valasz.hu/esszencia/egyunk-szineket-124865

http://valasz.hu/esszencia/egyunk-szineket-124865

Tartsuk észben!

A lenyűgöző memória

/ 2017.07.26., szerda 17:50 /

Az emlékezetünk nélkül nem tudnánk, kik vagyunk, mi történt velünk, nem tudnánk tanulni, dönteni, álmodozni és tervezni sem. De mi is a memória, és hogyan működik ez az életünket, identitásunkat meghatározó folyamat?

Az érzékszerveinket elképesztő mennyiségű információ éri, amit az idegrendszerünk a pillanat törtrésze alatt közvetít az agy felé, amely feldolgozza, a későbbi felhasználásig tárolja, vagy ha szükségtelen, törli. Attól függően, hogy meddig őrzünk egy emléket, három különböző, mégis egymásra épülő típusról beszélünk: szenzoros, rövid és hosszú távú memóriáról.

MÁSODPERCEK ÉS ÉVTIZEDEK

A szenzoros memória maximum 1 másodpercig tart, tudatosan nem irányítható és nem is fejleszthető. Segítségével az inger, közvetlenül a beérkezése után, szinte pontosan felidézhető. Egy memóriakártya képe, egy elhagyott KRESZ-tábla figyelmeztetése vagy egy érintés. Ha fontos az információ, átkerül a rövid távú memóriánkba, egyébként azonnal elfelejtjük.

A rövid távú memória 10-15, maximum 60 másodpercig tart, így az – általában kevesebb – információ feldolgozásának, tárolásának és előhívásának művelete egy időben történik. Jó példa rá, hogy egy szöveg értelmezéséhez emlékeznünk kell az előző mondatokra, vita közben a mondandónkra, osztás közben a maradékra, vagy egy ismeretlen telefonszámra, amit ismételgetve próbálunk visszapötyögni. Viszont jól fejleszthető. Könnyebb egy telefonszámot 2-3 számból álló csoportokra bontva megjegyezni, rövidebb, gyakrabban használt, egy témakörhöz tartozó szavakat felidézni, hasznos a megjegyzendő dolgokat hangosan kimondani (bemutatkozáskor a másik keresztnevét) vagy kézírással jegyzetelni. A rövid távú memória befogadóképessége korlátozott, viszont tartós ismétlés és asszociáció által az információ átkerülhet a hosszú távú memóriába, ezért tudjuk fejből a családtagjaink telefonszámát.

A hosszú távú memóriánk korlátlan mennyiségű információt képes korlátlan ideig tárolni. Itt őrizzük egyrészt a megszerzett száraz tudást – dátumokat, eseményeket, szókincset –, illetve életünk érzelmekkel tarkított, epizódszerű történéseit, amelyeket tudatosan elő is hívhatunk. Olyan automatikus működések emlékét is itt tároljuk, mint a biciklizés vagy a cipőfűzés.

KAPCSOLÓDÓ INGEREK

Fontos, hogy egy emlékhez minél többféle inger társuljon. Amit megfogunk, nevezzük, szagoljuk is meg, könnyebb lesz később előhívni. Ez majd lehet spontán felismerés, mint amikor felcsendül egy dal, amit azonnal összekapcsolunk egy régi nyaralással, vagy tudatos felidézés, amikor a megszerzett tudást, az emlékeket mi hívjuk elő. Előfordulhat, hogy egy emlék teljesen kiesik, de általában még a hosszú távú memóriánkban van, csak hozzáférni, így előhívni sem tudjuk. Ilyenkor szoktuk azt érezni, hogy azért dereng valami.

Van az epizódszerű emlékezetünknek egy egészen különleges fajtája, ami azt rögzíti, hogy egy váratlan vagy megrázó hír hallatán, mint amilyen például a szeptember 11-i terrortámadás volt, éppen mit csináltunk. Ezek tartós rögzülések, nagyon nehezen felejthetők.

