Az átverések kora

Megtévesztenek és megtévesztünk

/ 2017.04.26., szerda 17:56 /

Ma már szinte semmi sem az, aminek látszik. Reklámokkal, ígéretekkel megvesztegethető a pénztárcánk és az elménk. Közben a közösségi médiában mi is szívesen mutatjuk egy olyan élet látszatát, ami távol áll a valóságtól.

A világhálón egy kattintással gyakorlatilag bármit megvehetünk: a zavaró ráncainkat eltüntető csodakrémeket, örök egészséget ígérő vitamintablettákat vagy a nem kívánatos hurkáinkat ügyesen leszorító ruhákat. Ám amikor végre birtokába jutunk a termékeknek, sokszor csalódottan mérgelődünk, mert az ígért hatásból semmi nem lett. Ugyanez történik, ha valamilyen információ birtokába szeretnénk jutni. Az érdekes, figyelemfelkeltő címek ugyanis többször félrevezetnek, és rájuk kattintva semmitmondó tartalmat találunk.

Félig mondani, félig nem

De miért kattintunk egyáltalán? Szegedi Juli, a HR Portál főszerkesztője szerint azért, mert már annyira magasan van az ingerküszöbünk, hogy csak az igazán ütős címek vonzzák a tekintetünket.

– Ma már annyi információ van, hogy mindenki ki akar tűnni valami szenzációval – magyarázta a szakember. – De ha a címben mindent elárulunk, már nem érdekli az olvasót a teljes cikk. Ezért valahogy félig kell mondani valamit, félig meg nem. És ezzel nincs is baj, amíg be nem csapjuk az olvasót. Ezt azonban nehéz kikerülni. Sokszor én is szidom magamat, mert rákattintok valamire, és egy pillanat alatt kiderül, hogy a cím és a tartalom köszönőviszonyban sincs egymással. Ez a helyzet egy nagyon kemény verseny eredménye. Az online-tartalmat előállítók között folyamatos harc dúl: mi az, ami a virtuális térben a legtöbb emberhez eljut, mert ez hozza a kattintásszámot és a pénzt jelentő hirdetőket. Ezért kell óvatosnak lennünk a hirdetésekben felugró érdekes cikkcímekkel, mert lehet, hogy olyan oldalra visznek bennünket, ahol nemcsak a címek becsapósak, de a tartalom is tele van kamu hírekkel.

Ezért, ha megbízható információt keresünk, használjuk a nagy és ismert hírportálok keresőjét.

Remény kapható

Egy másik, nagyon sok ember hiszékenységét érintő jelenség a reklám. Hiába tudjuk, hogy a hirdetésekben elhangzó ígéretek nagy része nem (teljesen) igaz, mégis szívesen dőlünk be a hangzatos PR-szövegeknek. Márton-Koczó Ildikó executive coach, tréner azt mondja, bármilyen furcsán hangzik is, hasonló okból hiszünk mégis a szépítő csoda krémekben vagy a karcsúságot ígérő szuper tablettában, mint az összeesküvés-elméletekben vagy az ufókban:

– Az amszterdami VU Egyetemen tanító Jan-Willem van Prooijen szerint, ha az emberek azt érzik, hogy nem irányítják a saját életüket vagy egy bizonyos szituációt, akkor megpróbálnak magyarázatokat keresni rá, és olyan összefüggéseket találnak, amilyenek a valóságban talán nem is léteznek. Például, ha lefogyok tíz kilót, biztosan találok magamnak párt, vagy ha kevesebb ráncom lesz és fiatalabbnak nézek ki, előbbre jutok a ranglétrán. Csalódásaink, frusztrációnk és félelmeink ellenszereként használjuk azokat az ígéreteket, amiket a reklámok sugallnak.

Sokszor maguk a gyártók sem titkolják, hogy az értékesítésben nagyban számítanak a portéka által a vásárlókban keltett vágyakozásra. Ahogy Charles Revson, a parfümipar kiemelkedő alakja, a Revlon egyik alapítója fogalmazott egyszer: „Mi a gyárban kozmetikumokat állítunk elő, de a boltokban reményt árulunk.”

Pózolunk a lájkokért

De mielőtt pálcát törnénk az újságírók és a reklámszakértők felett, gondoljuk végig, hogyan mutatjuk mi az életünket, a hétköznapjainkat a nagyvilágnak. A közösségi média térnyerésével sokan igyekeznek az önmagukról megjelenő imázst pozitív irányban befolyásolni. Odafigyelnek a posztjaikra, a megosztásaikra, a tetszésnyilvánításaikra, a róluk készült képek minőségére, a látogatott események megválogatására. Egy idealizált valóságot építenek fel maguk köré, és ezt a képet mutatják a külvilágnak. Egyre magasabbra teszik a lécet, és egyre nagyobb lesz az elvárásuk önmagukkal szemben is, amit még inkább indukál, ha egy frissen felrakott képre csak néhány tetszésnyilvánítás fut be.

– Az elvárások szerepjátékokra kényszerítenek minket, hiszen semmire sem vágyunk annyira, mint arra, hogy szeressenek. A környezetünknek szóló szerepek mindegyike a befogadásért, az elfogadásért való könyörgés – folytatta Márton-Koczó Ildikó. – Viszont ha mi nem szeretjük, nem fogadjuk el önmagunkat, ha a boldogságot csak odakint keressük, akkor mindig valaki, valami más kell az egyensúlyunkhoz. Hosszú távon a legtöbbet a saját értékeink feltérképezésével, az önismeretünk mélyítésével érhetünk el. Kérhetjük szakemberek segítségét vagy beiratkozhatunk önismereti kurzusra, ha úgy érezzük, hogy a megfelelési kényszert nem tudjuk elengedni. De akár saját magunknak is feltehetünk időről időre olyan kérdéseket, amelyek segítenek megérteni a belső mozgatórugóinkat.

***

10 kérdés önmagunkhoz

- Mi(k) az(ok), ami(ke)t legjobban szeretek magamban?

- És még?

- 1–10-es skálán mennyire fogadom el önmagam testestül-lelkestül? (1: egyáltalán nem, 10: teljes mértékben)

- Ha a válaszom nem 9-es vagy 10-es, mit tehetek azért, hogy az önelfogadásom javuljon?

- Mikor mondtam utoljára magamnak, hogy elfogadom magam úgy, ahogy vagyok? Mikor mondom legközelebb?

- Mit tudok tenni magamért, hogy fizikailag és mentálisan is fejlődjek?

- Hogyan tudok még erősebbé válni?

- Mi az, amit már megtettem magamért?

- Mi az, amit még meg tudok tenni?

- Ki tudja serkenteni, ösztönözni a belső megerősödésemet?

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Bibliai idézet a HVG új szlogenje

A szlogen „születéséről” annyit, hogy a lap számára az új felvilágosodás reményét jelentő „Legyen világosság” („Fiat lux”) néhány ezer éves bibliai mondat.

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Gulyás Gergely: „Ilyen diktatúrát kívánok mindenkinek!”

Nem tudja, nyertünk-e bármit is a CEU-üggyel, s amikor állami cégeknél a prémium megközelíti az éves fizetést, az elfogadhatatlan – mondja Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke szerint nem szabad felülniük a téves látszatnak, hogy a mutyiügyek következmények nélkül maradnak. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Újabb negyedszázad kezdődik

Százhárom országból jöttek látogatók, hollywoodi filmsztárok sora érkezett a fesztiválra, egy 11 hónapos hongkongi csecsemő is itt szórakozott szüleivel...