Karácsonyi mozaik

/ 2016.12.22., csütörtök 15:07 /

Tudta, hogy karácsonykor Japánban miért kígyózik a sor a KFC-k előtt? Vagy hogy mi is az a ricselőgép? És miről árulkodik, ha szenteste szombatra esik? Mert ez is mind-mind karácsony, és még annyi más.

A királyné kettős ünnepe

1837. december 24-én született Sissi, Magyarország szeretett királynéja. Kislányként rajongott a karácsonyért, hiszen számára duplán ünnep volt, de Ferenc Józseffel kötött házassága után a bécsi udvar távolságtartó légköre, a születésnapját körülvevő protokoll untatta. Viszont az ünnepek környéki nassolásban nagy örömét lelte. Híresen ügyelt az alakjára, sokat sportolt, hogy vékony maradjon, a karácsony mégis kivétel volt. Ilyenkor nem ismert mértékletességet az édességben. Miután a kiegyezéssel ajándékba kapták a gödöllői kastélyt és a gyönyörű birtokot, Sissi a sarkára állt az anyósával szemben, és kiharcolta, hogy gyermekei és közeli ismerősei körében itt tölthessék az ünnepeket. Még a kastély feldíszítésében is segített, a cselédekkel együtt főzött, sőt az őröket kicselezve a városba is kiszökött ajándékot venni. Boldog, meghitt karácsonyokat töltöttek itt. Ám fiuk, Rudolf öngyilkossága után a királyné már nem találta helyét, egészsége megromlott, élete végéig feketében járt, ünnepi hangulatra sem vágyott, és azt sem engedte többé, hogy december 24-én felköszöntsék.

A japánok és a rántott csirke

Bár Japánban nem ünnep a karácsony, és az ország lakosságának csak egy százaléka keresztény, szenteste mégis sorok kígyóznak a KFC üzletei előtt. Az amerikai gyorsétteremlánc ugyanis 1974-ben felismerte, hogy a pulykasülthöz szokott külföldi vendégek a szigetországban sehol sem találják az étlapon a kedvencüket, ezért tökéletes alternatíva számukra a rántott csirke. A Kentuckyt karácsonyra kampányuk sikere mindmáig töretlen, és a japánok is örömmel átvették a szokást. Óriási a felhajtás, s vannak, akik hónapokkal előbb foglalnak helyet, hogy ne kelljen órákat sorban állniuk.

Mit hoz az új év?

A karácsonyhoz is megannyi babona társul. Például se kölcsönadni, se kölcsönvenni nem szabad, ha sokat szeretnénk keresni jövőre. És mosni meg szárítani sem, mert halálesetet válthat ki. És nem árt az eget is figyelnünk, mert megjósolhatjuk az új év időjárását, sőt ebből a szempontból az sem mindegy, milyen napra esik a szenteste. Idén szombatra, ami a babona szerint szép telet, szeles tavaszt, kedvetlen nyarat és drágaságot ígér.

Elmaradhatatlan kellékek

Magyarországon először 1824-ben állítottak karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő otthonában, majd a szokás egy-két évtizeden belül elterjedt a polgárság körében. A szegényebb rétegek és a parasztcsaládok viszont csak a második világháború után kezdtek fenyőfával ünnepelni. Eleinte aszalt gyümölcsöket, mézeskalács figurákat, papírdíszeket akasztottak rá. Majd megjelent a szaloncukor, Jókai szavával élve a szalonczukkedli. Francia cukrászok találmánya, hozzánk a betelepült német cukorművesekkel érkezett, és mára szinte elmaradhatatlan éke a karácsonyfának, igaz, ez egyedül nálunk szokás. Mivel a karácsonyfákat hajdanán a lakások szalonjában állították fel, innen ered a név. Érdekesség, hogy a celofán két végét díszítő papírbojtokat még akkor is kézzel vágták be, amikor a szaloncukor készítését már gépesítették, csak jóval később kezdték el használni a ricselő, azaz rojtozógépet. A karácsonyfára tekerhető égősort 1895-ben találta fel az amerikai Ralph Morris. Előtte gyertyákat tűztek a fákra, ami gyakran okozott tüzet. A biztosítótársaságok lobbiztak is, hogy törvényben tiltsák meg a gyertyák használatát, annyi kártérítést kellett fizetniük a balesetek miatt.

Örökzöld született

1941 karácsonyán hangzott el először a rádióban Bing Crosby előadásában a White Christmas című dal. Bár az egyik legnagyobb amerikai zeneszerző, Irving Berlin szerezte, Crosby nem volt különösebben elragadtatva tőle. Aztán az egyik főszereplőként elénekelte az Egész évben farsang című musicalben is, amelyet 1942-ben mutattak be a mozik. És akkor már villámgyorsan meghódította a világot. 1947-ben kénytelenek voltak újra felvenni, ugyanazokkal a zenészekkel és énekesekkel, mert az eredeti példány használhatatlanná vált, annyi másolatot kellett belőle készíteni. Minden idők egyik legtöbbet játszott és feldolgozott karácsonyi slágere világszerte 100 millió eladott példánynál tart, és Irving Berlin Oscar-díjat is kapott a legjobb eredeti filmzene kategóriában. Crosby később szerényen nyilatkozott a sikerről, nem tartotta fontosnak benne a szerepét, szerinte bárki el tudta volna énekelni.

Eltűnt a krimiszerző

1914 karácsonyán kötött házasságot Agatha Miller és Archibald Christie. A frigy jól indult, de aztán a férj 1926-ban közölte, hogy egy másik nőbe szerelmes. Mivel Agatha épp akkor veszítette el az édesanyját, teljesen összeomlott, és úgy döntött, eltűnik. Minden újság beszámolt a már neves krimiírónő kereséséről, még az a találgatás is szárnyra kapott, hogy a férje megölte. Pedig Agatha csak arra vágyott, hogy a férfi megkeresse. De hiába reménykedett. Tizenegy nappal később egy pici hotelben bukkantak rá, s a rendőrségnek emlékezetkieséssel magyarázta a történteket. A hűtlenség és a válás nagyon megviselte, a magánéletéről soha többet nem beszélt. Később viszont rátalált az élete végéig tartó, boldog szerelem egy neves régész, Sir Max Mallowan személyében.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kettészakadhat az Európai Unió

Ostobaság az EU elképzelése, hogy a vitás kérdéseket a visegrádi országok számára kifizetendő támogatások csorbításával rendezné – állítja Lubomír Zaorálek. A cseh külügyminiszter nem zárja ki, hogy az EU kettészakad. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Gulyás Gergely: „Ilyen diktatúrát kívánok mindenkinek!”

Nem tudja, nyertünk-e bármit is a CEU-üggyel, s amikor állami cégeknél a prémium megközelíti az éves fizetést, az elfogadhatatlan – mondja Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke szerint nem szabad felülniük a téves látszatnak, hogy a mutyiügyek következmények nélkül maradnak. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.