Vágyvezérelt élet

Tervezzük meg céljainkat!

/ 2017.12.19., kedd 15:39 /

Az életcélunk vezérfonal, amely irányt ad a mindennapoknak. Az év vége jó időszak arra, hogy ránézzünk a vágyainkra és új célokat tűzzünk ki magunknak, egy hónapra, egy vagy akár tíz évre.

A vágyaink mozgásban tartanak minket, hiszen a megvalósításukért cselekednünk kell. Ám mi történik, ha úgy érezzük, elfogytak a céljaink, mert már megvalósítottuk, amit kitűztünk magunk elé, vagy csalódtunk, ezért úgy véljük, felesleges újra nagyot álmodni?

Mérhető célok

Az év végi mentális leltár, a jelentős és hosszan tartó sikerek, valamint a nagy kudarcok mellett az életközépválság a negyedik leggyakoribb élethelyzet, ami átgondolásra késztet arról, mi végre az élet, a munka, a mindennapi verkli. Leggyakrabban 37 és 54 éves kor között éljük át ezt a nihilt, amikor tehetetlenségünkben hajlamosak vagyunk olyan döntéseket is meghozni, amelyeket később megbánunk. Pótcselekvések helyett milyen jó, ha ilyenkor apró, gyors sikereket hozó célokat tűzünk ki, és teljesítjük is azokat!

Célokat kitűzni könnyű, reális és inspiráló célokat meghatározni már nehezebb, az pedig még bonyolultabb, hogy ezeket fel tudjuk „szeletelni”. Nézzünk egy konkrét példát!

Egy középvezető elkezdett spanyolul tanulni, mert a magyar munkája mellett az anyavállalattól is szeretett volna projektmunkát kapni. Bár a munkanyelv az angol volt, úgy vélte, szimpátiát kelt, ha spanyolul is meg tud szólalni. Egy év után úgy érezte, nem halad, csalódott volt, legszívesebben feladta volna a tervét. Egyik kollégája megkérdezte tőle, vajon mennyire reális a célja, és a következő héten mikor lenne elégedett a haladásával. Azt felelte, akkor, ha addigra ismerne 50 új szót. Maga is meglepődött a válaszon, mert az valóban jól mérhető cél volt. Attól kezdve heti feladatokra bontotta a nyelvtanuláshoz kapcsolódó terveit, és egy év múlva elégedetten, már alapfokon beszélt a spanyol kollégákkal.

Akciók és feladatok

Erőss Zsolt, a Csomolungmát magyarként elsőnek meghódító egykori hegymászó egyszer úgy fogalmazott, hogy a létfenntartáson túl kell lenniük egyéb tevékenységeinknek. Ez lehet művészet, sport, hobbi, amiben megtaláljuk életünk magasabb rendű értelmét. Bölcs gondolat, hiszen ha elveszettnek érezzük magunkat, valóban segít, ha egy nagyobb tervet, vágyat fogalmazunk meg, s ez nem más, mint az életcélunk. Talán ijesztő a szó, ám korántsem teljesíthetetlen. Amennyiben válaszként az ugrik be, hogy „boldog szeretnék lenni” vagy „gazdaggá akarok válni”, ezek túl általános vágyak, és csak akkor működnek, ha megtöltjük akciókkal, feladatokkal.

„A pénz, a boldogság csak következmények lehetnek, és nem célok” – mondta George Harrison, a Beatles egykori gitárosa, aki úgy fogalmazta meg életcélját, hogy nyugalmat szeretne találni a lelkében és támogatni a szegényeket, az elesetteket. 1968-ban csoportos utazást szervezett Észak-Indiába Maharisi Mahes jógihoz, és tanulmányozta a transzcendentális meditációt. A Beatles tagjait is rábeszélte az útra, és a még abban az évben megjelent Fehér albumukon szereplő dalok egy részén érződik is India hatása.

Az életcélunk nem visszavonhatatlan és teljesíthetetlen elv, hanem vezérfonal, amely irányt ad az éveinknek. Bruce Lee, az egykori harcművész, színész, producer szerint sok utat lehet követni az úti célunk eléréséhez, azonban az, aki folyamatosan változtat az utakon, soha nem éri el a végét.

Iránytű a mindennapokban

Ha az életcélunkban megállapodtunk magunkkal, jöhetnek a következő feladatok: mi a célunk a következő 1 hónapra, 1 évre, és milyen vágyunkat teljesítsük be az előttünk álló 10 évben?

Egy anyuka a babavárás ideje alatt úgy fogalmazta meg az életcélját, hogy a gyermekeit szeretné tisztességben felnevelni, velük és – ha már kirepültek a családi fészekből – majd nélkülük is sokat utazni. Ez az életcélja annyira beleégett a szívébe és az elméjébe, hogy amikor a gyerekek nagyobbacskák lettek, már velük közösen tervezte az úti célokat, sokszor hátizsákkal, vonattal utaztak az új, vágyott helyszínre. A gyerekei ma már felnőttek, egyikük térképész lett, a másikuk fotós, az anyuka pedig a mai napig sokat utazik, létrehozott egy egyesületet, amely természetvédelemmel foglalkozik és sok pártoló tagot számlál.

Nemcsak az életfeladatunkat, hanem az éves céljainkat sem érdemes gyakran váltogatni, de néha azért érdemes felülvizsgálni őket, hiszen ezeket az élethelyzeteink és a személyiségünk érése is befolyásolja. Jó példa erre az a mérnök, aki napi 12-14 órát dolgozott lelkesen, amikor azonban megnősült és megszülettek az iker gyerekei, állást váltott, olyan munkahelyet keresett, ahol figyelembe veszik, hogy a családjára is szeretne időt áldozni.

A terveinkhez jó, ha górcső alá vesszük a vágyainkat, és ezek vezérfonalként, iránytűként működhetnek a mindennapokban. Érdemes végiggondolnunk: mit szeretnénk, milyen célok megvalósításához érezzük a legnagyobb energiát magunkban? Mi fűt bennünket, mi az, ami lelkesít? Ezek lesznek azok a tényezők, erőforrások, amelyek nehéz időkben is motiválnak bennünket.

* * *

Miért jók a célok?

A vágyakozás, a tervezés mentális edzés, első lépés a megvalósításhoz.

Tudjuk, hogy merre tartunk, a tervek iránytűt jelentenek az út során.
A megvalósítás folyamata mérhető: az eredményeink és a fejlesztési területeink is láthatók.
Nehéz időkben a célok fényt jelentenek az alagút végén, hogy merre tartsunk.
A reális, vágyvezérelt célok ösztönöznek, motiválnak.

A sikerek megünnepelhetők.

* * *

Kérdések a célok tervezéséhez

Mi az életcélom?

Ez alapján milyen célokat tűzök magam elé?

Mit szeretnék megvalósítani a következő 1 hónapban?

Mit szeretnék elérni 1 év múlva?

Hogyan látom magam 3 év múlva?

Mi felé törekszem?

Mi a vágyam 10 évvel későbbre?

Ha tudnám, hogy csak 1 év van hátra az életemből, hogyan élnék, mi változna, mi az, amit megtennék és mi az, amit elengednék?

Ha az előző kérdésre válaszoltam, mit érdemes ebből meghallanom?

Milyen lépéseket teszek a céljaim elérésére?

Mi lesz az első, apró lépésem?

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.