Energia

Váltóáram

/ 2012.05.23., szerda 17:52 /

Jelentősen, akár ötödével is csökkenthetik villamosenergia-költségeiket azok a kis- és középvállalatok, amelyek áramszolgáltatót váltanak, még sincs igazi pezsgés az árampiacon.

Felemás helyzet alakult ki az áramszolgáltatás szabadpiacán a kis- és középvállalatok (kkv) terén. Miközben az ország áramfelhasználásának a harmadát is kiteheti a kkv-s árampiac, nem igazán folytatnak éles küzdelmet kegyeikért az energiakereskedő cégek. Pedig az érintettek egy része már hajlandó lenne mozdulni, s többségük elgondolkodott azon, hogy szolgáltatót váltson.

Az áramkereskedők nehézkes mozgásának oka javarészt a kkv-szektor túlzott sokszínűségében rejlik: nincsenek átfogó felmérések arról, hogy kiket érdemes keresni. Ezek híján pedig számos bizonytalansági tényezővel kell szembesülniük a kereskedőknek. Ha például nincs megfelelő információjuk leendő ügyfeleik fizetési moráljáról, akkor nehezebben választhatják szét a jó klienseket és a kockázati felárral terhelendő rosszakat. Ráadásul e piacra való belépéskor viszonylag magas költségekkel kell számolniuk a kereskedőknek: ki kell építeni a kiszolgáló infrastruktúrát, ki kell dolgozni az árazást, a számlázási rendszert, a követelések behajtásának módját, és mindennek megteremteni a személyi hátterét.

A villamos energia 2003 óta részben nyitott szabadpiaca korábban jellemzően a tőkeerős, a villamosenergia-piacot jól ismerő nagyvállalatok terepe volt, s csak az ő kegyeikért versengtek a kereskedők. A legutóbbi időkig korlátozott maradt a kkv-kör szolgáltatóváltási aktivitása is. A kisebb cégek vezetői sokszor úgy gondolkodtak, mint a magánemberek: nem jut eszükbe, hogy az egyetemes szolgáltatások területéről átléphetnek a versenypiacra, s a kereskedői megkeresésekre sem reagáltak. Emellett a piac nem kellő ismerete miatt sokan ódzkodtak a váltástól, mert úgy vélték, az elérhető árelőny nem áll arányban a változással járó bizonytalanságokkal.

Az aggodalmak egy része az adminisztráció vélt bonyolultságához kapcsolódott, emellett sokszor féltették az ellátásbiztonságukat, pedig a szolgáltatóváltás az engedéllyel rendelkező kereskedők körében kockázatmentes és egyszerű. Az ellátásbiztonságot a jogszabályi keretek és a szigorú hatósági gyakorlat szavatolja, így a fogyasztó az új szolgáltató áramát is akadályoztatás nélkül megkapja. Az áram beszerzését az engedéllyel rendelkező kereskedők hosszú távú villamosenergia-beszerzési szerződésekkel garantálják, így nem fenyeget az a veszély sem, hogy a kereskedő nem tud eleget tenni vállalásának. A szolgáltatóváltás módja sem tér el jelentősen az egyéb beszerzések gyakorlatától: egyszerűen, írásban felmondható az addigi szerződés, és megköthető az új a kiválasztott partnerrel.

