Az édes otthon veszélyei
A láthatatlan kockázat
A látszat néha csal. Ez éppen annyira igaz a lakásunkra, mint bármi másra. A rendezett külső nem feltétlenül jelenti azt, hogy az otthonunk egyben takarékos, biztonságos és egészséges is.
A KONYHAI CSAPDÁK
Nehéz elhinni, de a négy fal között is rengeteg veszély leselkedik ránk. A kórokozók egyik legnagyobb melegágya a konyha, ahol akár több milliárd baktérium is megél. A négy legveszélyesebb terület a mosogató és környéke, a csap, a vágódeszkák és a hűtőszekrény fogantyúja. Mielőtt ételhez vagy a szánkhoz nyúlnánk, mindig alaposan mossunk kezet. A földes, sáros hozzávalókat jól tisztítsuk meg, a húsoknak - főleg a csirkének - szánt vágódeszkát másra ne használjuk, és fokozottan ügyeljünk a nyers és félig átsült húsok fogyasztásával, mert a baktériumok a kellemes - se túl meleg, se túl hideg - hőmérsékletet szeretik a legjobban. A szivacson és a konyharuhán előszeretettel tanyáznak a kórokozók. Ha koszosak, gyakrabban, de minimum hetente cseréljük, sőt be is áztathatjuk őket forró vízbe. A csapot tartsuk tisztán, ha kell, a szűrőt is mossuk át. A csepegést szüntessük meg, mert rozsdásodást, penészedést, vízkövet okozhat, ráadásul (pénz)pazarlás.
A maradékokat azonnal csomagoljuk el, tegyük a hűtőbe, a koszos edényeket, tányérokat pedig ne áztassuk be. Az étel, a víz és a szobahőmérséklet veszélyes kombináció. Próbáljuk a kamránkat óvni a melegtől, a nedvességtől és a fénytől, amit tudunk, tároljunk dobozban, üvegekben - főleg a liszteket, magvakat és aszalványokat -, hogy elkerüljük a molylepkéket és a bogarakat. (Az aszalványmoly ellen a nagytakarítás és az ecetes átmosás, a ruhamolyok ellen pedig a levendula, a menta és a rozmaring ajánlott. Illóolaj formájában vagy szárítva, tasakba töltve.)
A szagelszívót és pulton lévő háztartási gépeket akkor is tisztítsuk, ha ritkán használjuk. Húzzuk ki, amire nincs szükségünk, mert a készenléti állapot is fogyaszt. Gáztűzhely és -fűtés esetében ügyeljünk a szellőztetésre, ellenőriztessük a kéményt, a kazánt, a radiátorokat, és vegyünk egy szén-monoxidriasztót.
FRISSEN, FITTEN
Az otthonunk hőmérséklete 20-22 °C, a páratartalma 40-60 százalék között ideális. A benti és a kinti hőmérséklet közötti nagy különbség - és a padlófűtés is - szárítja a levegőt, ami köhögéshez és viszketéshez vezethet, a túlfűtés okozta nedves és meleg levegő pedig a penészgomba szaporodásához és légzőrendszeri betegségekhez. Érdemes venni egy higrométert, amely megmutatja a páratartalmat. Ha a levegő száraz, akkor párásítani kell, ha nyirkos - az ablakokon, tükrökön csorog a víz és penészt találunk -, akkor szellőztessünk vagy párátlanítóval vonjuk el az extra nedvességet. Allergia esetén érdemes egy légtisztító berendezést venni vagy szobanövényeket, például zöldikét, aloe verát, páfrányt vagy fikuszt nevelni.
Hiába a hideg, nyissuk ki az ablakot, főleg a nedvesedő helyiségekben, amilyen a fürdő vagy az északi fekvésű szobák, a konyha, vagy ahol teregetni szoktunk. Fokozottan ügyeljenek a szellőztetésre a vastagon szigetelt falú, tökéletesen záródó, műanyag ablakok mögött lakók, mert nehezen tud levegőzni a lakásuk.
UTOLSÓ SIMÍTÁSOK
Vegyünk jó minőségű, természetes anyagból készült textíliát. A szőnyegeket, kárpitokat, matracokat alaposan porszívózzuk ki, ha kell, tisztíttassuk, a függönyöket, tartalék ágyneműket, törülközőket pedig rendszeresen mossuk ki, hogy elkerüljük a megbúvó poratkákat, port, koszt és állatszőrt. Külön ügyeljünk az elektronikai eszközök tisztítására. Mérések kimutatták, hogy a klaviatúra, az egér, a telefon, az íróasztal és a távirányító a legkoszosabbnak hitt vécéülőkénél sokkal szennyezettebb, hemzseg a baktériumoktól. Új faberendezés esetén ügyeljünk a szellőztetésre, mert a kezelésük után párologhatnak, ahogy a falfestékek is. A vízbázisú, természetes anyagokból készült, gyerekbarát típusúak az egészségre legkevésbé ártalmasak.
TERMÉSZETES TISZTASÁG
A vegyi anyagok miatt a fürdőszoba az egészségre és a környezetre a leginkább káros és veszélyes helyiség. Próbáljunk inkább átállni a természetes hozzávalókból készült tisztító- és mosószerekre, amiket akár magunk is készíthetünk. Ezek nem csípik a bőrt és a szemet, nincs maró szaguk, nem okoznak fejfájást és lebomlanak. A háztartási szódabikarbóna az igazi jolly joker. Olcsó, könnyen hozzáférhető és számtalan célra jó. Leggyakrabban súrolásra, szagtalanításra, duguláselhárításra és fehérítésre használjuk. Étel- és almaecettel feloldhatjuk a vízkövet, megpucolhatjuk az ablakokat és tisztíthatjuk a vécét. A kisebb területek tisztítására a citrom is tökéletes, viszont márvány- és gránitfelületen ne használjunk savas anyagot, mert kimarja. Fertőtlenítésre, gombaölésre tökéletes a teafa-, a szegfűszeg-, a citrusolaj. Ugyanígy érdemes a kozmetikumok - smink, hajápoló és festék, körömlakk - márkái közül a természetest venni. Válasszunk jól tapadó kilépőt, mert a legtöbb eséses baleset a fürdőszobában történik. Mindig terítsük ki a vizes törülközőket száradni, mert könnyen bepállnak, a fogkefét pedig sűrűn mossuk át forró víz alatt, és cseréljük rendszeresen.
* * *
Jobb külön
Szelektíven gyűjteni jó. Lehet kapni pici ökokukákat, amelyekbe gyűjthetjük a papírt, műanyagot, fémet és az üveget, majd a színes hulladékgyűjtő szigeteken kiüríthetjük azokat, de az ország felében már működik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. Mit ne tegyünk? Fontos, hogy az ételt tartalmazó dobozokat, konzerveket előbb öblítsük ki, a műanyag palackokat tapossuk laposra és csavarjuk rájuk a kupakot, a zsíros, szennyezett papírokat ne dobjuk ki, ahogy a vegyszeres flakonokat se, az olajat ne öntsük a lefolyóba, külön gyűjtsük és adjuk le, a veszélyes hulladékokat pedig az erre kijelölt telepeken vagy a lomtalanításkor feltüntetett helyen adjuk le. Meg fogunk döbbenni, milyen kevés háztartási hulladékunk marad a szelekció után.