valasz.hu/esszencia/orokbe-fogadott-kedvencek-126764

http://valasz.hu/esszencia/orokbe-fogadott-kedvencek-126764

A legek dinasztiája

A Curie család asszonyai

/ 2017.12.19., kedd 15:43 /

Egy géniuszokkal teli család az öt elnyert Nobel-díjjal abszolút csúcstartók. A mozgatórugó Marie, az anya, majd a két lánya, Irene és Eve, akik a szakmai sikereikkel harcoltak a nők egyenjogúságáért, boldogulásáért és az üvegplafon áttöréséért.

Amikor Maria Salomea Skłodowska egy tanárcsalád ötödik gyermekeként 1867-ben megszületett Varsóban, senki nem sejtette, hogy egyszer történelmet ír. A tehetsége hamar megmutatkozott, ám mivel nőként nem kerülhetett be a felsőoktatásba, az édesapja pedig egy rossz befektetés miatt elveszítette a vagyonát, tanítói munkát kellett vállalnia. De nem mondott le az egyetemről, ezért megállapodott Bronisława nevű nővérével, hogy a keresetéből támogatja az orvosi tanulmányát a Sorbonne-on, amiért cserébe később ő ugyanezt várhatja. Két évre vidékre került a Żorawski családhoz, ahol beleszeretett a matematikát tanuló fiukba, Kazimierzbe. Bár a vonzalom kölcsönös volt, a szülők ellenezték a házasságot, amit Maria lelki bánatára a fiú elfogadott. Ám a döntését idővel megbánhatta, mert miután komoly tudományos karriert futott be, idős úrként gyakran üldögélt a varsói Rádium Intézet előtt álló Marie Curie-szobornál.

Új élet

Maria 1891-ben Párizsba költözött, ahol Marie-ra változtatta a nevét, és egy apró manzárdszobát bérelt, de se fűtésre, se ételre nem volt pénze, pirítóson és teán élt. Beiratkozott a Sorbonne-ra, ahol matematikát, fizikát és kémiát hallgatott, esténként pedig tanított. Fizikából, majd egy ösztöndíj segítségével matematikából is diplomázott. Laboratóriumkeresés közben ismerkedett meg az egyik legjobb párizsi egyetemen tanító fizikussal, Pierre Curie-vel, és a közös szakmai érdeklődésnek szerelem lett a vége, a lánykérésnek viszont elutasítás. Marie ugyanis úgy tervezte, hogy Lengyelországban fog dolgozni, ám nőként nem vették fel a krakkói egyetemre, mire Pierre meggyőzte, hogy térjen vissza Párizsba. Az 1895-ben megtartott esküvőjükön Marie fehér menyasszonyi ruha helyett egy egyszerű sötétkék ruhában volt, amit később a laboratóriumban hordott. A jegygyűrűre szánt pénzből pedig bicikliket vettek, és azzal tekertek el nászútra.

Az első elismerés

A közös munka gyorsan meghozta a sikert; a Curie házaspár 1898-ban felfedezett két új radioaktív elemet: az asszony hazájáról elnevezett polóniumot és a rádiumot. 1903-ban Franciaországban első nőként megkapta a doktori címet, és szintén első nőként a férjével és Henri Becquerellel megosztva elnyerte a fizikai Nobel-díjat a radioaktív sugárzás kutatásáért.

A helyzet pikantériája, hogy a Természettudományok Akadémiája eredetileg csak a két férfit jelölte a díjra, amiről az elbíráló bizottság svéd matematikus tagja – a kutatónők elkötelezett támogatója – tájékoztatta Pierre-t, aki a válaszlevelében megírta, hogy botrányos lenne, ha Marie nem kapná meg a díjat. Ugyanez az akadémia nyolc év múlva elutasította Marie felvételét a tagjai közé. Az ok állítólag az volt, hogy nő.

Családi élet

Marie sok energiát fordított két lányuk, Irene és Eve szellemi és fizikai fejlesztésére. A családi idillnek egy tragédia vetett véget, Pierre-t 1906-ban elgázolta egy lovas szekér. Az asszony megtört, magányos volt, de elkötelezett, minden energiáját a közös kutatásaik befejezésére fordította. A Sorbonne felajánlotta neki a laboratórium vezetését és a férje professzori állását – nőként először tölthetett be ilyen pozíciót. Négy évvel később viszont csúnyán meghurcolták, amiért viszonya lett egy nála öt évvel fiatalabb és nős fizikussal, Paul Langevinnel.

Érdekesség, hogy Irene Langevin vezetésével doktorált, Marie unokája, Hélene Joliot pedig Langevin unokájának lett a felesége.

Történelem íródott

Marie Curie 1911-ben végleg történelmet írt, amikor megkapta a kémiai Nobel-díjat a vegytiszta rádium előállításáért. Ő az egyetlen nő, aki két Nobel-díjat nyert, és az egyetlen tudós, akit két különböző tudományterületen díjaztak. Sugárzás okozta leukémiában halt meg 1934-ben. Illyés Gyula ezt írta a házaspár nyughelyéről: „…a sok évtizedes munka közben a rádiumsugárzás végleg beépült csontjaikba, ma is ott van, és jelzi sírhelyüket. Ha senki nem lenne a temetőben, hogy megmutassa, merre van a sír, egy egyszerű Geiger–Müller-számláló élénkülő lüktetése odavezetné a látogatót.” A hamvaikat 1995-ben áthelyezték a párizsi Panthéonba, Marie-t a saját jogán első nőként.

A szülők nyomában

Irene örökölte a szülei zsenialitását. Középiskolás létére az első világháborúban nővérként dolgozott és az édesanyja mozgó röntgenvizsgálóiba képezte a dolgozókat. Matematikából és fizikából diplomázott a Sorbonne-on, 25 évesen doktorált, majd az édesanyja asszisztense lett a Rádium Intézetben. Itt ismerte meg Frédéric Joliot-t, s az esküvőt követően, a szülők iránti tiszteletből mindketten felvették a Joliot-Curie nevet. Két gyermekük született, az atomfizikus Hélene és a biokémikus Pierre. Együtt fedezték fel a mesterséges radioaktivitást 1934-ben, amiért a rákövetkező évben elnyerték a kémiai Nobel-díjat. Irene a Rádium Intézet vezetője, a Sorbonne professzora és kutatásért felelős államtitkár volt, részt vett a francia atomreaktor kiépítésében is. 1956-ban hunyt el leukémiában.

Járatlan utakon

Eve, bár tudományokból és filozófiából diplomázott, nagyszerűen zongorázott, ő írta meg édesanyja életrajzi, Madame Curie című könyvét, majd háborús tudósítóként dolgozott. A kötetbe gyűjtött munkáit tudósítás kategóriában Pulitzer-díjra jelölték. Szívén viselte a nők és a gyerekek sorsát, ezért De Gaulle kormányában politikai szerepet is vállalt, illetve a NATO első főtitkárának a tanácsadója is volt. 1954-ben összeházasodott az amerikai politikus és diplomata Henry Richardson Labouisse, Jr.-ral, akit 1965-ben kineveztek az UNICEF főigazgatójának, és aki ugyanebben az évben a szervezet munkájáért átvette a Nobel-békedíjat. Eve-et a 100. születésnapján a szervezetben betöltött szerepéért a francia Becsületrenddel tüntették ki.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.