A jövőre vonatkozóan is tudunk emlékeket rögzíteni, például amikor azt mondjuk, hogy délután úgyis a posta mellett fogunk elmenni, ne felejtsük el feladni a csekkeket. Ilyenkor általában keresünk magunknak egy emlékeztetőt – személyt vagy helyszínt –, amiről majd eszünkbe fog jutni, hogy mit kell tennünk.

FOLYAMATOS SERKENTÉS

Különbözünk abban, hogy mennyit és milyen gyorsan tudunk jól megjegyezni, mennyi ideig tudjuk hibátlanul tárolni, illetve milyen könnyen tudjuk pontosan előhívni. És itt kerül képbe a felejtés. Mindannyian felejtünk, kell is, különben túlterhelnénk az agyunkat. Ami eltérő, hogy feldolgozás, tárolás vagy előhívás közben ütközik-e a folyamat akadályba.

Az életmódunk nagy hatással van a memóriánk működésére. Ha a rögzítéskor zajos, rendetlen környezetben vagyunk, idegeskedünk, az éhség miatt nincs energiánk vagy nem aludtunk eleget, lassabban, hibásan fogjuk megjegyezni a tudnivalókat, és nehézkesebben, pontatlanabbul fogjuk felidézni őket. Fontos, hogy koncentráljunk, egyszerre egy teendővel foglalkozzunk, állítsunk fel fontossági sorrendet, tegyük változatossá a feladatokat és iktassunk be szüneteket. Ha kell, készítsünk (hang)jegyzetet vagy rövid mantrát a bevásárlólistáról, gyalogoljunk vagy biciklizzünk a boltig, mert a testmozgás jót tesz a memóriának. Együnk zöldeket, ómega-3 zsírsavakban gazdag halakat, olajos magvakat, bogyós gyümölcsöket, étcsokoládét, hüvelyeseket, főzzünk olíva- vagy kókuszolajjal, igyunk zöldteát és kerüljük a sok cukrot. Bizonyos illóolajok is – például a rozmaring, borsmenta, bazsalikom, jázmin, rózsa és ciprus – jó hatással vannak a memóriára.

Fontos, hogy odafigyeljünk memóriánk tudatos fejlesztésére. Fejtsünk keresztrejtvényt, társasjátékozzunk, tájékozódjunk hagyományos térképpel, ne hagyatkozzunk csak a technikára, és ügyeljünk a rutinfeladatokra, amilyen a tűzhely lekapcsolása, a vasaló kihúzása, mert a figyelmetlenségben rejlenek a hétköznapi balesetek.

* * *

Amikor kihagy

Ha a szokásosnál feledékenyebbek vagyunk, érdemes konzultálni a háziorvosunkkal. Nem kell azonnal bajra gondolni, időskor, kialvatlanság, tápanyaghiány, depresszió és gyógyszerek – antidepresszáns, allergiagyógyszer, nyugtató, izomlazító, altató, fájdalomcsillapító – mellékhatásai is okozhatják. De a túlzott alkoholfogyasztás, fejsérülések, demencia, trauma, szívroham, pajzsmirigyproblémák, az agyat érintő betegségek és fertőzések is kiválthatják. Ez nem minden esetben jelent tartós, visszafordíthatatlan memóriavesztést, gyógyszerekkel (sokszor elhagyásukkal), táplálékkiegészítőkkel, kezeléssel e bajok többsége jól orvosolható.

* * *

Érdekesség

Ha úgy érezzük, a nyelvünk hegyén van az elfelejtett szó, akkor inkább a hangzására, mint a jelentésére emlékszünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elhunyt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

A nő, akit Trump elnök megnyugtat

Közös megoldásra van szükség migrációügyben, Oroszországgal pedig világosan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában, különben hozzászokunk, és ezt a hibát egyszer már elkövettük.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.

Így zajlik a nyugdíjrendszer rejtett reformja

Sosem látott mértékben maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el az idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.