Tervezzünk új prototípust az életünknek!

Ahogy a dizájnerek gondolkodnak

/ 2017.09.27., szerda 09:38 /

A dizájnerek munkamódszerét is segítségül hívhatjuk, ha az útkeresés időszakát éljük. A design thinking, azaz a tervezői gondolkodásmód szerint ugyanis a formatervezésben bevált néhány eljárás használatával jobbá, teljesebbé tehetjük az életünket.

Ha körbenézünk magunk körül, olyan autókat, bútorokat, háztartási és kommunikációs eszközöket látunk, amelyeket úgy terveztek, hogy kényelmesen és egyszerűen használhassuk őket, de közben alkalmasak legyenek a funkciójuk betöltésére is. A formatervezői munka során minden részfeladat egy problémafelvetéssel kezdődik, s a megoldásán addig dolgozik egy csapat, és addig finomítja az elképzeléseit, amíg a lehető legjobb végeredményig jut el. Kiderült, hogy a formatervezés során kialakított folyamatok működhetnek az életünk tervezésében is.

A design thinking, azaz formatervezői gondolkodás elmélete azonban nem új keletű, öt évtizedes múlt és rengeteg kutatás áll mögötte. Mostani népszerűségét annak köszönheti, hogy Bill Burnett és Dave Evans, a stanfordi egyetem oktatói, akik formatervezőként számos termék tökéletesítésében vettek részt – többek között az Apple első lapos számítógépét és az egyik egerét is ők tervezték –,nemrégiben könyvet írtak a témáról, amelyben rengeteg gyakorlati tanácsot adnak az életüket újragondolni kívánó olvasóknak.

A legjobb megoldás nyomában

A Tervezd meg az életed! című könyv bestseller lett Amerikában, az itthoni megjelenése után pedig a könyv kiadójának felkérésére Komócsin Laura executive coach félnapos workshopot készített a kötet alapján. A szakember azt mondta, hogy a formatervezői gondolkodás különlegessége leginkább a problémákhoz való hozzáállásban érhető tetten: itt nem az egyetlen megoldás megtalálása a cél, hanem többféle lehetőséget kell megvizsgálni, a gyakorlatban tesztelni, hogy a folyamat végén a legjobb megoldás szülessen.

Elmesélte, hogy több olyan 40-50 éves ügyfele van, akinek megvan mindene, mégsem boldog, és naponta felteszi magának a kérdést, hogy mi az értelme az életének. A design thinking az ilyen helyzetekben is segít. Komócsin Laura ezt így magyarázta:

– Sokan nem a saját életüket élik. Olyan munkájuk van, amit évtizedek óta végeznek, de nem jelent örömet számukra. Egy idő után azonban óhatatlanul is felbukkan a vágy valami más után. Ilyenkor néha azt javaslom az ügyfélnek, hogy gondolkozzon formatervezőként. Megkérem, hogy vezessen naplót, és nézze meg, melyek azok a tevékenységek, amelyek örömet szereznek neki napközben.

Példaként egy neves orvos esetét említette, aki évtizedeket húzott le a baleseti sebészeten, de egy idő után teljesen kiégett. Nem bírta tovább elviselni, hogy szinte mindennap meghalt valaki a kezei között. Úgy érezte, zsákutcában az élete, nem ért máshoz, csak a sebészethez, de ha még egyszer a műtőbe kell mennie, ő nem fogja túlélni a napot. Sokáig gondolkodott, mihez kezdhetne, és rájött, hogy a kezével szeret és tud is dolgozni a legjobban. Kitanulta az órásmesterséget, és élete derekán mindent elölről kezdett, teljes anyagi bizonytalanságban. Mindezekért jutalma egy olyan hivatás volt, amit a nap nyolc órájában nagy megelégedéssel végzett.

Elmaradhatatlan lépések

Hogy működik a design thinking? A formatervezői gondolkodás módszertana nincs kőbe vésve, ugyanakkor vannak lényeges állomások a folyamatban.

1. lépés: definiáljuk a problémát!

Gyakran nem is tudjuk pontosan megmondani, mi az, amivel elégedetlenek vagyunk az életünkben, csak azt érezzük, valami nem stimmel. Ezért meg kell vizsgálnunk életünk különböző területeit (szerelem, munka, egészség, szabadidő), és összehasonlítani a valós helyzetet azzal az igénnyel, amire tervezni szeretnénk.

2. lépés: ötleteljünk!

Miután sikerült meghatároznunk a problémát, gyűjtsünk össze minél több ötletet arra, hogyan tudnánk megoldást találni rá. A tervezői gondolkodás látványos, kreatív fázisába értünk, ahol a legfontosabb szabály, hogy nincs lehetetlen. Az előző fázis fókuszálása után kitágíthatjuk a látóhatárt, elrugaszkodhatunk a valóságtól.

3. lépés: prototípus készítése

Ebben a fázisban a nekünk legjobban tetsző ötleteket megeleveníthetjük azáltal, hogy leírjuk, hogyan változik az életünk 1 hét/1 hónap/1 év/5 év múlva, ha azt a megoldást választjuk. Kérjük ki számunkra fontos emberek véleményét, kérdezzük meg, ők mit gondolnak.

4. lépés: tesztelés

A prototípusok tesztelésére szükség van, hogy visszajelzést kapjunk arra, jó irányban gondolkodtunk- e. Kiderülhet, hogy a kezdetektől rosszul közelítettünk a probléma felé, de az is, hogy már csak tökéletesítenünk kell a megoldást. Kikérhetjük egy általunk nagyra becsült ember véleményét is. Főleg karrierváltás előtt jól jöhet, ha megkérdezünk az általunk vágyott szakmában dolgozót a hivatása rejtelmeiről. Egy ilyen beszélgetés megerősíthet a döntésünkben, de el is tántoríthat tőle.

Ha nehezen boldogulunk, kérhetünk segítséget is. Számos tréning és kurzus kínálja itthon is a tervezői gondolkodás elsajátításának lehetőségét, és az interneten szabadon hozzáférhető jó néhány tanulmány, előadás, webinar alapján tájékozódhatunk a módszer legfontosabb ismérveiről.

* * *

Odüsszeia-terv

A szakemberek szerint ahhoz, hogy egy kis távolsággal tudjunk ránézni az életünkre, érdemes három különböző élettervet készíteni, amiből látszik, merre tartunk. Írjuk le 10-15 mondatban, hogyan alakulna az életünk, ha

úgy folytatódna, hogy nem változna semmi a munkánkban és a magánéletünkben;

hirtelen megszűnne a jelenlegi élethelyzetünk;

nem számítana a pénz, és szabadon megtehetnénk bármit, amit elképzelünk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.