Miért döntünk nehezen?

A tévedésekből is tanulhatunk

/ 2017.05.24., szerda 16:57 /

Naponta akár több száz döntést is hozunk. A hétköznapi kérdések – szoknyába vagy nadrágba bújjunk, teát vagy kávét igyunk? – nem okoznak fejtörést, de rendre adódnak olyan döntéshelyzetek, amelyekben nehezen találunk megoldást.

Döntéseink jelentőségét akkor érezzük igazán, amikor életünk valamilyen fordulóponthoz érkezik. De az is előfordulhat, hogy egyszerűen rákényszerülünk arra, hogy a körülmények hirtelen megváltozására reagálva kelljen rövid időn belül, olykor azonnal megfelelő döntést hoznunk.

Több lehetőséget mérlegelni

Bincze Bea coach, tréner és mentor egy fejlesztő kurzust állított össze azok számára, akik szeretnének könnyebben boldogulni a döntéseikkel.

– Rengeteg mindentől függ, hogy miként hozunk meg egy döntést – kezdte a szakember. – Számít, hogy milyen családban nőttünk fel, milyen kulturális háttérrel rendelkezünk, milyen a személyiségtípusunk. A legtöbb embernek a döntés kimenetele szempontjából a biztonság a legfontosabb. De a döntése ettől függetlenül lehet érzelmi vagy éppen racionális. Én minden ügyfelemnek azt mondom, hogy a legtöbb, amit tehet a jó döntéshozás érdekében, hogy kitágítja a lehetőségeket, és kibővíti a választható opciók körét.

Döntési helyzetekben sokszor azt hisszük, csak két választási lehetőségünk van: igen vagy nem. A Tetra Lemma módszer viszont ezek négy variációját kínálja; nézzük meg, mi történik, ha az egyiket, a másikat, mindkettőt vagy egyiket sem választjuk. Például, ha elégedetlenek vagyunk a munkahelyünkkel, dönthetünk úgy, hogy felmondunk, de választhatjuk a maradást is. Mindkettő mellett akkor voksolunk, ha maradunk ugyan, de lélekben már felmondtunk, azaz elkezdünk állást keresni, vagy képezzük magunkat egy jobb pozíció reményében. Végül az is lehet, hogy egyik opció mellett sem döntünk, és másfelé visszük el az energiáinkat: a munkában elfogadjuk a jelenlegi helyzetet, és máshol keresünk olyan élményeket, amelyektől elégedettebbek leszünk, például több időt szánunk a hobbinkra, vagy a családra, barátokra fókuszálunk elsősorban. Amikor végigvesszük a négy választási lehetőséget, mindegyiknél gondoljuk végig, mi lehet a következménye fél és egy év múlva.

A nem döntés is döntés

A tréner felhívta a figyelmet arra a látszólagos ellentmondásra is, hogy ha úgy határozunk, nem döntünk, az is egyfajta döntés.

– Döntéseket hozni fárasztó, rengeteg energiát igényel a hétköznapi életünkben – folytatta Bincze Bea. – Ezért úgy is dönthetünk, hogy bizonyos dolgokban nem hozunk döntést, és ezzel energiát spórolunk magunknak. Gondoljunk csak arra, néha mennyi idő elmegy a gardróbszekrény előtt, miközben azon törjük a fejünket, mit vegyünk fel. Mark Zuckerberg, a Facebook megálmodója évek óta ugyanolyan fazonú szürke pólót hord. Több tucat van belőle a szekrényében, és amikor felkel, egyszerűen kiemel egyet. Azt mondja, annyi döntést kell meghoznia naponta, hogy neki már az is segítség, ha reggel nem kell azon gondolkoznia, mit vesz fel, ahogy azon sem, mit fog reggelizni.

Mit tanácsolnánk a barátunknak?

Amikor döntést kell hoznunk, sokszor az a legrosszabb, hogy érzelmileg annyira érintettek vagyunk, hogy nem tudjuk tiszta fejjel mérlegelni a helyzetünket. Bincze Bea ezért azt tanácsolja, hogy ilyenkor mindig gondoljunk arra, mit mondanánk hasonló esetben a legjobb barátunknak. Ez segít kilépni a szituációból, és más szemmel tekinteni rá.

Sokan azért félnek a döntéstől, mert tudják, akárhogy is döntenek, változás áll majd be, és ez az új, bizonytalan állapot félelmetes számukra. Olyanok is vannak, akik attól félnek, hogy hibázni fognak és esetleg rossz döntést hoznak majd. Van egy feltételezésük, hogy mi fog történni, és ezzel előre akadályokat állítanak fel önmaguknak.

– Rengeteg módszer létezik, ami megkönnyíti a döntéshozást – magyarázta a szakember. – Én arra bátorítok mindenkit, hogy először próbálja ki a gyakorlatban, mivel járna a döntése. Például, mielőtt hitelt vennénk fel, nézzük meg, tudunk-e két hónapig a törlesztőrészlettel megegyező összeget félretenni anélkül, hogy megérezné a családi költségvetés. Ha „kicsiben” működik a dolog, ne féljünk belevágni a valóságban sem. Röviden összefoglalva azt tanácsolom, hogy döntési helyzetekben a következő folyamatot alkalmazzuk: keressünk minél több lehetőséget, aztán ellenőrizzük ezeket a való életben, majd lépjünk hátra, és nézzünk rá a szituációra tiszta fejjel, végül pedig legyünk felkészültek bármilyen eredményre. Ha elfogadjuk azt, hogy nincs rossz döntés, csak olyan, amiből tanulhatunk, akkor sokkal könnyebben fogunk döntéseket hozni.

* * *

Hat kalap

Edward de Bono amerikai pszichológus döntést elősegítő módszere szándékosan kifejezetten mesterkélt, ugyanakkor nagyon hatékony. A módszer alapja az a tény, hogy az ember egyszerre egyvalamire tud koncentrálni, vagyis aki épp lelkesedik egy ötletért, ugyanabban a pillanatban nem nyitott alternatív ötletekre. A párhuzamos gondolkodást hat színes kalap szimbolikus alkalmazásával segítik elő, amelyek az emberi agy hat tevékenységét jelölik.

Azért van szükség a szimbólumok használatára, mert egyszerűbbé teszi a különböző látásmódok közötti váltást. A fehér kalap a tényeket szimbolizálja, a piros az érzéseket, a fekete az ellenvetéseket, a sárga az előnyöket, a zöld a kreativitást, a kék az egész folyamatot. Döntéshelyzetben eljátszhatunk azzal, hogy gondolatban egymás után feltesszük a különböző színű kalapokat, és úgy érvelünk a döntésünk mellett.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!