valasz.hu/esszencia/julius-124467

http://valasz.hu/esszencia/julius-124467

Siker keresés (nem egyenlő) kudarc kerülés

Sosem késő változni

/ 2017.01.26., csütörtök 15:37 /

Az egyik ember önbizalommal telve halad előre, ha pedig néha elbukik, feláll és újra próbálkozik. A másik szorosra vonja maga körül a komfortzónáját, és a kudarc lehetőségét is igyekszik kivédeni. Vajon mi dönti el, hogy melyik típusba tartozunk, és lehet-e ezen változtatni?

Képzeljünk el egy kisgyereket, aki építőkockákból magas várat épít, ami hirtelen összedől. A kicsinek ez csalódást okoz, de az, ahogyan a szülők reagálnak, hosszú távon befolyásolhatja a viselkedését. Ha megdicsérik, amiért magasra építette, és arra biztatják, próbálja újra, a gyerek azt a tanulságot vonja le, hogy az ilyen váratlan kellemetlenség a kísérletezés természetes velejárója, amit siker követ. Ha viszont a szülők arra intik, hogy legközelebb ne építse ilyen magasra, mert akkor majd nem dől össze, akaratlanul is arra ösztönzik, hogy igyekezzen biztosra menni.

Gyerekkorban eldőlhet

– Felnőttkorban is tetten érhető ez az eltérő hozzáállás – mondta Votisky Petra Zita klinikai szakpszichológus. – A sikerorientált ember reális, mégis erőfeszítést igénylő célokat tűz ki, hajlandó ezekért küzdeni, a siker lehetősége motiválja, és az esetleges kudarcot a tanulási folyamat részének tekinti. Viszont a kudarckerülő típus mindenáron el akarja hárítani a bukás lehetőségét és a vele járó megszégyenülést. Épp ezért vagy túl alacsony, biztos sikerrel kecsegtető célokat tűz ki, vagy túl magasakat, amelyekre sikertelenség esetén ráfoghatja, hogy senki nem lett volna képes elérni őket. A sikert ígérő, de a kudarc lehetőségét is magukban hordozó feladatok nem motiválják, hiszen az esetleges sikertelenséget nem átmeneti állapotként, hanem az értéktelensége bizonyítékaként fogja fel.

Vajon hol dől el, hogy melyik személyiségtípusba tartozunk? A pszichológus szerint elsősorban a gyerekkori élmények hatnak: a szüleink hozzáállása, mélyen rögzült, sorsformáló mondatai, és a korai, kisebb közösségek szemlélete. Nem mindegy, hogy az óvodai, az iskolai környezet a beolvadást díjazta és éles szemmel mutatott rá a hiányosságainkra, vagy inkább a kreatív gondolkodás és a vállalkozószellem volt az előny.

– A sikerkereső ember felelősséget vállal a döntéseiért, és igyekszik alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ezzel szemben a kudarckerülő hajlamos mást okolni a problémáiért, alkalmazkodás helyett inkább a panaszkodást választja, és a felelősséget minden eszközzel igyekszik eltolni magáról – teszi hozzá Votisky Petra Zita. – A tágabb értelemben vett társadalom is hat a sikerorientáltságra: ahol a folyamatos növekedés, a verseny és az egyéni felelősség nem érték, ott kudarckerülővé válhat az emberek jó része.

Fejleszthető tulajdonságok

A szakember szerint a sikerkereséshez elengedhetetlenül szükséges tényezők közül jó néhány felnőttkorban is fejleszthető. Ilyen például a reális önismeret, amely abban segít, hogy tárgyilagosan mérjük fel a képességeinket, a lehetőségeinket és a korlátainkat. A célkitűzés képessége hozzájárul, hogy se túl magasra, se túl alacsonyra ne tegyük a mércét. A kitartás erősítésével elérhetjük, hogy ne taglózzanak le a sikertelenségek, és utánuk is képesek legyünk tovább próbálkozni. Bár a kitartás gyerekkorban jobban fejleszthető, mint felnőttként, a sport segítségével újra és újra kitolhatjuk a határainkat. Fontos az is, hogy megtanuljuk motiválni magunkat, így menet közben nem veszítjük el a kedvünket.

Szülői felelősség

Rengeteget tehetünk azért, hogy gyermekünk a sikerorientáltak csoportjába tartozzon. Már egészen kicsi korban érdemes hagyni, hogy megtapasztalja a saját határait, a sikert, a kisebb kudarcokat, az erőfeszítés ízét. Ez persze nem jelenti azt, hogy veszélynek kellene kitennünk, de azt igen, hogy ne féltsük túl.

– Napjaink jellemző problémája, hogy a védett környezetben élő fiatalok jó része nem tanul meg szembesülni a kudarcokkal, ezért felnőttként is igyekszik azokat elkerülni – jegyezte meg Votisky Petra Zita.

A képességei helyett érdemes inkább a gyerek erőfeszítését, a feladatba fektetett munkáját dicsérni. Ha jól gondolkodott, ha sokat dolgozott valamivel, ha kreatívan oldotta meg a feladatot, az már önmagában érdem, még akkor is, ha a végeredmény nem a várakozás szerint alakult. Lényeges, hogy segítsük a gyereket a saját céljai megtalálásában, sokan ugyanis azért vívnak szélmalomharcot, mert külső hatásra cselekszenek, és nem tudnak elköteleződni a magukénak hitt, de valójában idegen célok mellett.

– Fontos az is, hogy mit tartunk sikernek. Ne csak a nagy eredményeknek örüljünk, hanem azt is sikerként könyveljük el, ha a gyerek napról napra akár csak egy kicsivel is jobb valamiben. És ugyanígy értékeljük önmagunkat is – tanácsolja a pszichológus.

* * *

Gumicukorteszt

Az 1960-as években a Stanford Egyetem területén működő óvodában a négyévesek elé egy-egy gumicukrot tettek, és arra kérték őket, hogy ne egyék meg, amíg a kísérletvezető vissza nem tér, s a jutalmuk még egy cukor lesz. Néhányan azonnal rávetették magukat az édességre, mások viszont, ha nehezen is, de vártak. Amikor 12-14 évvel később újra megvizsgálták az immár kamaszkorú gyerekeket, az derült ki, hogy akik négyévesen képesek voltak késleltetni a vágyaik teljesítését, jobban megtalálták a helyüket, önállóbbak, határozottabbak voltak, nem omlottak össze nehézségek és stressz esetén. A cukrot azonnal megevő gyerekeket viszont jobban megviselték a csalódások, szociálisan kevésbé voltak érettek, rosszabbul viselték a stresszt, sokszor agresszívan reagáltak a nézeteltérésekre.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.