Zöld fordulatra várva | Válasz.hu

Energia

Zöld fordulatra várva

/ 2011.03.31., csütörtök 16:21 /

Ahhoz, hogy hatékonyabb, környezetkímélőbb erőművek lássák el hazánkat, korszerűsítésekre, fejlesztésekre van szükség. A fejlesztésekhez komoly beruházásokra, a komoly beruházásokhoz pedig jelentős befektetőkre. De vajon hogyan térül meg egy környezetvédelmi beruházás az energetikai szektorban? Megéri-e tíz-tizenöt éves befektetésekben gondolkodni?

A Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv az energetikai szektort is megújítja: decentralizált, fenntartható, környezetkímélő megoldások kerülnek előtérbe az elkövetkező évtizedben. Ennek az átalakulásnak természetesen ára van, becslések szerint összesen mintegy 850-950 milliárd forint beruházásra van szükség a kitűzött megújulóenergia-arány eléréséhez. Mivel az erre a célra használható állami támogatások 50 milliárd forint körüli összeget tesznek ki, a szakmai, pénzügyi befektetőknek igen fontos szerepet kell játszaniuk. Ezeknek a befektetőknek pedig a szabályozás kiszámíthatóságára, stabilitására van szükségük a megtérüléshez szükséges 10-15 éves távlatban, függetlenül a kormányzati célok esetleges jövőbeni változásától.

A Budapesti Erőmű Zrt. a legmodernebb kapcsolt egységeivel a fővárosi távhő 65 százalékát szolgáltatja. Ezzel a hagyományos nagyerőművek között a legkisebb a károsanyag-kibocsátása, vagyis kitűnő indikátora annak, milyen eredményeket hozhat egy-egy környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő beruházás.

A miénk az egyetlen hazai vállalat, amely kétszer nyerhette el a Deloitte Zöld Béka-díját, a legjobb környezeti és fenntarthatósági politikánkért. Az Energia - másképp konferenciát is azért támogatta a Budapesti Erőmű, mert kiemelten fontosnak tartjuk ezt a kérdést - emelte ki Nicolas Katcharov elnök-vezérigazgató.

A díjaknál persze sokkal jobban megmutatják egy befektető elkötelezettségét a beruházásai. A Budapest Erőmű az elmúlt évtizedben mintegy 100 milliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre. A hatékonyabb kapcsolt erőműveknek köszönhetően nemcsak az erőmű emissziója csökkenhetett 15 százalékkal Budapesten, de az elért gázmegtakarítás miatt az erőművek hődíjai is - mintegy 15-20 százalékkal. 2008-ban olyan megállapodást kötött a Budapesti Erőmű a Főtávval, hogy a fővárosiaknak évi mintegy kétmilliárd forint árkedvezményt adhatott. Sajnos ezt a KÁT rendszer megváltoztatása lenullázta. Mindeközben mindössze 4,5 milliárd forint osztalékot vettek ki a vállalat tulajdonosai egy évtized alatt a vállalatba történt befektetésük óta.

Az energetikai szektorban a beruházások igen hosszú idő alatt térülnek meg, különösen, ha a szabályozás korlátozza a végfelhasználói energiaárakat. Lehetetlen úgy sokmilliárdos, hosszú távú fejlesztéseket finanszírozni, hogy nem tudni, milyen feltételekkel lehet működni néhány évvel később, és hogyan térülnek meg majd a projektek. A kétezres évek elején indította el az akkori kormány a kapcsolt termelés támogatását. A kötelező átvétel (KÁT) 2011. július 1-jétől történő megszüntetésével a kapcsolt erőművek stabilitásukat, azok pedig, akik múltbéli beruházásaikra felvett, még vissza nem fizetett hitellel is rendelkeznek, életképességüket vesztik el. Mivel az ilyen kapcsolt termelők bevételei az új szabályozás következtében meredeken zuhantak, azokból a beruházások hiteleit nem lehet biztonságosan törleszteni. Ez veszélyezteti egyes kapcsolt energiatermelők rövid távú fennmaradását, következésképpen felveti a távhőszolgáltatás jövőbeni biztonságának kérdését - jelentette ki Nicolas Katcharov. Másrészt pedig a távhődíjak befagyasztása az egész szektort érinti: az általában önkormányzati tulajdonban levő távhőcégek vesztesége éves szinten akár 15 milliárd forint is lehet, elvéve a forrásokat a lakossági távhőrendszerek modernizációjától, és pont a célul kitűzött új megújulóenergia-fejlesztésektől.

Ha azonban a fejlesztések a jövőről szólnak, akkor az elkövetkezendő néhány hónapban - a következő fűtési idény előtt - meg kell válaszolni azt a kérdést, hogyan tudnak a társaságok működni és adósságaikat finanszírozni, ha a szabályozás folyamatosan a veszteség felé taszítja őket. Mint az elnök-vezérigazgató elmondta, a Budapesti Erőmű üzemeltetési költségei hat-hét százalékkal a legjobb iparági gyakorlat alatt vannak, ezt lényegesen tovább mérsékelni nem lehet. Persze valódi eredményt az jelentene, ha az államigazgatás és az iparág közösen dolgozná ki azt a megoldást, amely illeszkedik a kormányzati célokhoz, de nem lehetetleníti el a beruházások vonzása és az egész ágazat korszerűsítése céljával kötött korábbi megállapodások alapján épült erőműveket. E nélkül és a befektetők bizalma nélkül nem valószínű, hogy az energiaszektorban hamar bekövetkezik a "zöld fordulat".

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.