Az átverések kora

Megtévesztenek és megtévesztünk

/ 2017.04.26., szerda 17:56 /

Ma már szinte semmi sem az, aminek látszik. Reklámokkal, ígéretekkel megvesztegethető a pénztárcánk és az elménk. Közben a közösségi médiában mi is szívesen mutatjuk egy olyan élet látszatát, ami távol áll a valóságtól.

A világhálón egy kattintással gyakorlatilag bármit megvehetünk: a zavaró ráncainkat eltüntető csodakrémeket, örök egészséget ígérő vitamintablettákat vagy a nem kívánatos hurkáinkat ügyesen leszorító ruhákat. Ám amikor végre birtokába jutunk a termékeknek, sokszor csalódottan mérgelődünk, mert az ígért hatásból semmi nem lett. Ugyanez történik, ha valamilyen információ birtokába szeretnénk jutni. Az érdekes, figyelemfelkeltő címek ugyanis többször félrevezetnek, és rájuk kattintva semmitmondó tartalmat találunk.

Félig mondani, félig nem

De miért kattintunk egyáltalán? Szegedi Juli, a HR Portál főszerkesztője szerint azért, mert már annyira magasan van az ingerküszöbünk, hogy csak az igazán ütős címek vonzzák a tekintetünket.

– Ma már annyi információ van, hogy mindenki ki akar tűnni valami szenzációval – magyarázta a szakember. – De ha a címben mindent elárulunk, már nem érdekli az olvasót a teljes cikk. Ezért valahogy félig kell mondani valamit, félig meg nem. És ezzel nincs is baj, amíg be nem csapjuk az olvasót. Ezt azonban nehéz kikerülni. Sokszor én is szidom magamat, mert rákattintok valamire, és egy pillanat alatt kiderül, hogy a cím és a tartalom köszönőviszonyban sincs egymással. Ez a helyzet egy nagyon kemény verseny eredménye. Az online-tartalmat előállítók között folyamatos harc dúl: mi az, ami a virtuális térben a legtöbb emberhez eljut, mert ez hozza a kattintásszámot és a pénzt jelentő hirdetőket. Ezért kell óvatosnak lennünk a hirdetésekben felugró érdekes cikkcímekkel, mert lehet, hogy olyan oldalra visznek bennünket, ahol nemcsak a címek becsapósak, de a tartalom is tele van kamu hírekkel.

Ezért, ha megbízható információt keresünk, használjuk a nagy és ismert hírportálok keresőjét.

Remény kapható

Egy másik, nagyon sok ember hiszékenységét érintő jelenség a reklám. Hiába tudjuk, hogy a hirdetésekben elhangzó ígéretek nagy része nem (teljesen) igaz, mégis szívesen dőlünk be a hangzatos PR-szövegeknek. Márton-Koczó Ildikó executive coach, tréner azt mondja, bármilyen furcsán hangzik is, hasonló okból hiszünk mégis a szépítő csoda krémekben vagy a karcsúságot ígérő szuper tablettában, mint az összeesküvés-elméletekben vagy az ufókban:

– Az amszterdami VU Egyetemen tanító Jan-Willem van Prooijen szerint, ha az emberek azt érzik, hogy nem irányítják a saját életüket vagy egy bizonyos szituációt, akkor megpróbálnak magyarázatokat keresni rá, és olyan összefüggéseket találnak, amilyenek a valóságban talán nem is léteznek. Például, ha lefogyok tíz kilót, biztosan találok magamnak párt, vagy ha kevesebb ráncom lesz és fiatalabbnak nézek ki, előbbre jutok a ranglétrán. Csalódásaink, frusztrációnk és félelmeink ellenszereként használjuk azokat az ígéreteket, amiket a reklámok sugallnak.

Sokszor maguk a gyártók sem titkolják, hogy az értékesítésben nagyban számítanak a portéka által a vásárlókban keltett vágyakozásra. Ahogy Charles Revson, a parfümipar kiemelkedő alakja, a Revlon egyik alapítója fogalmazott egyszer: „Mi a gyárban kozmetikumokat állítunk elő, de a boltokban reményt árulunk.”

Pózolunk a lájkokért

De mielőtt pálcát törnénk az újságírók és a reklámszakértők felett, gondoljuk végig, hogyan mutatjuk mi az életünket, a hétköznapjainkat a nagyvilágnak. A közösségi média térnyerésével sokan igyekeznek az önmagukról megjelenő imázst pozitív irányban befolyásolni. Odafigyelnek a posztjaikra, a megosztásaikra, a tetszésnyilvánításaikra, a róluk készült képek minőségére, a látogatott események megválogatására. Egy idealizált valóságot építenek fel maguk köré, és ezt a képet mutatják a külvilágnak. Egyre magasabbra teszik a lécet, és egyre nagyobb lesz az elvárásuk önmagukkal szemben is, amit még inkább indukál, ha egy frissen felrakott képre csak néhány tetszésnyilvánítás fut be.

– Az elvárások szerepjátékokra kényszerítenek minket, hiszen semmire sem vágyunk annyira, mint arra, hogy szeressenek. A környezetünknek szóló szerepek mindegyike a befogadásért, az elfogadásért való könyörgés – folytatta Márton-Koczó Ildikó. – Viszont ha mi nem szeretjük, nem fogadjuk el önmagunkat, ha a boldogságot csak odakint keressük, akkor mindig valaki, valami más kell az egyensúlyunkhoz. Hosszú távon a legtöbbet a saját értékeink feltérképezésével, az önismeretünk mélyítésével érhetünk el. Kérhetjük szakemberek segítségét vagy beiratkozhatunk önismereti kurzusra, ha úgy érezzük, hogy a megfelelési kényszert nem tudjuk elengedni. De akár saját magunknak is feltehetünk időről időre olyan kérdéseket, amelyek segítenek megérteni a belső mozgatórugóinkat.

***

10 kérdés önmagunkhoz

- Mi(k) az(ok), ami(ke)t legjobban szeretek magamban?

- És még?

- 1–10-es skálán mennyire fogadom el önmagam testestül-lelkestül? (1: egyáltalán nem, 10: teljes mértékben)

- Ha a válaszom nem 9-es vagy 10-es, mit tehetek azért, hogy az önelfogadásom javuljon?

- Mikor mondtam utoljára magamnak, hogy elfogadom magam úgy, ahogy vagyok? Mikor mondom legközelebb?

- Mit tudok tenni magamért, hogy fizikailag és mentálisan is fejlődjek?

- Hogyan tudok még erősebbé válni?

- Mi az, amit már megtettem magamért?

- Mi az, amit még meg tudok tenni?

- Ki tudja serkenteni, ösztönözni a belső megerősödésemet?

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.