Tudom, mit érzel

Más bőrébe bújva

/ 2017.09.27., szerda 09:49 /

Az empátia a génjeinkben van. Ám ahhoz, hogy valaki más nézőpontjából tudjunk látni egy helyzetet, jól kell ismerni a sajátunkat, nyitottnak és érdeklődőnek kell lennünk.

A mindennapokban gyakran kerülünk olyan helyzetekbe, amikor szükség van az empátiára. Vagy tőlünk várják, vagy mi számítunk rá. A meghallgatásra, a megértésre és a jó szóra. Gyakorlásával sokkal könnyebbé és örömtelibbé tehetjük egymás életét, ha tudjuk, miként alkalmazzuk a beleérző képességünket úgy, hogy az a másik hasznára váljon.

AZ EMPÁTIA ALAPPILLÉREI

1. A MÁSIK SZEMÉN KERESZTÜL LÁSSUK A VILÁGOT.

Ha empátia helyett sajnálatot – rosszabb esetben szánalmat – érzünk, úgy bújunk a másik bőrébe, hogy azt képzeljük el, mi milyen rosszul éreznénk magunkat az ő helyzetében, és nem azt, hogy ő mit érezhet. Ilyenkor születnek az „én a helyedben azt tenném, hogy…” kezdetű tanácsok.

2. NE ÍTÉLKEZZÜNK.

Ha valakire csak legyintünk, mondván, sületlenség, amit mond, vagy egyenesen kioktatjuk, akkor nem éreztük át a helyzetét, hanem ítélkeztünk. Ettől a másik értéktelennek és szerencsétlennek érzi magát.

3. ÉRTSÜK MEG A MÁSIK ÉRZELMEIT.

Ha meghallgatjuk a másikat, de válaszként csak saját példát hozunk fel, igazából nem értettük meg, hogy számára mit jelent a helyzete.

4. FEJEZZÜK IS KI A MEGÉRTÉSÜNKET.

Ha figyelemmel végighallgatunk valakit, de nem reagálunk semmit, akkor a másik elbizonytalanodhat, hogy értettük-e, amit mondott, vagy csak ennyire közömbösek vagyunk.

A TUDÓSOK ELEINTE ÚGY VÉLTÉK, HOGY AZ EMPÁTIA VELÜNK SZÜLETETT TULAJDONSÁG, NEM FEJLESZTHETŐ ÉS NEM TANÍTHATÓ, VISZONT SZEMÉLYISÉGTESZTEKKEL JÓL MÉRHETŐ. VÉGÜL ARRA JUTOTTAK, HOGY FEJLESZTHETŐ ÉS TANÍTHATÓ IS, DE AZ, HOGY ÉLÜNK-E VELE, EGY ADOTT HELYZETEN MÚLIK.

MILYENEK AZ EMPATIKUS EMBEREK?

Érdeklődők. Ha úgy adódik a helyzet, nem zárkóznak el a beszélgetéstől, legyen az buszmegállóban, a postán várakozó sorban vagy kutyasétáltatás közben. Nyitottak és kíváncsiak arra, hogy mi zajlik a másikban, mi a véleménye, és ki ő.

Megkérdőjelezik az előítéleteket és a sztereotípiákat. Nem a látszat alapján skatulyázzák be az embereket. Az otthon lévő anyuka nem lusta, a hajléktalan nem szerencsétlen, a tetovált nem huligán, a testesebb nem igénytelen. Inkább szeretnék megismerni őket, és a közös érdeklődési pontokat megtalálni.

Tapasztalatot szereznek mások életéről, hogy ítélkezés helyett a saját bőrükön érezzék, milyen lehet abban a helyzetben lenni. Készek meghallgatni egy teljesen más gondolkodású vagy vallású embert, szívesen segítenek, és örömmel mennek bele határfeszegető, de tanulságos helyzetekbe.

Jó hallgatóság, odaadóan figyelnek a másikra. A bizalmat meghálálják, cserébe megnyílnak, így őszintén lehet velük beszélgetni.

A SZUPERÉRZÉKENY EMBEREK ANNYIRA ÁT TUDJÁK ÉREZNI A TÖBBIEKBEN ZAJLÓ FOLYAMATOKAT, HOGY KÉPESEK MEGFELEDKEZNI A SAJÁT SZÜKSÉGLETEIKRŐL. FONTOS, HOGY A TÖBBIEK SEGÍTSÉGÉRE LEGYÜNK, DE NE PRÓBÁLJUK A VÁLLUNKON CIPELNI MINDENKI BAJÁT.

MIT NE TEGYÜNK?

