elvégre ezt még Gyurcsány Ferenc is megígérte, és rizikó sincs benne. Hazánkban viszonylag jó a nukleáris energia elfogadottsága.

- A törvény értelmében nincs szükség népszavazásra az atomerőmű-építéshez. Szakmai szinten meghozhatók a döntések. Referendummal olyan politikai motívumok keverednének a kérdésbe, amelyek távol esnek a szakmai érvek világától. A társadalmi kontroll egyébként is be van építve az engedélyeztetés rendszerébe, és közmeghallgatás is lesz az érintettek körében.

- Nemrég a paksi blokkok üzemidő-meghosszabbítása miatt bírósághoz fordult az Energia Klub. Azt állítják, nem tudni, mennyibe került a korszerűsítés, kik és milyen munkát végeztek, ezért jogi úton akarnak választ kapni kérdéseikre. Az MVM szerint viszont ezek az adatok nem tartoznak a nyilvánosságra. És ön szerint?


- Az Energia Klub egy antinukleáris szervezet, amit a honlapján is vállaltan hirdet. Az üzemidő-hosszabbításról még Szlovéniában, Ausztriában és Romániában is tartottak közmeghallgatásokat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.