Válts, hogy változhass!

/ 2016.12.22., csütörtök 15:16 /

Eljön az a kor, amikor egy nő már nem hisz a reklámoknak. És bár titokban vesz még egy dobozzal az új fogyókúrás tablettából, már nem bízik a csodákban. Egyre jobban hajlik arra, hogy annyi kudarcra ítélt próbálkozás után elfogadja magát olyannak, amilyennek Isten megteremtette. Pontosabban olyannak, amilyenné az évek alatt amortizálta magát.

Kimondani is szégyellem, hány év telt el úgy az életemből, hogy a két véglet között ingadoztam. Miközben keményen próbáltam anyaként és feleségként helytállni, vagy eszeveszetten fogyókúráztam, vagy szép lassan hagytam, hogy kússzanak rám a fölösleges dekák, majd kilók. Nyáron mindig kicsit jobb volt, aztán a sötét téli hónapokban sokkal rosszabb. Néztem én tükörbe, láttam én, hogy baj van, de a napi teendők közepette egyszerűen nem volt erőm a változtatásra.

De a gyerekek egyszer csak elkezdenek feltűnően felnőni. Napról napra önállósodnak, megteszik első lépéseiket a külvilágban, aztán a másodikat, a harmadikat, s a végén már csak aludni járnak haza. Én is már majdnem eljutottam az utolsóig, amikor a fejemben megszólalt a vészcsengő.

A fiúk 17 és 13 évesek voltak, amikor együtt elutaztak egy edzőtáborba, két nappal később pedig a férjemet is külföldre szólította a munkája.

Életemben először voltam egyedül. Négy nap volt az egész, és pontosan 44 éves voltam. Végre senkire sem kellett főznöm, úgyhogy belevágtam egy diétába.

A mai napig nem tudom megmondani, hogy mi volt a siker titka. Talán tényleg eljutottam az önutálat olyan fokára, ahonnan már nem volt visszaút, vagy egyszerűen jó diétát választottam. Bizonyára mindkettőből egy kicsi. 11 hónap alatt majdnem 30 kilótól szabadultam meg, a francia Pierre Dukan módszerét követve. Bár éheznem nem kellett, mégis nagyon nehéz időszak volt. Az első 10 kiló után lélegeztem fel először, s onnantól már kifejezetten lelkesített az eredmény.

És a család boldogan élt tovább a szép és csinos anyukával… Milyen jó lenne befejezésnek! Ám az élet ritkán tündérmese.

Boldog voltam, és büszke, hogy végre sikerült végigcsinálnom egy fogyókúrát. Elértem a hőn áhított 58 kilót. De továbbra sem éreztem jól magam a bőrömben. Aztán azon a napon, amikor a nagyobbik fiam 18 éves lett, valami teljesen megváltozott bennem. Megértettem, hogy ő felnőtt lett, én pedig nem folytathatom így az életem. Arról viszont fogalmam sem volt, hogyan tovább, mit kezdjek magammal, és akkor kezdtem el futni.

Először csak azért, mert rettegtem attól, hogy visszahízom mindazt, amit oly nagy erőfeszítéssel leadtam. Nem híztam vissza, és én folytattam. Ekkor már azért, mert megértettem, azokat a pontokat keresem az életemben, amikor még boldog voltam. Húszéves koromig versenyszerűen sportoltam, így amikor futottam, megint önmagam lehettem. Ugyanazok az érzések jöttek vissza, mint fiatalkoromban, s ez hihetetlen erőt adott. Minden megtett kilométerrel közelebb kerültem ahhoz a régi önmagamhoz, akit oly kétségbeesetten kerestem.

A környezetem ünnepelt, senki sem tudta, valójában milyen őrületes érzelmek, örömök és bánatok csapnak össze bennem. A lelkem, mint egy vulkán belseje, úgy tombolt, és hajtott egyre tovább és tovább. A futásban. Először csak 5-6 kilométeres versenyeken indultam, aztán csatlakoztam egy amatőr futócsapathoz, később pedig nagyobb távokkal is megpróbálkoztam. Futottam, ha jó kedvem volt, vagy ha bánat ért, ha esett, ha fújt. Három és fél év alatt eljutottam odáig, hogy beneveztem egy maratonra. Olyan, számomra is ismeretlen erők szabadultak fel bennem, hogy ekkor már el sem tudtam volna képzelni az életemet másként mint vékonyan, sportosan, fitten és egészségesen.

A hétköznapokban persze nem volt ez mindig ilyen egyszerű. A családomnak kifejezetten nehéz volt elfogadnia azt a tényt, hogy a futás miatt olykor egy kicsit nem érek rá. Vagy hogy a megváltozott étkezési szokásaim miatt ritkábban kerülnek az asztalra hizlaló kedvenceik. Ilyen korábban sohasem volt. A többiek tanulása, munkája, de még a szórakozása is megelőzte a saját érdekeimet. De hát ilyen egy önfeláldozó anya, vigasztaltam magam korábban. Tényleg ilyen? Egyre kevésbé voltam biztos benne.

A legnagyobb változásokat azonban önmagamban éltem meg. És azok sokkal fájdalmasabbak és nehezebbek voltak, mint a futás okozta alkalmi izomlázak, sérülések. Ahogy erősödött az önbizalmam, úgy láttam egyre világosabban, hol, mit és miért rontottam el. Ám a következő lépés, eldönteni, hogy most akkor merre is induljak tovább, nagyon sokáig váratott magára. S még ma, több mint négy évvel az életmódváltásom után sem jelenthetem ki biztosan, hogy célba értem. Csak azt tudom, hogy hatalmas utat tettem meg, és hogy ez az út az, amelyiken folytatni szeretném. Lehet, hogy nem ez a legjobb és az egyetlen, de az enyém.

* * *

Mikor kezdjük az életmódváltást?

Bármikor, a legjobb, ha már ma! De valóban létezik rá úgymond ideális időpont. Mivel életünk alapvetően a természethez alkalmazkodik, így, mint minden kezdetre, erre is a tavasz a legalkalmasabb.

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a sérüléseket?

Figyeljünk a testünk üzeneteire, és soha ne vigyük túlzásba. A lényeg a rendszeresség. Inkább kevesebbet sportoljunk egyszerre, de hetente legalább kétszer-háromszor. És semmiképpen ne hagyjuk abba két hét után.

Ajánlható-e a futás mindenkinek?

Ez az egyik legjobb szabadidős sport, nem igényel extra felszerelést, lehet egyedül vagy társaságban űzni, és nem kell hozzá túl nagy tehetség. De mivel fizikailag nagyon megerőltető, sokan nem bírják, különösen idősebb korban. Rendszeres nagy sétákkal vagy úszással és biciklizéssel is sokat javíthatunk az állóképességünkön.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.