Kiszámítható-e az időjárás?

Árulkodó jelek körülöttünk

/ 2017.04.26., szerda 18:12 /

Az időjárás mindannyiunk életére hatással van. De vajon a régiek honnan tudták, mire számítsanak, amikor még nem voltak műszerek?

Mivel a falusi emberek az életük nagy részét a szabadban töltötték, ki voltak szolgáltatva a környezeti hatásoknak. Meg kellett tanulniuk olvasni a természet jeleit, és amennyire lehet, előre jelezni az időjárást, hogy a megélhetésüket biztosítani tudják. Természeti jelenségek szemtanúi voltak, állatok és növények vették körül őket, így jól ismerték a viselkedésüket, és azt is, ha valami megváltozott. A megfigyeléseiket összekapcsolták egy időjárási jelenséggel, majd feljegyzéseikben idővel ismétlődéseket fedeztek fel, amelyekből egy megbízható, időjóslásra alkalmas tudástár állt össze.

De vajon mi mindenre hagyatkoztak?

Érző lények

Minden élőlény, legyen az virág, állat vagy ember, nagyon finom szenzorokkal rendelkezik, amelyek pontosan érzékelik a környezetükben bekövetkező változásokat. Amíg mi leginkább a kedély- és az egészségi állapotunkban tapasztalunk eltérést, elsősorban az egymást váltó frontok hatására, a többi élőlény a legapróbb változásra is érzékenyen reagál, hiszen ez nekik a túlélést jelenti. A megszokott, nyugodt viselkedésük jó időre utal, de bármilyen hirtelen vagy szokatlan viselkedés a változó idő előrejelzésével kapcsolatos, amit egy értő szem azonnal az időjárás nyelvére tud fordítani.

Ha eső közeledik, megjelennek a giliszták, zaklatnak a legyek, a pókok és a méhek abbahagyják a munkát, a szentjánosbogarak nem világítanak. Tartós eső várható, ha szokatlan időben és hosszan kukorékol a kakas, vagy buborékozik a víz a pocsolyába cseppenő esőtől. Vihar közeledtével a kutyák menedéket keresnek, kedvetlenek és szagosak, a macskák sokáig tisztálkodnak és kaparnak. A pásztorkutyák jóval a vihar előtt elkezdik a nyájat összeterelni és a karám felé irányítani. Általánosan elmondható, hogy a rossz idő, eső érkezése előtt az állatok nyugtalanná válnak, biztonságba húzódnak, a békák hangosan brekegnek, a halak kiugrálnak a vízből, majd az iszap aljára fekszenek, akár bele is fúrják magukat, a madarak nem csiripelnek, vagy éppen ellenkezőleg, jóval hangosabban jeleznek.

A levegőben van

Az ég fürkészése sokat segített a várható időjárás minél pontosabb megállapításában. Éppen annyira sokatmondó volt a nap színe, a felhők mozgása, a levegő szaga, mint a hőmérséklet változása vagy a szél iránya.

Szép időre számíthatunk, ha aranylóan sárga a napfelkelte, ha kellemes szél fújdogál, a hold és a csillagok fényesen világítanak, ami egyben azt is jelenti, hogy tiszta az éjszaka, de hideg lesz.

Csapadék várható, ha ködre vagy szivárványra ébredünk, ha a holdnak udvara van és a csillagok haloványak, ha napfelkeltekor vöröslenek a felhők, ha felhős égbolttal feküdtünk és keltünk, a felhők pedig ellentétes irányban mozognak. Az sem mindegy, milyen színű a felhő. Ha sötétkék, akkor egy gyors és heves záporra vagy zivatarra lehet számítani, ha viszont inkább zöldeskék, akkor pillanatokon belül esni fog.

Esőre és hidegre van kilátás akkor is, ha egyáltalán nem nyílnak ki vagy összecsukódnak a virágok. A hőmérséklet- változásra és a csapadékra sok virág érzékeny, például a tulipán, a szegfű, a muskátli, a körömvirág és a százszorszép. A burgonya és a réti boglárka szára elhajlik, a feje lebillen. Ha azt vesszük észre, hogy a virágaink külseje hirtelen megváltozott, készüljünk az időjárás megváltozására. Ha eső közeledik, szorulnak a faablakok és -ajtók, erősebbek a levegőben terjedő illatok, és messzebbre elérnek a hangok.

Beszédes dátumok

Nem elég, hogy az elődeink a tapasztalataikat rendszerezték, sok közülük éveken át ismétlődött, így a naptárban is állandó helyet kaptak. Hogy könnyen elsajátítható és örökíthető legyen az egy-egy dátumhoz kapcsolódó előrejelzés, rövid és frappáns verseket is költöttek hozzájuk.

A borászoknak nagy öröm, ha védőszentjük napján, január 22-én szép idő és olvadás van, mert: „Ha szépen fénylik és megcsordul Vince, borral telik meg a pince, gabonával pajta csűr, Mihály majd édes bort szűr” – szeptember 29-én. Kiderül, hogy február 2-án a gyertyaszentelő ünnepe és a medve lassan elviszik-e a telet, hiszen „Gyertyaszentelő melege sok hó s jégnek előjele. Gyertyaszentelő hidege kora tavasznak hírnöke”. Vagy Sándor, József és Benedek, akik a zsákjukban hozzák a meleget. Mégse kívánjuk a hirtelen jó időt, mert „áprilisi hőség után ritka a bőség”, de pünkösdkor már ne essen, mert „pünkösdi eső rossz, mint az átok, rossz boros év jön rátok”. Vagy ha Medárd napján (június 8.) esik, negyven napig egyfolytában esni fog. És az emlegetett Mihály, ha fecskét talál, enyhe telet ígér, ellenben ha deres, hozza már a telet, ami még változhat, hiszen, „ha Katalin kopog, karácsony locsog”.

Ezek az időjárással kapcsolatos megfigyelések éppen annyira részei a kultúránknak, mint az ételeink vagy a verseink. Színesebbé és vidámabbá teszik a hétköznapjainkat, és arra ösztönöznek, hogy figyeljünk a környezetünkre. Évszázadok öröksége szállt ránk, és nekünk csak annyi a dolgunk, hogy örömünket leljük benne. Kockázat nélkül.

* * *

Postai híradás

Magyarországon egészen 1888-ig nem volt mindenki számára elérhető időjárás-előrejelzés. Eleinte a fővárosi lapokban jelentek meg a tudnivalók, majd távíró segítségével naponta egyszer körözvény formájában a vidéki postákra is eljutott a hír, ahol kiakasztották a falra.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.