valasz.hu/esszencia/siker-kereses-nem-egyenlo-kudarc-kerules-122293

http://valasz.hu/esszencia/siker-kereses-nem-egyenlo-kudarc-kerules-122293

Színtár

A karácsonyfán és a díszeken túl

/ 2017.12.19., kedd 15:51 /

Bár a karácsony színvilágának divatja is évről évre változik, a fenyőfa zöldje és a szeretet pirosa örök érvényű. Az ünnepi hangulaton túl rengeteg érdekesség kötődik ehhez a két színhez.

A piros és a zöld komplementerei egymásnak, vagyis ha a két festékszínt összekeverjük, semleges barnásszürke jön létre. Egymás ellentételei, ugyanakkor a kellemes esztétikai hatáshoz nélkülözhetetlen mindkettő jelenléte. De most nézzük egyenként őket.

Piros

A 2004-es athéni olimpia után két angol kutató, Russell Hill és Robert Barton megvizsgálta, hogy hatással van-e a felszerelésük színe a közel azonos képességű sportolók teljesítményére. Négy sportágra – boksz, tékvandó, kötött- és szabadfogású birkózás – fókuszáltak, ahol vagy piros, vagy kék mezt kapnak a versenyzők. Kiderült, hogy a pirosban indulók feltűnően többször nyertek. A megfigyeléseik alapján ez megnyilvánul az összes többi sportág eredményeiben, sőt még az online játékok világában is. Ezt azzal magyarázták, hogy a piros a fokozott tesztoszteron, a harciasság, a dominancia és az erő színe, ami agyonnyomja a kék nyugalmát, ezért is volt a hadseregek kedvelt egyenruhaszíne.

A piros ruhát viselő nőre is felkapjuk a fejünket. Magabiztosságot, nőiességet, szenvedélyt és csáberőt sugall. Egy 2012-es amerikai és francia kutatás megállapította, hogy a piros ruhában lévő vagy piros rúzst viselő pincérnők 26 százalékkal több borravalót kaptak a férfiaktól. Tudatos választás az is, hogy több gyorsétteremlánc arculatának meghatározó színe a piros (gyakran a citromsárgával együtt), mert fokozza az éhséget, túlvásárlásra, sebes fogyasztásra és mihamarabbi távozásra sarkall. Közúti közlekedés sincs piros szín nélkül: a figyelmeztető lámpák, táblák, tiltások szembetűnően mutatják, hogy mit nem szabad. És mivel optikailag csalóka szín, meglátva a valóságnál közelebb érezzük, ami sok esetben életmentő.

A reformáció idején erkölcstelen, bűnös színnek tartották, a feltűnés, a felsőbbrendűség és a katolikus egyház túlköltekezésének jelképe volt, így a többi színnel együtt hiányzott a protestáns, monokróm – fehér, szürke, barna, fekete – ruhatárból. A piros/vörös színnek politikai felhangja is van, hiszen világszerte választották jelképül az elnyomottak, a forradalmárok és a munkások, vált ideológiák, országok szimbólumává.

Zöld

A Pantone minden év decemberében közzéteszi a következő év színét, amely leképezi a világban zajló történéseket és közhangulatot, előrevetíti a trendeket, s a választásukat egy frappáns sajtóközleményben meg is magyarázzák. Az utóbbi öt évben szokatlan módon kétszer is zöld árnyalatot választottak: 2013-ban a smaragdzöldet, 2017-ben pedig a lombzöldet. Amíg a smaragd a szépséget, a harmóniát és a jóllétet szimbolizálta, addig a sárgás lombzöld idén a rügyező tavaszban rejlő új kezdetet, a vitalitást és a kreatív energiát jelentette. (2018 színe a provokatív, kérdéseket felvető, eredetiségre sarkalló lila lesz.)

Megosztó szín, hiszen egyszerre a fiatalság, a megújulás, a szerencse, a remény és a bőség szimbóluma, de a gonoszé, a méregé és a kapzsiságé is. Oziriszt, a termékenység egyiptomi istenét zöld bőrrel ábrázolják, a katolikus liturgiában a növekedés, a hétköznapok és az évköz színe. Az iszlám vallásban paradicsomi szín. Mohamed próféta kedvence, gyakran ábrázolják zöld turbánnal és köpennyel, a Korán legtöbbször zöld kötésű, és markánsan megjelenik számos iszlám ország zászlajában is. A puritán protestánsok a zöldet (is) megvetették, a pojácák és kétszínű emberek színének tartották. Kálvin János idején javult a megítélése, ő szerette az ég és a víz kékjét, valamint a természet zöldjét, hiszen a teremtés színei.

A természet érintetlensége a robbanásszerű ipari fejlődéssel, városiasodással és az erőforrások kizsákmányolásával megszűnt, idővel azonban sokan ráébredtek védelmezésének fontosságára, kezdtek el gondolkozni a Föld sorsáról, írtak róla és lobbiztak érte. A zöld szín ekkor vált a környezettudatos gondolkodás szimbólumává.

Az Egyesült Államok dollárja ikonikus, több beceneve is van, például a „greenback”, ami nálunk egy apró anatómiai csavarral zöldhasúként vált ismertté. A kialakulása 1861-re vezethető vissza, amikor a hamísítások elkerülése érdekében – hiszen akkor fényképezni csak fekete-fehérben lehetett – a papírpénzek hátulját zöld festékkel nyomták meg. Csak 1929-ben lett minden államban egységes a fizetőeszköz külleme és mérete, a zöld színen pedig nem változtattak. Igaz, ok sem volt rá. A festék bőséges mennyiségben rendelkezésre állt, jól bírta a használatot, ami a döntéshozók szerint még a stabilitást is szimbolizálta, márpedig ha pénzről van szó, ez sosem árt.

Az összes szín közül a zöldnek van a legtöbb árnyalata, a szemnek ezt a legpihentetőbb nézni. Zöld autószínt választunk a legritkábban, ahogy a zöld szemszín sem mindennapos, az emberek 2 százalékának ilyen. Apropó, szem. Shakespeare-nek köszönhetjük az ismert szókapcsolatot, A velencei kalmárban, majd az Othellóban írta, hogy a „zöld szemű szörny az, mely játékot űz / A vérrel, a mellyel táplálkozik”. Azóta a kóros féltékenységben szenvedőket Othello-szindrómával diagnosztizálják.

* * *

Milyen színben látjuk a világot?

A szem retinájában lévő csapok felelősek a három alapszín – kék, zöld, piros – és az árnyalatok felismeréséért. Ha nincsenek, kevés van belőlük vagy nem működnek megfelelően, színvakságról vagy színtévesztésről beszélünk. Öröklődő, bár betegségek is okozhatják, leginkább a férfiakat érinti, a piros és zöld színtévesztés a leggyakoribb.

* * *

Természetes festékek

A mai napig színeznek pirosra a festőbuzér gyökerével, amelynek annyira átható a színe, hogy állítólag az ezt fogyasztó állatok csontját és tejét is megfesti, brazíliai börzsönyfával, a fügekaktusz nedvét kiszívó bíbortetűvel vagy az európai tölgyeken élősködő karmazsintetűvel. Az utóbbi kettőt kárminsav néven vagy E120 számmal tüntetik fel az élelmiszerek címkéjén.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.