Nevessünk mi a végén!

Gyógyír testnek, léleknek

/ 2017.10.25., szerda 17:50 /

Amíg egy óvodás naponta háromszázszor nevet, egy felnőtt általában már csak tizenhétszer. De hova tűnik a jókedv, és mit tennénk, ha kiderülne, hogy az egészségünket is megőrizhetjük vele?

A hatvanas években az amerikai William F. Fry vetette fel először, hogy érdemes lenne a nevetést, és annak az ember fizikai, szellemi és érzelmi állapotára gyakorolt hatását kutatni. A tudományág a görög gelos (nevetés) szóból a gelotológia nevet kapta. Fry és társai mérföldkőnek számító tanulmányokat írtak, és arra jutottak, hogy a nevetésnek csak pozitív hozadéka van, aminek kiaknázásával jelentősen javíthatunk az életminőségünkön.

HOGYAN NEVETÜNK?

Amíg az érzelmekért az agyunk egy-egy bizonyos területe felelős, addig a nevetés az agy különböző területeinek bevonásával történik. EEG-vizsgálaton a kutatásban részt vevők agyi működését figyelték, miközben ők egy viccen nevettek. Megállapították, hogy először a bal agyfélteke elemzi a vicc szavait és szerkezetét, majd az érzelmi reakciókért is felelős homloklebeny aktivizálódik. A jobb agyfélteke értelmezi, hogy vicces-e vagy sem, közben az alapérzelmeinkért felelős limbikus rendszerünk működésbe lép, stimulálja az agy motoros funkcióit, ami kiváltja a hangrobbanással járó nevetést. Éppen ezért, ha az agy bármelyik területe sérül, a humorérzék és a viccre adott reakciók megváltoznak.

KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY

Akkor tudunk együtt nevetni másokkal, ha a társaságukban biztonságban érezzük magunkat, nyitottak és felszabadultak vagyunk. Minél többet nevetünk, annál jobban kötődünk. És valóban ragadós, ahogy Karinthy is írta: „csoportban csinálva ragályos és vészesen fertőz”. Ennek az egyik magyarázata, hogy a látvány és a hang is kiválthat nevetést, illetve, hogy nem szeretnénk kimaradni a jó hangulatból. Nem véletlen, hogy társaságban harmincszor inkább nevetünk, mint egyedül. Az egyik legkülönlegesebb eset 1962-ben, egy tanganyikai lányiskolában történt, ahol a diákokon és hazaérve a családjukon is végigsöpört egy órákon, sőt napokon át tartó röhögőgörcshullám.

EZ VICC?

Sokszor tapasztaljuk, hogy ami másnak vicces, nekünk egyáltalán nem az. Ezt alapvetően az befolyásolja, hogy milyen kultúrából és környezetből - gazdasági, politikai és szociális - származunk, mennyire vagyunk tájékozottak a vicc tárgyáról, és hány évesek vagyunk. A tipegő gyerekeknek még minden új, felfedezik a világot, sok mindent viccesnek tartanak, ezért nevetnek annyit. Ha együtt nézünk rajzfilmet, megfigyelhetjük, hogy ők a rövid, könnyen érthető mondanivalókon kacarásznak, és nagyon tetszik nekik a testi funkciókkal és a rosszasággal - a visszacsapódó gereblye valakit orrba vág - kapcsolatos humor. A kamaszkor elejére az állandó faviccmesélés jellemző. Ahogy nőnek, belső bizonytalanságukat tükrözi, hogy jól szórakoznak a trágár vicceken, az evésről, a szexről és a hierarchiában fölöttük álló személyekről - szülőkről, tanárokról, edzőkről - szóló élcelődésen, ami nekik magabiztosságot és kapaszkodót jelent. Felnőttként a humorérzékünk kifinomul, képesek vagyunk elvont, összetett vicceken, magunkon, másokon és minket zavaró, akár felzaklató helyzeteken nevetni. Nem véletlen, hogy egy egész iparág épült a nevettetésünkre: a stand-up előadóktól a vicckönyveken, a mémeken, a humoros videókon át egészen a vígjátékokig.

HOGYAN HAT?

A hangulatjavítás mellett egészségünket is óvja a nevetés. A hétköznapi stresszen túl betegségekre is lehet gyógyír. Megállapították, hogy a nevetés segíti az immunrendszer harmonizálását, ami így jobban véd a betegségek ellen, csökkenti némely stresszhormon szintjét, fokozza az endorfintermelést, tisztítja a légutakat, átmenetileg növeli a pulzusszámot, serkenti a vérkeringést és oxigénnel dúsítja a vért. A kacagás felér egy belső masszázzsal, a rekesz-, a has-, a hát- és az arcizmok mind dolgoznak. Segít megszabadulni a felgyülemlett fizikai és érzelmi feszültségtől, katartikus hatása van, javítja a kedvünket, csökkenti a depressziót, fejleszti a memóriát és fokozza a figyelmet.

NAGYKÖVETEK

Az egészségügyben már régen felismerték a nevetés jótékony hatását. Monica Culen 1994-ben Ausztriában megalapította a Rote Nasen szervezetet, amely két évvel később itthon Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány néven kezdte meg működését. Hisznek abban, hogy a nevetés a legjobb gyógyszer, hatékony, vény nélkül, ingyen kiváltható, és nincsenek mellékhatásai. A képzett előadók a kórházi ellátásra szorult gyerekeket és az idősotthonokban fekvőket nevettetik, hogy enyhítsenek a betegek félelmén és bezártságérzésén, jobb kedvre derítsék őket, csökkentsék a fájdalmukat, és segítsék a felépülésüket. Ennek a mozgalomnak a tengerentúli úttörője a hetvenes évek óta dr. Patch Adams amerikai orvos, aki arra tette fel az életét, hogy humorral és nevetéssel örömöt szerezzen a rászorulóknak. Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült az életéről. Az indiai Madan Kataria is felismerte a nevetés jótékony hatását, így ötvözte a jóga légzőgyakorlatait az önfeledt kacagással, amiből később megszületett a nevető jóga. A világot behálózó szervezetén túl létrehozta a nevetés világnapját is, amely mindig május első vasárnapjára esik.

Nevessünk sokat, mert ahogy Charlie Chaplin mondta: „Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.”

* * *

Mást akarunk

Pszichológusok elemezték a társkereső oldalak profiljait, és arra jutottak, hogy bár mindkét nemnek fontos a másik humorérzéke, a nők elvárják a férfitól a jó humorérzéket és hogy az megnevettesse őket, a férfiak pedig azt szeretnék, hogy jó humorérzékükön nevessen a nő; az már kevésbé fontos, hogy a nő is jó nevettető legyen. Az evolúciós pszichológia ezt azzal magyarázza, hogy a humor az intellektus és a jó gének egyik jele, ami az utódnemzés szempontjából csábító erejű. A nők sokkal többet nevetnek, mint a férfiak, és mindkét nem gyakrabban nevet férfiakon, mint nőkön.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.