E kör passzivitása mostanában kezd csökkenni, főleg azért, mert egyre több kereskedő lép a piacra és küld csábító ajánlatokat. A vállalkozók is egyre árérzékenyebbek lettek, megvizsgálnak minden kiadást, s keresik az olcsóbb megoldásokat. Nemcsak azoknak a kkv-knak érdemes elgondolkodniuk a váltáson, amelyeknél a költségek jelentős részét teszi ki a villanyszámla. Ifj. Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója szerint akár már az évi 50 ezer kilowattóra áramot használó kisvállalkozásnál is megéri a váltás. Ezt az árammennyiséget egy kisebb irodaház, cukrászda, pékség vagy pizzéria is elhasználja egy év alatt. Esetükben a megtakarítás - mivel a rendszerhasználati díjak és az adók a kereskedőtől független díjtételek - az éves áramszámla tíz százalékát teheti ki. Az évi 100-150 ezer kilowattórát vagy többet fogyasztó vállalkozások azonban már jó eséllyel akár ötödével is csökkenthetik villamosenergia-költségeiket. Ha pedig a nagyobb mennyiségű energiát használó vállalkozó megtervezi - akár negyedórás bontásban - az energiafelhasználását, akkor még nagyobb árelőnyhöz juthat a korábban fizetett listaárhoz képest.

Azt, hogy egyre több kisebb cég ismeri fel a szolgáltatócserével járó előnyöket, a felmérések is alátámasztják. Az MVM Partner Energiapiac Kutatási Programjának vizsgálata szerint a villamosenergia-kereskedők közötti erős verseny még várat magára, de a vállalatvezetők többsége már nyitott lenne a váltásra. A felmérésben részt vevő kkv-vezetők a közepesnél gyengébbnek ítélték meg a versenyt. Ennek az a legfőbb oka, hogy a kkv-k kevés megkeresést kapnak a kereskedőktől, ezért nincsenek is tisztában a piaci lehetőségekkel. A következő félévben viszont a megkérdezett vállalatok több mint tizede tervezi, hogy más villamosenergia-kereskedőhöz szerződik át. Többségük a kedvezőbb árak miatt, de vannak olyanok is, akik a jobb szolgáltatási színvonal reményében. A piaci lehetőségeket mutatja, hogy a cégvezetők 58 százaléka jelezte: elgondolkodna a szolgáltatóváltáson, ha ismerné a feltételeket. Alig kevesebb mint harmaduk ragaszkodik jelenlegi szolgáltatójához, mivel elégedett azzal.

A kkv-k világa azért is nehéz piac, mert az egyes cégek fogyasztásukat tekintve általában kicsik, mégis számtalan különleges igényük van a szolgáltatóval szemben, s sok esetben elvárják a személyes kapcsolattartót is - magyarázza ifj. Chikán Attila. A piac fellendüléséhez ezért az áramszolgáltatók részéről is aktívabb megjelenés szükséges, s testreszabott ajánlatokkal kell megszólítani a vállalkozásokat.

A kkv-k tömeges kiszolgálásával járó magas költségeket és bonyodalmakat ezért eddig főleg a legnagyobb hazai - elosztóhálózattal is rendelkező - áramkereskedők vállalták: az E.On, az Elmű-Émász csoport, az EDF Démász. Az energiapiacon nemrég megjelent T-Com számára a kiépített értékesítési infrastruktúra mellett hatalmas előny, hogy távközlési ügyfelei számára kínálja szolgáltatását, az ő fizetési hajlandóságukról pedig már vannak adatai.

A lakossági szolgáltatásokat nem nyújtó nagy áramkereskedők közül most az MVM Partner Zrt. indít kampányt a kkv-k megnyeréséért. Ennek keretében a társaság a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének beszerzési szolgáltatására (VOSZ-BESZ Zrt.) alapozva próbálja magához csábítani a szövetség tagságát. A csatlakozók az együttműködésnek köszönhetően akár az ipari nagyfogyasztókéval azonos villamosenergiaár-kedvezményt is elérhetnek, s ráadásként energia-tanácsadást is kínál reménybeli partnereinek a társaság. Ennek keretében felülvizsgálja megbízói energiabeszerzési szerződéseit, számláit, műszaki eszközeit és energiafelhasználását, s az adatok ismeretében olyan költségcsökkentő lehetőségekre hívhatja fel a figyelmüket, amelyeknek köszönhetően azok a vevőivé válnak, illetve stabil partnerei maradnak.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.