Energia

Zöld fordulatra várva

/ 2011.03.31., csütörtök 16:21 /

Ahhoz, hogy hatékonyabb, környezetkímélőbb erőművek lássák el hazánkat, korszerűsítésekre, fejlesztésekre van szükség. A fejlesztésekhez komoly beruházásokra, a komoly beruházásokhoz pedig jelentős befektetőkre. De vajon hogyan térül meg egy környezetvédelmi beruházás az energetikai szektorban? Megéri-e tíz-tizenöt éves befektetésekben gondolkodni?

A Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv az energetikai szektort is megújítja: decentralizált, fenntartható, környezetkímélő megoldások kerülnek előtérbe az elkövetkező évtizedben. Ennek az átalakulásnak természetesen ára van, becslések szerint összesen mintegy 850-950 milliárd forint beruházásra van szükség a kitűzött megújulóenergia-arány eléréséhez. Mivel az erre a célra használható állami támogatások 50 milliárd forint körüli összeget tesznek ki, a szakmai, pénzügyi befektetőknek igen fontos szerepet kell játszaniuk. Ezeknek a befektetőknek pedig a szabályozás kiszámíthatóságára, stabilitására van szükségük a megtérüléshez szükséges 10-15 éves távlatban, függetlenül a kormányzati célok esetleges jövőbeni változásától.

A Budapesti Erőmű Zrt. a legmodernebb kapcsolt egységeivel a fővárosi távhő 65 százalékát szolgáltatja. Ezzel a hagyományos nagyerőművek között a legkisebb a károsanyag-kibocsátása, vagyis kitűnő indikátora annak, milyen eredményeket hozhat egy-egy környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő beruházás.

A miénk az egyetlen hazai vállalat, amely kétszer nyerhette el a Deloitte Zöld Béka-díját, a legjobb környezeti és fenntarthatósági politikánkért. Az Energia - másképp konferenciát is azért támogatta a Budapesti Erőmű, mert kiemelten fontosnak tartjuk ezt a kérdést - emelte ki Nicolas Katcharov elnök-vezérigazgató.

A díjaknál persze sokkal jobban megmutatják egy befektető elkötelezettségét a beruházásai. A Budapest Erőmű az elmúlt évtizedben mintegy 100 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre. A hatékonyabb kapcsolt erőműveknek köszönhetően nemcsak az erőmű emissziója csökkenhetett 15 százalékkal Budapesten, de az elért gázmegtakarítás miatt az erőművek hődíjai is - mintegy 15-20 százalékkal. 2008-ban olyan megállapodást kötött a Budapesti Erőmű a Főtávval, hogy a fővárosiaknak évi mintegy kétmilliárd forint árkedvezményt adhatott. Sajnos ezt a KÁT rendszer megváltoztatása lenullázta. Mindeközben mindössze 4,5 milliárd forint osztalékot vettek ki a vállalat tulajdonosai egy évtized alatt a vállalatba történt befektetésük óta.

Az energetikai szektorban a beruházások igen hosszú idő alatt térülnek meg, különösen, ha a szabályozás korlátozza a végfelhasználói energiaárakat. Lehetetlen úgy sokmilliárdos, hosszú távú fejlesztéseket finanszírozni, hogy nem tudni, milyen feltételekkel lehet működni néhány évvel később, és hogyan térülnek meg majd a projektek. A kétezres évek elején indította el az akkori kormány a kapcsolt termelés támogatását. A kötelező átvétel (KÁT) 2011. július 1-jétől történő megszüntetésével a kapcsolt erőművek stabilitásukat, azok pedig, akik múltbéli beruházásaikra felvett, még vissza nem fizetett hitellel is rendelkeznek, életképességüket vesztik el. Mivel az ilyen kapcsolt termelők bevételei az új szabályozás következtében meredeken zuhantak, azokból a beruházások hiteleit nem lehet biztonságosan törleszteni. Ez veszélyezteti egyes kapcsolt energiatermelők rövid távú fennmaradását, következésképpen felveti a távhőszolgáltatás jövőbeni biztonságának kérdését - jelentette ki Nicolas Katcharov. Másrészt pedig a távhődíjak befagyasztása az egész szektort érinti: az általában önkormányzati tulajdonban levő távhőcégek vesztesége éves szinten akár 15 milliárd forint is lehet, elvéve a forrásokat a lakossági távhőrendszerek modernizációjától, és pont a célul kitűzött új megújulóenergia-fejlesztésektől.

Ha azonban a fejlesztések a jövőről szólnak, akkor az elkövetkezendő néhány hónapban - a következő fűtési idény előtt - meg kell válaszolni azt a kérdést, hogyan tudnak a társaságok működni és adósságaikat finanszírozni, ha a szabályozás folyamatosan a veszteség felé taszítja őket. Mint az elnök-vezérigazgató elmondta, a Budapesti Erőmű üzemeltetési költségei hat-hét százalékkal a legjobb iparági gyakorlat alatt vannak, ezt lényegesen tovább mérsékelni nem lehet. Persze valódi eredményt az jelentene, ha az államigazgatás és az iparág közösen dolgozná ki azt a megoldást, amely illeszkedik a kormányzati célokhoz, de nem lehetetleníti el a beruházások vonzása és az egész ágazat korszerűsítése céljával kötött korábbi megállapodások alapján épült erőműveket. E nélkül és a befektetők bizalma nélkül nem valószínű, hogy az energiaszektorban hamar bekövetkezik a "zöld fordulat".

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.