Tudom, mit érzel

Más bőrébe bújva

/ 2017.09.27., szerda 09:49 /

Az empátia a génjeinkben van. Ám ahhoz, hogy valaki más nézőpontjából tudjunk látni egy helyzetet, jól kell ismerni a sajátunkat, nyitottnak és érdeklődőnek kell lennünk.

A mindennapokban gyakran kerülünk olyan helyzetekbe, amikor szükség van az empátiára. Vagy tőlünk várják, vagy mi számítunk rá. A meghallgatásra, a megértésre és a jó szóra. Gyakorlásával sokkal könnyebbé és örömtelibbé tehetjük egymás életét, ha tudjuk, miként alkalmazzuk a beleérző képességünket úgy, hogy az a másik hasznára váljon.

AZ EMPÁTIA ALAPPILLÉREI

1. A MÁSIK SZEMÉN KERESZTÜL LÁSSUK A VILÁGOT.

Ha empátia helyett sajnálatot – rosszabb esetben szánalmat – érzünk, úgy bújunk a másik bőrébe, hogy azt képzeljük el, mi milyen rosszul éreznénk magunkat az ő helyzetében, és nem azt, hogy ő mit érezhet. Ilyenkor születnek az „én a helyedben azt tenném, hogy…” kezdetű tanácsok.

2. NE ÍTÉLKEZZÜNK.

Ha valakire csak legyintünk, mondván, sületlenség, amit mond, vagy egyenesen kioktatjuk, akkor nem éreztük át a helyzetét, hanem ítélkeztünk. Ettől a másik értéktelennek és szerencsétlennek érzi magát.

3. ÉRTSÜK MEG A MÁSIK ÉRZELMEIT.

Ha meghallgatjuk a másikat, de válaszként csak saját példát hozunk fel, igazából nem értettük meg, hogy számára mit jelent a helyzete.

4. FEJEZZÜK IS KI A MEGÉRTÉSÜNKET.

Ha figyelemmel végighallgatunk valakit, de nem reagálunk semmit, akkor a másik elbizonytalanodhat, hogy értettük-e, amit mondott, vagy csak ennyire közömbösek vagyunk.

A TUDÓSOK ELEINTE ÚGY VÉLTÉK, HOGY AZ EMPÁTIA VELÜNK SZÜLETETT TULAJDONSÁG, NEM FEJLESZTHETŐ ÉS NEM TANÍTHATÓ, VISZONT SZEMÉLYISÉGTESZTEKKEL JÓL MÉRHETŐ. VÉGÜL ARRA JUTOTTAK, HOGY FEJLESZTHETŐ ÉS TANÍTHATÓ IS, DE AZ, HOGY ÉLÜNK-E VELE, EGY ADOTT HELYZETEN MÚLIK.

MILYENEK AZ EMPATIKUS EMBEREK?

Érdeklődők. Ha úgy adódik a helyzet, nem zárkóznak el a beszélgetéstől, legyen az buszmegállóban, a postán várakozó sorban vagy kutyasétáltatás közben. Nyitottak és kíváncsiak arra, hogy mi zajlik a másikban, mi a véleménye, és ki ő.

Megkérdőjelezik az előítéleteket és a sztereotípiákat. Nem a látszat alapján skatulyázzák be az embereket. Az otthon lévő anyuka nem lusta, a hajléktalan nem szerencsétlen, a tetovált nem huligán, a testesebb nem igénytelen. Inkább szeretnék megismerni őket, és a közös érdeklődési pontokat megtalálni.

Tapasztalatot szereznek mások életéről, hogy ítélkezés helyett a saját bőrükön érezzék, milyen lehet abban a helyzetben lenni. Készek meghallgatni egy teljesen más gondolkodású vagy vallású embert, szívesen segítenek, és örömmel mennek bele határfeszegető, de tanulságos helyzetekbe.

Jó hallgatóság, odaadóan figyelnek a másikra. A bizalmat meghálálják, cserébe megnyílnak, így őszintén lehet velük beszélgetni.

A SZUPERÉRZÉKENY EMBEREK ANNYIRA ÁT TUDJÁK ÉREZNI A TÖBBIEKBEN ZAJLÓ FOLYAMATOKAT, HOGY KÉPESEK MEGFELEDKEZNI A SAJÁT SZÜKSÉGLETEIKRŐL. FONTOS, HOGY A TÖBBIEK SEGÍTSÉGÉRE LEGYÜNK, DE NE PRÓBÁLJUK A VÁLLUNKON CIPELNI MINDENKI BAJÁT.

