Mi kerül az asztalra Európában?

Olaszország

A helyi adottságoknak megfelelően családonként, városonként és régiónként mást készítenek. Az északi hegyvidéken kenyérrel és gombóccal dúsított leveseket főznek, Genovában a natalini in brodo húslevesbe széles metélt és apró húsgolyók kerülnek, Emilia-Romagnában viszont tortellini. Friuliban a muset e brovada népszerű, ami sertéskolbász alkoholban pácolt tarlórépával. Toszkánában húsos ételeket készítenek, népszerű a bollito misto, a különböző főtt húsokból és kolbászokból álló fogás, amelyet mártásokkal, mustárokkal, körettel kínálnak. Délre haladva viszont egyre több a halas, tengeri herkentyűs étel. Édességből sincs hiány. A milánói eredetű panettone az olasz karácsony jelképe. Ahogy a nápolyi struffoli is, a forró mogyorónyi fánkocskákat nyakon öntik meleg mézzel és megszórják színes cukrokkal. Népszerűek a gyümölcskenyerek, amilyen a sienai panforte, a modenai pane di Natale és a bolognai certosino. Országszerte kedvelt a torrone nevű mandulás, mogyorós, mézes nugát, Trieszt környékén pedig a gubana, egy kekszes-magvas-citrusos töltelékű kalácsféle.

Svédország

A karácsonyi ételeket svédasztalszerűen tálalják. A julskinka nevű specialitás a főszereplő: a sonkát fűszeres lében megfőzik, ha kihűlt, tojássárgával elkevert mustárral megkenik, zsemlemorzsával megszórják, és a bevonatot kéregként rásütik. Langyosan vagy hidegen felszeletelik és különböző ízű mustárokkal kínálják. Az asztalon vannak még halfélék, lazac, pácolt hering, heringsaláta és lutefisk, a lúgos oldatban pácolt szárított tőkehal, amit főtt krumplival, zöldborsópürével és szalonnával tálalnak. Készítenek kencéket is, a legnépszerűbb a szardellás, zöldfűszeres tojáskrém, a gubbrora, amit rozskenyérrel és a knackebrot nevű kenyérropogósukkal esznek. Édességként a miénkhez hasonló tejberizst főznek, amiben elrejtenek egy mandulaszemet. Ha a megtalálójának még nincs párja, a babona szerint a következő évben rátalál. Julmustot, egy nagyon édes és fűszeres üdítőt isznak.

Portugália

A portugál konyha egyik legjellegzetesebb alapanyaga a sózott, szárított tőkehal, ebből készül a karácsonykor is népszerű Bacalhau com Todos, amibe még gyökérzöldségek, csicseriborsó és káposzta kerül, végül kemény tojással és olívaolajjal tálalják. A tengerparti részeken fűszeres lében főtt polipot, Madeirán Carne de Vinha-d’alhost, fűszeres borban és ecetben pácolt, sült sertéshúst esznek. Az ünnepi süteményük a bolo rei, a három királyok kalácsa, ami egy magvakkal, aszalványokkal, gyümölcsökkel dúsított brióstészta, amit karika alakúra formáznak és kívülről is bőségesen díszítenek. A játék kedvéért sütnek bele egy apró ajándékot és egy szárított lóbabszemet is, akihez az utóbbi kerül, az fizeti a következő évi kalácsot.

Nagy-Britannia

A britek is ragaszkodnak a hagyományos ételeikhez, menüjük főszereplője a sült pulyka, amit kelbimbóval, répával, paszternákkal, gesztenyével és burgonyával esznek. Mártásként nem maradhat el a kisült szaftból készített gravy, a tejes-tejszínes kenyérmártás és a savanykás tőzegáfonyaszósz. Desszertként népszerű a mince pie, az aszalt gyümölcsös töltelékű, apró omlóstészta-kosárka, valamint az elképesztő mennyiségű alapanyagból és időn át készülő karácsonyi puding nevű gyümölcskenyér, amire tálaláskor brandys mártást csorgatnak és meggyújtanak.

Franciaország

A franciáknál a hízott libamájból készült pástétom a karácsonyi sláger. Kedvelt alapanyag a lazac, az osztriga, a Szent Jakab-kagyló, a kaviár és a vadhús, de azért a legtöbben gesztenyével töltött pulykát és libát esznek. A legnépszerűbb karácsonyi édesség a Buche de Noel, a karácsonyi fatörzs. A téli napfordulókor a kelták fatörzset égettek, így adtak hálát a nap újjászületésének, ami átkerült a népszokásba, a családok szenteste összegyűltek és megszentelt fatörzset égettek. Ahogy egyre ritkábbak lettek a kandallók, ez a krémmel töltött, bevont és élethűen díszített piskótatekercs vált a fatörzs szimbólumává.

Németország

A németek karácsonyi vacsorára libát vagy kacsát sütnek párolt lila káposztával, almával és zsemlegombóccal, desszertnek pedig gyümölcsökkel, magvakkal és marcipánnal dúsított stollent.

Csehország

A csehek huszonnegyedikén napközben böjtölnek, legfeljebb egy szelet vanočkat, ünnepi mazsolás kalácsot esznek. A karácsonyuk szimbóluma és kedvenc alapanyaga a ponty. Húsa puhításához és a jellegzetes szaga csökkentéséhez tejben áztatják, majd felhasználás előtt sózzák és citromlével meglocsolják. A klasszikus vacsora halászlé rántott ponttyal és majonézes krumplisalátával. Babona is kötődik a halhoz, úgy tartják, ha a pénztárcájukba teszik egy szálkáját, a következő évben elegendő pénzük lesz.

Lengyelország

A lengyel szenteste, a Wigilia akkor kezdődhet, amikor megjelenik az első csillag az égen. Ekkor megtörik a vallásos mintával díszített, opłatek nevű keletlen ostyát, és elmondják egymásnak a jókívánságaikat. A vacsorához eggyel több főre terítenek, ami a vendégszeretet jele, az elkészített tizenkét fogás az apostolok számát és az elkövetkezendő év hónapjait szimbolizálja. Minden ételt meg kell kóstolni, hogy ne kísérjen a rossz szerencse. Húst nem esznek, gabonákból, hüvelyesekből, zöldségekből, gyümölcsökből és halakból, főleg pontyból és heringből főznek. Többféle leves készül, hagyományos a céklából készített borscs és a gombaleves, mindig kínálnak káposztás, mákos, töltött ételt, pirogot, rántott vagy sült halat. Édességnek elmaradhatatlan a bejglinkhez hasonló makowiec.