Ne gondolkozzunk sablonokban, mert nem mindenkinél működik ugyanaz a módszer. Gondoljunk csak egy vérvételre, egy állásinterjúra vagy egy bénító munkahelyi légkörre. Mindenki másképp reagál – fél, izgul, elbizonytalanodik –, ezt észre kell venni, és személyre szabottan, beleérzőn kell kezelni.

Kerüljük az eldöntendő kérdéseket és a „legalább” kezdetű mondatokat. Ha nehéz helyzetben vagyunk, egyáltalán nem megnyugtató, hogy az sokkal rosszabb is lehetne: legalább a másik autótok megvan, legalább a férjed nem veszítette el a munkáját.

Ne erőltessük a másikra a véleményünket. Az olyan helyzettel kapcsolatban a legnehezebb empatikusnak lenni, ami a saját értékrendünkön kívül áll, de próbáljunk a semlegességünket megőrizve a másik cipőjébe bújni.

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN MINDENÜTT GYAKORI PROBLÉMA, HOGY A BETEGEK NEM ÉRZIK, HOGY EMPATIKUSAN BÁNNÁNAK VELÜK. EGY DEVONI KÓRHÁZBAN A VIRTUÁLIS VALÓSÁG TECHNOLÓGIÁJÁT HÍVTÁK SEGÍTSÉGÜL A PROBLÉMA KEZELÉSÉRE. AZ ORVOSOK ÉS A NŐVÉREK EGY SZEMÜVEG FELVÉTELÉVEL EGY OLYAN PÁCIENS BŐRÉBE BÚJHATTAK, AKIT ÉPPEN TOLNAK BE A SÜRGŐSSÉGIRE. AZ Ő SZEMÉN KERESZTÜL LÁTHATTÁK, HOGY MILYEN IJESZTŐ ÉRZÉS OTT LENNI, ÉS MILYEN ÉRTHETETLEN, AMI KÖRÜLÖTTE ZAJLIK. MEGDÖBBENTŐ HATÁSA VOLT A KÍSÉRLETNEK. A KÓRHÁZI DOLGOZÓK BEVALLOTTÁK, MAGUK IS ÉRZIK, HOGY ANNYI ÉV UTÁN GYAKRAN KÖZÖNYÖSEN VISELKEDNEK, ÉS BELÁTTÁK, HOGY SOKKAL FIGYELMESEBBNEK, EMPATIKUSABBNAK KELL LENNIÜK, TÜRELMESEN ÉS ÉRTHETŐEN KELL ELMAGYARÁZNIUK A BETEGNEK AZ ÁLLAPOTÁT.

MUNKA ÉS EMPÁTIA

Főnökként nem leszünk kevésbé hitelesek a munkahelyünkön, ha képesek vagyunk bevallani, hogy valamit elrontottunk, vagy valamire nem tudjuk a választ. Hallgassuk meg a munkatársaink véleményét, ötleteit, egy más területen dolgozó kívülről lát rá arra, amibe mi már beleragadtunk. Ismerjük el, ha valaki valamit jól csinált, alkalmazottként pedig nyugodtan kérjünk véleményt az elvégzett munkánkról. Ha tárgyalni megyünk, ne csak az legyen a szempont, hogy mi mit akarunk elmondani, gondoljuk végig azt is, hogy a másikat mi érdekelheti, és milyen aggályai lehetnek. Beszélgetés közben empatikusan, tapogatózva fogalmazzuk meg a kérdéseinket, és a válaszok alapján döntsük el, hogy milyen irányba haladjunk tovább. Fontos, hogy ne ugorjunk fejest egy tárgyalásba, ne öntsük a tárgyalópartner nyakába a mondandónkat.

KUTATÁSOK KIMUTATTÁK, HOGY A NYELVEKET BESZÉLŐ, SOKAT UTAZÓ ÉS KREATÍV MUNKÁT VÉGZŐ EMBEREK KÖZÖTT TÖBB AZ EMPATIKUS, MÍG AZ EMPÁTIA HIÁNYÁT ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZTÁK A SZŰK LÁTÓKÖRREL ÉS A DOGMATIKUS GONDOLKODÁSSAL.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Harc az idősek lelkéért: mindent elsöprő pártkampány indult a Facebookon

A pártoknak nem a fiatalok eléréséért kell ott lenni a Facebookon: a jelenlét az idősek miatt életbevágó. Néhány év alatt hermetikusan zárt és részben központilag irányított nyilvánosságok alakultak ki a világhálón. Háttér és eredményhirdetés a pártok és politikusok Facebook-teljesítményéről a csütörtöki Heti Válaszban.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.