Európai mérce

Lopott adatok az APEH-nál: lehetséges?

/ 2010.02.16., kedd 05:38 /
Lopott adatok az APEH-nál: lehetséges?

Berlin lopott adatokat használ az adócsalók lefüleléséhez - az ebből fakadó dilemmák felbolygatták a kedélyeket Németországban. Hazánk, ahol az évi ezermilliárd forintot is eléri az eltitkolt adó összege, még nem szembesült ilyen problémával.

A minap egy rejtélyes idegen sétált be a németországi Wuppertal adóhatóságára, és 2,5 millió euróért cserébe 1500, adóelkerüléssel gyanúsítható német állampolgár svájci bankszámlaadatait ajánlotta fel.

Miután a lemez hitelesnek tűnt, a hatóságok kiszámolták, hogy az elmaradt adók behajtásából 100-200 millió euró közötti bevételre számíthatnak. Ennyiért már érdemes üzletelni - gondolták, s ezzel ki is robbant Németország legújabb adócsalási botránya.

Az ellenzéki pártok az adatok megvásárlását sürgették, mert szerintük fel kell venni a harcot a csalókkal. A konzervatívok viszont azt hangoztatták, hogy egy jogállam ne paktáljon le egy bűnözővel, az adatvédelmi biztos szerint pedig a hatóságok a lemez megvásárlásával az orgazda szerepét vállalnák. A lakosság zöme viszont úgy ítélte meg: nem szabad visszariadni a lopott adatok megvásárlásától, ha bevételt hoz, és ezáltal javul az adózási morál.

A sajtó a francia példát emlegette: Párizs tavaly augusztusban megvásárolta háromezer állítólagos adóelkerülő számlaadatait, amelyek a monacói születésű Hervé Falcianitól - a brit HSBC bankcsoport genfi leányának korábbi informatikusától - származtak. Falciani több százezer adatot tulajdonított el, de állítása szerint a németekkel nem ő üzletel.

Berlinnek is volt már hasonló ügye: két éve a hírszerzés vett meg ötmillió euróért egy olyan listát, amely liechtensteini bankokban eldugott pénzekre vonatkozott. Akkoriban az önkéntesen befizetett összegek és a kirótt büntetések révén 170 millió euró folyt be az államkasszába.

Mindezek után Angela Merkel német kancellár amellett foglalt állást, hogy meg kell szerezni az adatokat, így Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter zöld jelzést adott a lemez megvásárlására. Svájc ugyanakkor közölte, hogy nem nyújt segítséget Berlinnek, mert az adatlopás illegális tevékenység, ami sérti a banki ügyfelek érdekeit.

Az alpesi országra a válság óta rájár a rúd: tavaly márciusban arra kényszerült, hogy elfogadja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet új szabályait, s így lekerült a nem maradéktalanul együttműködő országok listájáról. Svájc tehát hivatalosan nem számít adóparadicsomnak, miután legális információcserére kész, de továbbra is nyomás nehezedik rá, hogy adja fel a legendás banktitkot.



VÉDETT ADATOK?

Az APEH történetében még nem fordult elő a németországihoz hasonló eset. Nálunk közérdekű bejelentés keretében lehet információt adni; egy évben 15 ezer ilyen jelzés érkezik, ám zömük értékelhetetlen. Az APEH nem fizet információkért, és illegálisan szerzett adatok felkínálása esetén nem is döntheti el, mi a teendő, mert ez a pénzügyi kormányzat hatásköre.

Nálunk is felmerülhet a kérdés: szabad-e a jó cél érdekében jogszerűtlenül eljárni. Rossz üzenet, ha az adatok feketepiacán az állam vevőként jelenik meg, hiszen akkor mások is kedvet kaphatnak ehhez. Az államnak mindent el kell követnie, hogy információi legális forrásból származzanak - szögezi le Szabó Endre Győző, az adatvédelmi biztos irodájának egyik főosztályvezető-helyettese.

 

Ha mégis lehetőség adódna feketepiaci adatok felhasználására, tisztázni kell, mennyire megbízható a forrás, az adatok minősége ugyanis ilyen esetben nem garantálható. Mérlegelni kell, hogy a lopott adatok felhasználása a közjót szolgálhatja, de nem biztos, hogy hosszabb távon is megéri. A jogállam ugyanis önmagán túlmutató értékeket hordoz, a keretek hajlítgatásával viszont ezek az értékek sérülhetnek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.