MIT NE TEGYÜNK?

Ne gondolkozzunk sablonokban, mert nem mindenkinél működik ugyanaz a módszer. Gondoljunk csak egy vérvételre, egy állásinterjúra vagy egy bénító munkahelyi légkörre. Mindenki másképp reagál – fél, izgul, elbizonytalanodik –, ezt észre kell venni, és személyre szabottan, beleérzőn kell kezelni.

Kerüljük az eldöntendő kérdéseket és a „legalább” kezdetű mondatokat. Ha nehéz helyzetben vagyunk, egyáltalán nem megnyugtató, hogy az sokkal rosszabb is lehetne: legalább a másik autótok megvan, legalább a férjed nem veszítette el a munkáját.

Ne erőltessük a másikra a véleményünket. Az olyan helyzettel kapcsolatban a legnehezebb empatikusnak lenni, ami a saját értékrendünkön kívül áll, de próbáljunk a semlegességünket megőrizve a másik cipőjébe bújni.

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN MINDENÜTT GYAKORI PROBLÉMA, HOGY A BETEGEK NEM ÉRZIK, HOGY EMPATIKUSAN BÁNNÁNAK VELÜK. EGY DEVONI KÓRHÁZBAN A VIRTUÁLIS VALÓSÁG TECHNOLÓGIÁJÁT HÍVTÁK SEGÍTSÉGÜL A PROBLÉMA KEZELÉSÉRE. AZ ORVOSOK ÉS A NŐVÉREK EGY SZEMÜVEG FELVÉTELÉVEL EGY OLYAN PÁCIENS BŐRÉBE BÚJHATTAK, AKIT ÉPPEN TOLNAK BE A SÜRGŐSSÉGIRE. AZ Ő SZEMÉN KERESZTÜL LÁTHATTÁK, HOGY MILYEN IJESZTŐ ÉRZÉS OTT LENNI, ÉS MILYEN ÉRTHETETLEN, AMI KÖRÜLÖTTE ZAJLIK. MEGDÖBBENTŐ HATÁSA VOLT A KÍSÉRLETNEK. A KÓRHÁZI DOLGOZÓK BEVALLOTTÁK, MAGUK IS ÉRZIK, HOGY ANNYI ÉV UTÁN GYAKRAN KÖZÖNYÖSEN VISELKEDNEK, ÉS BELÁTTÁK, HOGY SOKKAL FIGYELMESEBBNEK, EMPATIKUSABBNAK KELL LENNIÜK, TÜRELMESEN ÉS ÉRTHETŐEN KELL ELMAGYARÁZNIUK A BETEGNEK AZ ÁLLAPOTÁT.

MUNKA ÉS EMPÁTIA

Főnökként nem leszünk kevésbé hitelesek a munkahelyünkön, ha képesek vagyunk bevallani, hogy valamit elrontottunk, vagy valamire nem tudjuk a választ. Hallgassuk meg a munkatársaink véleményét, ötleteit, egy más területen dolgozó kívülről lát rá arra, amibe mi már beleragadtunk. Ismerjük el, ha valaki valamit jól csinált, alkalmazottként pedig nyugodtan kérjünk véleményt az elvégzett munkánkról. Ha tárgyalni megyünk, ne csak az legyen a szempont, hogy mi mit akarunk elmondani, gondoljuk végig azt is, hogy a másikat mi érdekelheti, és milyen aggályai lehetnek. Beszélgetés közben empatikusan, tapogatózva fogalmazzuk meg a kérdéseinket, és a válaszok alapján döntsük el, hogy milyen irányba haladjunk tovább. Fontos, hogy ne ugorjunk fejest egy tárgyalásba, ne öntsük a tárgyalópartner nyakába a mondandónkat.

KUTATÁSOK KIMUTATTÁK, HOGY A NYELVEKET BESZÉLŐ, SOKAT UTAZÓ ÉS KREATÍV MUNKÁT VÉGZŐ EMBEREK KÖZÖTT TÖBB AZ EMPATIKUS, MÍG AZ EMPÁTIA HIÁNYÁT ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZTÁK A SZŰK LÁTÓKÖRREL ÉS A DOGMATIKUS GONDOLKODÁSSAL.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.