Heti ajánló - 2017.06.01.

/ 2017.05.31., szerda 18:42 /

Találós kérdések

S. N.

Oidipusznak a szfinx a következő találós kérdést tette föl: melyik az az élőlény, amelyik reggel négy lábon, délben két lábon, este három lábon jár? Ő pedig rögtön megfelelt: az ember. Hasonlóan egyszerű, mégis az emberi lét nagy kérdéseit boncolgató feladványokkal teszi próbára az utazót a könyvbeli Szfinx, amit az is élvezni fog, aki szereti a misztikus keleti világot, és az is, aki a sikeres, de boldogtalan főhős útját sokkal inkább belső fejlődésként értelmezi.

Felhőhegyi Balázs: A Szfinx hét kapuja
Helikon Kiadó, 2017. Ára: 2999 Ft
****


Szeressük a jazzt!

S. N.

Az idén tízéves Sárik Péter Trió új lemezén öt kiváló vendégművész is közreműködik (Borbély Mihály – szaxofon, Gyárfás István – gitár, Gyémánt Bálint – gitár, Várallyay Petra – ének, hegedű, Tar Gergely – ütőhangszerek). Elindult az I love jazz kampány is: az öt különböző stílust játszó vendég és a Trió sokszínű muzsikája biztosan új rajongókat csábít a jazzkedvelők táborába. Lemezbemutató koncert június 2-án, a Budapest Music Centerben.

Sárik Péter Trió: Lucky dog
Hunnia Records & Film Production, 2017. Ára: 2050 Ft


Mesél a gemenci erdő

Lukácsy György

Azzal, hogy Olma Frigyes rendező bemutatta a Gemenc című természetfilmjét, az eddig is ismert, világszínvonalon alkotó magyar pályatársaihoz – mint Mosonyi Szabolcs vagy Török Zoltán – új név csatlakozott. A múlt hét végén megrendezett, több ezer diákot is vonzó Gödöllői Nemzetközi Természetfilmfesztivál egyik legkellemesebb meglepetése volt az ártéri erdőről szóló – immár a mozikban is látható – film.

A gemenci táj persze eszményi alany: a 180 négyzetkilométeres dunai ártér igazi őserdő, természeti enklávé a beépített Európa szívében. És a miénkben. A róla szóló mozgókép nemcsak kihasználja, hogy a gemenci erdő amolyan természetfilmes labor, hanem az alkotók megkeresték azokat a csak itt tapasztalható tüneményeket is, amelyekért érdemes a filmeseknek hetekig térdig a mocsárban várakozniuk. A legszebb példák Tarkovszkij filmjeinek képi világát idézik. Tavasszal nyílnak a virágok, majd jön az ár, ilyenkor látszólag minden tönkremegy, ami éppen csak szárba szökkent a hideg tél után. A film segítségével azonban látjuk, hogy a víz alatt a kivirágzó tavaszi hírnökök bámulatos szépségben áznak. Vagy: az egri kazamatákon kívül sosem látjuk a fák gyökerét alulról. Márpedig amikor elvonul az ár Gemencen, a víz sok helyütt magával viszi a gyökérzet laza talaját is – hihetetlen természeti szobrokat hozva így létre. Az alkotóknak volt szemük meglátni ezen szépségeket. Filmjük nem a dramatizált természetfilmek közé tartozik, amelyekben egy-egy hősért – lemmingért, hódért, sakálért – aggódunk, hanem a szépségével hat.

Gemenc – Az árterek világa
Magyar természetfilm, 60 perc
Rendező: Olma Frigyes
****


Hármas hatás

V. N. V.

Döntött, négyzet alapú tánctér, megsokszorozott szereplők, akrobatikus táncosok – Bartók Béla száz éve bemutatott táncjátékát, A fából faragott királyfit ezúttal Frenák Pál vitte színre; öröm, hogy kortárs mester társulata dolgozott a balettkarral. A folytatásban kevesebb a kockázat: A csodálatos mandarin Seregi László felújított koreográfiája, zárásként pedig Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes vezetője készített a balettet és a néptáncot ötvöző produkciót a Táncszvitből. Reveláció nincs, de a koreográfia és a jelmezek szépek.

Bartók TáncTriptichon
Operaház, június 1., 4.
****


Teve a Margit körúton

Zsuppán András

A régészet időről időre támadások célpontjává válik, mivel a beruházásokat lassítja a kutatók „piszmogása”. A szeptember 17-ig látható régészeti tárlat bejáratánál először mégis az építtetők mesélik el, hogyan változott meg hozzáállásuk az előkerült leletek láttán, s a látogató is rádöbbenhet, mennyivel szegényebbek lennénk megelőző feltárások nélkül. Elmúlt már az a korszak, amikor a régészeti kiállítás vitrinbe kitett fazekakat jelentett – vagy ha mégis, akkor mellbevágó méretű és gazdagságú leletegyüttesekkel találkozunk.

Ma már azonban remek animációs filmek, makettek és rekonstrukciós rajzok kínálnak még fokozottabb élményt. Az elmúlt évtizedben Csepeltől a budai Várig, a belvárosi plébániatemplomtól Albertfalváig zajlottak építkezések – tudásban és tárgyi emlékekben is lenyűgöző eredményeket hozva. A leletek között vannak helyi érdekességek, például a Margit körúti iskola telkén talált török kori tevekoponya, de olyan, művészettörténeti szempontból kiemelkedő alkotások is, mint az esztergomi vasút mellett előkerült aquincumi lakóház padlómozaikja, vagy a margitszigeti domonkos klastrom töredékes Szent Erzsébet-freskója.

Kincsek a város alatt – Budapesti Történeti Múzeum
*****


Orosz panoptikum

Kézdi Beáta

„Hatalom, mindig ez az éhség” – mondja Kabanov lesújtóan, és talán ez az egyetlen gondolat, melyet magunkkal vihetünk az előadásból. Puskin történelmi drámájában a vérontásé és a cári székért való küzdelemé a főszerep. Nincs nemzeti hős, elfogadható politikai lépés, még a nép sem szerethető. A hatalomért folytatott harcban senkiért nem lelkesedünk. Oly passzivitással nézzük az eseményeket, ahogy a színpadon látott nép sodródik vezetőtől vezetőig.

Bár a történészek szerint Borisz Godunov kezdetben sikeres kormányzóként uralkodott, népe nem tudta feledni, hogy gyerekgyilkosság árán került a trónra, és nem vér szerinti örökös. Így mikor megjelenik a legyilkolt cárevics bőrébe bújva egy kiugrott szerzetes, őt kezdik isteníteni. Puskin műve nemcsak az orosz néplélek rejtelmeit, de a hatalom természetét, az érdekek állandó változását is bemutatja; a színpadon sajnos mindez nem valósul meg kellő izgalommal, így nézőknek ez most csupán felolvasóest vagy panoptikum.

Puskin: Borisz Godunov – Katona József Színház
Rendező: Zsámbéki Gábor
***


Gyerekrajzok, falfirkák

S. N.

Szabados Árpád festő- és grafikusművész, az MMA rendes tagja 15 évig volt a Mozgó Világ képzőművészeti főszerkesztője, 1995-től a Képzőművészeti Főiskola rektora. Dolgozik tussal, grafittal, színes ceruzával, krétával is. Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik. A munkásságát érő impulzusokat – például gyerekrajzok, falfirkák – úgy integrálta, hogy mindvégig megőrizte saját stílusát. Kiállítását Pataki Ferenc festőművész nyitja meg Kosztánd István hegedűművész közreműködésével.

MTA SZAB székház, Szeged, június 1., 18 óra

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.